JÁTÉK - folytasd a történetet

Started by tìngay mungeyu, March 07, 2010, 02:43:13 PM

Previous topic - Next topic

0 Members and 1 Guest are viewing this topic.

Kifkeyä Nari

... érkezett kíséretével.
Ő is hasonló furcsaságokról számolt be. Náluk az Ikran-ok is teljesen megvadultak. Nem fogadnak szót gazdáiknak, sőt azok hívószavukra sem jönnek már...

Jake nagyon meglepődött. Ilyen esti órán két vezető is Toruk Makto és klánja segítségét kérte. Ez számára nagyon vészjóslónak tűnt.
Jake idáig csak pandóra harmóniájával találkozott. Idáig nem is sejtette, hogy létezhet pandórának ez az oldala is.. Bár tudta, hogy nagy baj van, és mindenki azt várja, hogy segítsen, de fogalmas sem volt hirtelen mit mondjon....
Ő oly keveset tud még a Na'vik kultúrájáról és a régmúlt legendái közül is csak olya keveset ismer, hogy semmilyen kapaszkodója nem volt, hogy hirtelen valami olyant tudjon mondani ami érdemben megnyugtathatta volna a vezetőket.
A távolból egy kisebb csapat közeledett a felbolydult tömeg felé...

Ska'ayu

... és közölték, hogy klánjukra nantangok támadtak minden előjel nélkül. Minden szem Jake-re tapadt, útmutatást, tanácsot várva. Jake-nek elő kellett kotornia régi tengerészgyalogos múltját, hátha abból valami ötletet meríthet. Eszébe is jutott valami, és így szólt:
- Én, Toruk Makto, azt javaslom, hogy minden klán gyűljön össze és közösen védje minden testvérét, az eyktanok pedig csatlakozzanak hozzám a Lelkek fájánál!...

Kifkeyä Nari

...melyet a közben megérkező Tsahìk is helyeselt. Jake még mindig tanácstalan arccal nézett Neytiri és a Tsahìk felé. Azt tudta hogyan szervezze meg a védelmet, és tudta hogy csak akkor van esélyük ha nem osszák meg erejüket, de tudta ezzel csak ideiglenesen nyerhetnek időt. A védelemre való berendezkedés csak is tüneti kezelés lehet. A valódi okot viszont nem tudta hogy fogják kitalálni.

tìngay mungeyu

Amikor Jake az olo'eyktanokkal a Lelkek Fája felé indult, alig tettek meg pár lépést az útjukat egy 'angtsìk csorda állta el, és amerre láttak minden irányba körülvették őket a hatalmas állatok.
- Ez érdekes - fordult Jake a klánvezetők felé - nem tűnnek dühösnek, inkább zavarodottak. Sőt, mintha jelezni akarnának nekünk valamit ezzel a viselkedéssel.
...

Kifkeyä Nari

- Valóban Jakesully. Főleg hogy éjszaka 'angtsìk-ot szinte sosem lehet látni, mivel nappal látnak csak rendesen. Olyan mintha céltalanul bolyognának a sötétben... Talán kicsit nem csöndbe maradunk, akkor tovább állnak.
A percek csak teltek de a 'angtsìk csorda csak nem állt arrébb. Olyan mintha a csapat közelében biztonságban éreznék magukat...

tìngay mungeyu

#105
- Így nem jutunk el a Lelkek Fájához, más megoldást kell találnunk - javasolta Jake a klánvezetőknek. Az viszont biztos, hogy az állatok nem bántani szeretnének minket, hanem a tudtunkra adni valami fontosat! Lehet hogy veszély közeleg...
Jake azonban nem tudta befejezni a mondatát, mert abban a pillanatban meglátta, hogy...

Kifkeyä Nari

... az égen egy hulló csillag repül keresztül..... Jake utoljára ilyet utoljára a Földön látott. Rögtön kapott az alkalmon és jó szokás szerint kívánt is valamit magában. Remélte, hogy Eywa mellett hátha ez is segít nekik.
Pár másodperc múlva viszont egy újabb hullócsillag tűnt fel az égen. Majd egy újabb és egy újabb...
- Jake mi ez a fény az égen? Ezt az ég emberei csinálják? - kérdezte a Tsahìk Jake-től.
- Nem - felelete Jake.
Jól tudta, hogy a hulló csillagok nem mások, mint a légtérbe belépő és ott elégő kis űrbeli törmelékek. Vagyis remélte, hogy ezen a Pandorai viszonyok mellett is igazak...
Miközben ezeken morfondírozott újabb és újabb fényesen végigsuhanó fénysugarat kacsáztak végig az esti égbolton.
Az égbolt egyre fényesebb lett...

tìngay mungeyu

...tudta hogy a legfontosabb most az, hogy tudassa mindenkivel hogy nem az ég emberei tértek vissza, hanem ezúttal természeti jelenséggel van dolguk.
- Nyugodjatok meg testvéreim! - szólt a vezetőkhöz - Az állatok nem hiába nem engedtek minket el innen. Ők valószínűleg tudják hogy itt biztonságban vagyunk. Maradjunk tehát itt és...

Hawnuyu atxen

... hirtelen elhallgatott. Mindenki felé fordult, néhányan aggódva, néhányan kíváncsian, hogy miért hagyta félbe a mondatot. Jake megszólalni sem tudott, de a meglepetés -és talán a félelem is- kiült az arcára.
A többi na'vi még nem látta, amit ő: a hullócsillagok közül néhány nem egyenes pályán szállt Pandora felé...
"Hrrap rä'ä si olo'ur smuktuä." ; "Ke'u ke lu ngay. Frakemit tung." (Assassin's Creed)

Nikre tsa'usìn!

Kifkeyä Nari

... ha ez olyan mint ami abban a természetfilmben amit még a Földön nézett Jake. Vagy legalább valami ilyesmi, mert abban is olyan volt, hogy némelyik hulló csillag teljesen beragyogta az égboltot. Jake ahogy szétnézett észrevette, hogy mindenki őt bámulja kérdően. Sajnos Jake soha nem volt jó az ilyen tudományos "maszlagban", így nem tudta, hogy hogy mondja el azt a sejtését amit teljesen ő maga sem ért.

Ekkor jutott eszébe, hogy Max a régi központban van.
- Testvéreim várjatok picit. hívom Max-ot.
Még jó hogy nem vette le a PTT-t, így Jake máris hívta Max-ot.
-Max itt Jake! Ott vagy?

tìngay mungeyu

Jake fura zörejt hallott a vonal túloldaláról, majd Max izgatott hangon végre megszólalt:
- Jake, hála az égnek hogy élsz! A néppel mi van? Ugye biztonságban vagytok?
- Igen, - felelte Jake - de mondd Max, tudsz valamit ezekről a hullócsillagokról? És mi ez a zaj a háttérben?

Kifkeyä Nari

- A zajt nem tudom mi, de a fények apró meteoritok, melyek elégnek a légkörben.
- Max! Ezek marha fényesek. A földön ilyet nem láttam...
- Ez azért van, mert a Pandorán a légkör jóval sűrűbb, és az összetétele is más. Viszont van más ami aggaszt engem...
- Mi az Max?
- Ezt látnod kellene. Jó lenne, ha gyorsan ide tudnál jönni a laborba.
- Jelenleg nem tudunk mozdulni sem. Egy csapat 'angtsìk van itt, és nem mozdulnak. Mit olyan sürgős?
- Úgy néz ki a mostani törmelékeső csak egy előőrse egy nagyobb meteorrajnak ami felénk tart a műhold szerint.
- De azok is elégnek ugye a légkörben?
- Erre nem tudok egyenlőre válaszolni. Még azt sem tudom meghatározni hány darabról és mekkoráról van szó, de az biztos, hogy jóval nagyobbakról. Időre van szükség a pályák és a méretek meghatározásához.
- Mennyi az esélye, hogy eltalál valamelyik minket?
- Nem tudom Jake. Bármelyik lehet akár ütközőpályán is. De tudod, hogy nem ez a szakterületem. Megteszek mindent hogy minél előbb tudjak valamit mondani.
- Max! Aktiváld a laptopomat. Hátha valaki észreveszi. Ha igen, akkor kérj a faluból segítséget, mert itt padhelyzet alakult ki a 'angtsìk miatt.
- Rendben Jake. Max kiszállt.

Ska'ayu

#112
Ezalatt a Lelkek Fájánál Norm és a rémült Ninat is látta az égből hulló meteoritokat. Norm a lehetségig összeszűkült szemmel figyelte a jelenséget, azután fény gyúlt az agyában.
- Ninat, el kell segítened Jake-hez - mondta a lánynak. Az beleegyezően bólintott. Együtt mentek tehát Jake-hez és a többi eyktanhoz, szembe az 'angtsìkokkal.
- Norm, mi ütött beléd? Menj vissza a Fához! - mondta Jake, amikor meglátta őt. Aztán észrevette barátja arckifejezését. - Mi a baj?
- Jake, azok szerintem emberek.
- Mit beszélsz?
- Azok szerintem emberek. Mikor először itt jártak, akkor is így jöttek... kivártak egy meteoresőt, hogy ne legyen olyan feltűnő az érkezésük. - Norm sóhajtott. - Akkor is sokan voltak, mégsem vettétek őket észre - folytatta na'vira váltva. - Legyetek készenlétben, mert ha igazam van, akkor visszajönnek.
- Norm, egy percre... - vonta félre Jake. - Mégis mit beszélsz? - suttogta indulatosan, hogy a többi eyktan ne hallhassa. - Miért bocsátkozol feltételezésekbe? Nem is biztos, hogy emberek...
- De lehet, hogy azok! - vágott vissza Norm. Arca megvonaglott egy fájdalomhullámtól. - És ha most nem készülünk fel, talán késő lesz! Emlékezz, mi történt legutóbb!
Jake gondolkozni kezdett. Normnak igaza volt. Legutóbb elvesztették Tsu'teyt, az egyik legügyesebb harcosukat, és több tucat kiválóságot. Kis híján Neytiri is odaveszett. Az a győzelem sok veszteség árán lett kivívva.
- De ha vissza is jönnek, ki vezeti az embereket? Quaritchnak vége. Selfridge elment a többiekkel. Van annyi esze, hogy nem jön vissza.
- Nem tudom, Jake, nem tudom - felelte Norm. - De nem árt felkészülni. Ne feledd: az unobtanium még mindig a földben van. Még mindig az emberek legnagyobb csalétke.
- Rendben. Most menj vissza a Fához - mondta Jake. - Eyktanok, tartsatok velem! Eywa kegyeit kérjük a talány megfejtéséhez.
- Toruk Makto jól beszél - felelte a sík egyik lovas klánjának vezetője.

Pay'itan

Egyszerre csak mozgolódni kezdett az 'angtsik csorda, vvégül teljesen feloszlottak. Jake közölte a vezetőkkel, hogy egy időre elmegy, de hamarosan visszatér.Felült Toruk hátára és vette az irányt a labor felé.
Talán hazudott magának, amikor ezt mondta?: Erre a helyyre se így, se úgy nem térek vissza.

Kifkeyä Nari


Jake mint a villám száguldott a labor felé.
Út közben rengeteg minden kavargott a fejében.
A régi élete, az Avatar program amikor még az RDA kellett hogy a klán tagja lehessen, Norm szavai és mindaz ami most mint Toruk Makto-t a vállát nyomja.
Úgy érezte mindenki sorsa az ő és Eywa kezében van.

Amikor Jake megérkezett Max már a labor ajtajánál várta Exomasztjában.
- Max mi a helyzet? - Kérdezte Jake izgatottan.
- Nincs jó hírem. Egy nagy meteorraj közeledig sebesen felénk. Maga a raj még messze van, de amiket idáig észleltem szerencsére nem olyan nagyok. Úgy tűnik a Polythemus gravitációs mezője térítette le őket a pályájukról.
- Biztos vagy benne? Norm amiatt aggódik, hogy a Földről jönnek vissza esetleg.
- Nem hiszem. Semmilyen mesterséges tárgy nem látható. Sokkal valószínűbb hogy a Polythemus a baj forrása.
- És mit tudunk tenni? - Kérdezte Jake tanácstalanul.
- Az igazat megvallva... nem sok mindent. Semmilyen olyan felszerelésünk nincs amivel a pályájukat meg tudnánk változtatni. Nem vagyok csillagász, de egy esélyünk még lehet....
- Mond Max!
- A csoda! Vagyis Polythemus.
- Ezt hogyan érted?
- Polythemus sok holddal rendelkezik...
- Igen tudom.... Még annak idején olvastam róla Grace könyvében.
- Ha szerencsénk van, akkor a hatalmas Polythemusba és a környező holdakba csapódik be a legtöbb meteorit. Viszont kizártnak tartom, hogy olyan szerencsések legyünk, hogy mi ne kapjunk belőlle. Reménykedni tudunk csak hogy csak kevés és azon belül is egészen aprók lépnek csak be Pandora légkörébe. Ha szerencsén van akkor ezek elégnek a felső légkörben...
- És mi van ha nem?
- Abba jobb bele sem gondolni. Két dolog lehetséges: Az egyik, hogy a szárazföldbe csapódik be egy. Ekkor hatalmas pusztításnak lehetünk utolsó tanúi. Ekkor több száz/ezer mérföldes körzetben minden ami él és mozog annak annyi. Ha a vízbe csapódik, akkor pedig a hatalmas szökőár pusztít el mindent.
- Mikor tudsz mondani pontosabbat a rajról?
- Dolgozom rajta..., de amint tudok valamit szólok rögtön.
- Rendben Max. Én visszamegyek és figyelmeztetek mindenkit, hogy költözünk.
- Hova? - Kérdezte Max meglepetten. - Nincsenek űrhajóink, hogy elhagyjuk a bolygót....
- Nem Max valóban nincsenek, de nem ülhetünk csak úgy. Ha jól értettem szavaid, akkor csak akkor van esélyünk ha vízbe csapódik be az összes meteorit ami minket elér. Én úgy vélem akkor talán a legjobb megoldás ha a klánokat minél magasabbra viszem, ahol van esély a túlélésre. Akit csak bírunk felviszünk a Halleluja hegységbe, a többiek pedig a környező magas hegyekre mennek fel.
- Ez egy jó ötlet Jake. - Közben látszott, hogy kicsit Max megnyugodott. Tudta miért Jake a vezető. Jake még ekkor is nem azzal volt elfoglalva, hogy jaj mi lesz, hanem rögtön a lehetséges megoldásokat próbálta kutatni...
- Viszont tudnom kell minél előbb, hogy mire számíthatunk, illetve mennyi időnk van még.
- Rendben Jake.
- És Max... Ha itt az idő, akkor szólj és jövök érted, mivel te sem maradhatsz itt.

Jake felült Toruk hátára és elindult vissza a tábor felé miközben Max szép lassan visszaindult a laborba.




Pay'itan

#115
Most alacsonyabban repült a bestia hátán, mert a fénylő meteoritok egyre közelebb jártak a bolygóhoz.
Fentről már látta a tábort, mely körül még álldogált egy-két 'angtsik, de végül azok is eltűntek. Toruk Makto pár méterrel a tábor melett landolt.
-Oel ayngati kameie!(az 'eyktanok visszaköszöntek)Jártam a laborban. Szörnyű dolgokat tudtam meg. Egy meteoritraj közeledik felénk, és ha nem ütközik bele a Polythemusba, akkor Pandorán hatalmas pusztítás megy végbe több száz, vagy akár ezer mérfüldes körzetben.-A legtöbb 'eyktan furcsá nézett, húzta a száját.-Mi az, testvéreim?-kérdezte Jake.
-Nem értjük, mit beszélsz.-Mondta kissé lesütött szemmel a keleti óceán repülő klánjának vezetője.
-Ó, én nagyon sajnálom. Bizonyára sok olyan szót mondtam, amit nem értetek. Megpróbálom máshogy elmagyarázni. Hatalmas, égő kövek közelednek felénk, amik ha nem ütköznek bele abba a bolygóba, akkor Eywa'eveng súlyos sérülést szerez magán, aminek része lesz millió és millió élőlény.-Minden 'eyktan szomorúan egymásra néz, majd Jake felé fordulnak és szinte egyszerre kérdezik:
-Mit tegyünk most, Toruk Makto?-Jake az ég felé néz szomorúan, tudja hogy itt csak Eywa segíthet.
-Elmegyünk a lelkek fájához [/desc]és imádkozni fogunk a mindenek anyjához, hogy segítsen nekünk túlélni a közelgő vészt.



na’rìngä hawnuyu

De Jake jól tudta az ima nem elég! Jake is csak remélte hogy Max talál valami pozitív dolgot.........
De amit még nem tudott Max nek már volt egy jó, és egy rossz híre is!
,,Mi nem adjuk fel soha! Minket nem tudtok megtörni!,,

Pay'itan

Jake PT-je "megszólalt":
-Jake, hallasz?
-Igen, Max. Mondd!
-Van egy jó..és egy kevésbé jó hírem. Melyikkel kezdjem?
-Jó.
-A jó hír az, hogy a meteor beleütközik a Polythemusba.
-És mi a rossz?
-A szétrobbant meteorit darabjaiból Pandora is kap majd. Ezek a kis darabok is hatalmas pusztításra képesek.

na’rìngä hawnuyu

Jake elgondolkodott...."szóval a meteorit darabjainka jórésze belezuhan a  Polythemusba, de Pandóra is fog kapni!  Lehet hogy fog kapni, cak kérdés a bolygó melyik része...Mert ha van még pér óránk, akkor a bolygó másik oldala fgoja elszenvedni a becsapódásokat!" -A következő pillanatban Neytiri tünt fel, és lépett egyenesen Jake hez:
-Mond! Látom valami naygon nyomaszt!
-Igen. Ujabb hírek érkeztek Maxtől a meteorról....
-Mond már......
-A meteor darabjainak jó része beleütközik a  Polythemusba, de van ami ide fgo becsapódni!
/Nestiri arcán egyszerre megkönyebülés, és félelem jelent meg!/
-És esetleg lehet valamit tenni???
-A bázison semmi olyan fegyver nincs ami alkalmas lenne egy meteor megálítására..../gondolkodott jake hangosan/...
...Viszont!  Ha a becsapódásig "van még idő", akkor elképzelhető hogy a becsapódások csak a bolygó másik felét súlytják  majd....
.......................
,,Mi nem adjuk fel soha! Minket nem tudtok megtörni!,,

Kifkeyä Nari

Viszont egyet tehetünk.
Mindenkivel tudatni kell, hogy amilyen gyorsan mindenki menjen olyan magasra amilyen magasra csak tud.
És most nem az Otthonfákra gondolok, hanem fel a hegyekbe.
Ha megússzuk, akkor is hatalmas áradások lehetne.
Menj! Figyelmeztessetek mindenkit!- Mondta Jake.