eyawr säsi aylì’utseng (szótárjavítás)

[P.A.'li makto]

Persze, oké!
Egyébként te nem úgy találod, hogy ez a T. szótár meg a többi cucc is, amikből dolgozunk (tanulunk) egy kicsit túl magasröptű akar lenni? Úgy értem, az emberek többsége a felét sem érti a sok metanyelvi kifejezésnek, és szégyen ide vagy oda, időnként magamat is a többséghez sorolom... Az "Első Na'vi nyelvkönyvem" ilyen szempontból egyszerűbb és barátságosabb, bár néhány hibát felfedeztem benne, de tudom, hogy még az is fejlesztés alatt áll... Nem semmik vagytok, hogy már ennyi magyar nyelvű anyagot letettetek az asztalra!

[tsrräfkxätu]

Szerintem nem "akar lenni", csak így alakult. Eleinte semmi direkt tudásunk nem volt a nyelvről, csak amit az idézett LL cikkből, a filmből, és az ASG-ből össze tudtunk szedni. Ezek értelmezéséhez, rendszerezéséhez nyelvészek kellettek, a nyelvészek pedig nyelvészül beszélnek. Egyrészt megszokásból, másrészt meg, mert ha az ember érti őket, ezeket a terminusokat  tényleg nagyon célravezető használni.

[P.A.'li makto]

Ha te mondod... Na de lényeg a lényeg: van-e még egybefüggő angol része a szótárnak? Vagy végig kell fésülni, és az itt-ott bennemaradt darabkákat kicsipegetni?

[Kifkeyä Nari]

Ez persze mind nem nagyon érdekes, csak nem értem, hogy jönnek ezek a dolgok na'vihoz, meggyőződésem, hogy T-nek fogalma sincs miről beszél.
Úgyhogy be is szólok neki.

Ez tetszik. Szeretem az ilyen megoldásokat (bár beszélegetésetekből ami olyan komoly röptű persze egy kukot sem értek ).Ha nem megy a probléma megoldása, akkor kerüljük meg:
Vonja vissza T amit írt (úgy is hülyeséget beszél), így ha törli a szövegből, akkor nincs is semmi probléma itt kérem szépen

Nyelvész Anyáink!
Le a kalappal...

[tsrräfkxätu]

Mondjuk abban igazad van hogy T, aki akkoriban még csak elsőéves nyelvészhallgató volt, fontosnak tartotta, hogy a lehető legtöbb szakszót használja, akkor is, ha nem feltétlenül volt szükséges. De hát az ifjúi hév nem róható fel senkinek!

Egyébként emlékszem a hőskorból egy százoldalas threadre, amiben azt próbálták az emberek egymásnak kézzel-lábbal elmagyarázni, hogy az infixumok pontosan hova is illeszkednek az igéken belül. A legrövidebb megfogalmazás is legalább egy bekezdés volt, és tartalmazott egy pár, "de ha" és "kivétel" kezdetű kitételt. Erre jött egy nyelvész, és annyit írt: "az infixumok a nukleusz elé kerülnek". Ez rajtuk nyilván nem segített, de az a pár ember aki értette a szavakat, az egyszer és mindenkorra megértette a szabályt.


Ha Kif minden kimásolt darabját feldolgoztad, akkor szerintem nincs több. Ügyes vagy!

[tsrräfkxätu]

Szóltam T-nek, és tényleg. Már csinált is a kérdéses résszel valamit, csak még nem néztem meg mit.

[P.A.'li makto]

"az infixumok a nukleusz elé kerülnek".

Ha-Ha-Ha!!!  Gondolom, páran azóta is keresik, hogy hol van az atommag...

[Kifkeyä Nari]

Egyébként te nem úgy találod, hogy ez a T. szótár meg a többi cucc is, amikből dolgozunk (tanulunk) egy kicsit túl magasröptű akar lenni?

Amúgy hogy mutassak még valamit leírom, hogy a mostani szótárszerkesző program is nem ennek indult.
Amokor Tuiq project-jére találtam és jeleztem, hogy szeretnénk magyar verziót, akkor csak egy melléktermék volt a szótár.
Az eredeti project feladata egy online mondatelemző/fordító volt:
http://dvi.clonk2c.ch/navi_translate.pl
Mivel eléggé jól sikerült ezért egy ponton T-vel összefogva lett a "hivatalos nagyszótár" motorja is. (vagyis én így tudom).

Természetesen az eredeti cél még mindig adott.
Ha elérjük a 100%-os készülséget (és ezt folyamatosan tartani is tudjuk), akkor Tuiq hajlandó megnyitni elöttünk is pár új lehetőséget:
- a fenti címen lévő fordítóba bererül a magyar nyelv is
- külsős projectekbe is publikálva lesz a magyar nyelv (pl sokat segítene az 1. projetünknél is.)
-stb.

Kif.

[P.A.'li makto]

végig kell fésülni, és az itt-ott bennemaradt darabkákat kicsipegetni?

Szeretnék még segíteni, ezért most a fent írtakat végzem, oké?

[Kifkeyä Nari]

végig kell fésülni, és az itt-ott bennemaradt darabkákat kicsipegetni?

Szeretnék még segíteni, ezért most a fent írtakat végzem, oké?

Szótárnál segítsek, hogy melyik szavakra írja a progi, hogy még hiányoznak?
Mi az a 17%....

Igaz eltart egy ideig, de ha segít, akkor szívesen...

[P.A.'li makto]

Nem, köszi, már a t-nél tartok a másolásban...

[Kifkeyä Nari]

Visszavonon.
Ismét 78%-on vagyunk, tehtá jöttek új szavak.
Ha egyszer körbeérünk, akkor könnyebblesz, mert tisztán mutatja mit az ami módosult bővült....

[Kifkeyä Nari]

Nem, köszi, már a t-nél tartok a másolásban...

Ok.
De ha bármi van amivel segíthetek, akkor tesszék írni és nem magadban tartani.
Nincs mindenre kész megoldás, de van, hogy informatika szintjén könnyebb megoldani 1-1 dolgot.

Én meg nektek bármit (talán azért is mert szívügyem a szótár).

[P.A.'li makto]

'ango: ["Pa.No] PF mn. Halk (hang)
'awlie: [Paw."li.E] PF hsz. Egyszer (a múltban)
'efu ohakx: ["P_E.f_u o."hak'] PF kifejezés  éhes(nek lenni) (összetétel ebb˝ol: 'efu érez és ohakx éhes
'eyt: [PEjt^] PF fn. a 8-as jele (nem az értéke!)
alo: [a."lo] PF fn. eset, alkalom
alunta: [a."lun.ta] PF ksz. (azért) mert
au: [a."u] LA gesz. ? felkiáltás
ayu: [a."ju] PF fn. dolgok (eredete: 'u dolog) (sosem többesszámú u)
eltu lefngap: ["El.tu lE."fNap^] Prr fn. számítógép('fém agy') (összetétel ebb˝ol: eltu agy és lefngap
fém-)
eltu si: ["El.tu s_i] PF ige figyel (összetétel ebb˝ol: eltu agy és si csinál)
etrìp: ["Et.RIp^] PF mn. előnyös, kedvező
eyktan: ["Ejk.tan] JC  fn. vezet˝o, f˝onök (összetétel ebb˝ol: eyk vezet)
Eywa ngahu: ["Ej.wa "Na.hu] JC;PF gesz.Viszlát! Eywa óvjon/kísérjen! Eywa [legyen] veled! (eredete: Eywa Gaia és ngahu veled)
fì'u: [fI."Pu] PF mut.n. ez (a dolog) (eredete: 'u dolog)
fìfya: [fI."fja] PF mut.n. így, ilyen módon (eredete: fya'o mód)
fìkem: [fI."kEm] PF mut.n. ez (a tett/cselekvés)(eredete: kem cselekvés, tett)
fìpo: ["fI.po] PF mut.n. ˝o, ez a személy (eredete: po ő)
fìtrr: [fI."tr"] PF hsz. ma (eredete: trr nap)
fìtseng(e): [fI.">tsEN(E)] PF mut.n. itt, ezen a helyen (eredete: tseng hely)
fne-: [fnE-] PF told. Féle, fajta  (összetételebb˝ol: fnel féle, fajta)
fnel: [fnEl] PF fn. fajta
fnepe: ["fnE.pE] PF kérd. Milyen?  ,másik alakja: pefnel
fpìlfya: ["fpIl.fja] PF fn. gondolkodásmód (összetétel ebb˝ol: fpìl gondol és fya'o mód)
fpomtokx: [fpom."tok'] PF fn. egészség (fizikai) (összetétel ebb˝ol: fpom jólét és tokx test)
fralo: [fRa."lo] PF fn. minden alkalom, minden eset, minden idő (eredete: alo idő)
fwel: [fwEl] PF mn. törött
ha'ngir: [haP."NiR] PF fn délután
ham: [ham] PF mn. Előző (korábbi)
hay: [haj] PF mn. következő
hewne: ["hEw.nE] PF mn. puha (tárgy)
hì'ang: ["hI.PaN] PFf n. rovar (összetétel ebb˝ol: hì'i kis és ioang állat)
hìmtxan: [hIm."t'an] PF fn. mennyiség, mérték (összetétel ebb˝ol: hìm kis és txan sok)
holpxay: [hol."p'aj] PF [1]fn. szám (összetétel ebb˝ol: hol kevés és pxay sok)
holpxaype: [hol."p'aj.pE] PF kérd. hány darab? (összetétel ebb˝ol: holpxay szám és pe kérdőszó képző)
ìley: [I."lEj] LA  gesz. Harci kiáltás
kavuk: [ka."vuk^] PFf n. hűtlenség, árulás
kavuk si: [ka."vuk^s_i] PF ige elárul, hátba támad (összetétel ebb˝ol: kavuk árulás és si tesz)
kaw'it: [kaw."Pit^] PF hsz. Egyáltalán, egyáltalán nem (lásd ke...kaw'it egyáltalán nem) (összetétel ebb˝ol: ke'aw nem egy és 'it kevés)
kawkrr: ["kaw.kr] PR hsz. soha (összetétel ebb˝ol: ke 'aw nem egy és krr idő)
kawtu: ["kaw.tu] PF nm. senki (összetétel ebb˝ol: ke 'aw nem egy és tute személy)
kaym: [kajm] PF fn. este (alkonyat előtt), késő délután
ke'aw: [kE."Paw] PF mn. elosztott, darabolt  (összetétel ebb˝ol: ke nem és 'aw egy)
keftxo: [kE."ft'o] PF mn., gesz. boldogtalan, szomorú, 'Milyen szomorú!'
ke...kaw'it: [kE kaw."Pit^] PF kifejezés egyáltalán nem, egy cseppet sem (összetétel ebb˝ol: ke nem és kaw'it egyáltalán)
kelfpomtokx: [kEl."fpom.tok'] PF mn. Egészségtelen, beteg (összetétel ebb˝ol: ke nem és fpomtokx egészség)

Lesz még...

[P.A.'li makto]

kelku si: ["kEl.ku s_i] PF ige lakik (összetétel ebb˝ol: kelku otthon és si csinál)
keteng: ["kE.tEN] PF mn. más (összetétel ebb˝ol: ke nem és teng megegyez˝o)
kew: [kEw] PF szám. nulla
kinamtil: [ki."nam.til] PF fn. térd (összetétel ebb˝ol: kinam láb és til izület)
kive: ["ki.vE] PF mn. hetedik (sorszámnév) (eredete: kinä hét)
kllkä: [kl"."k_æ] PF ige leereszkedik, alászáll (összetétel ebb˝ol: kä megy)
klltseng: ["kl".>tsEN] PF fn. helyzet (összetétel ebb˝ol: tseng hely)
krro krro: ["kr".o "kr".o] PF kifejezés  időnként, alkalmanként (eredete: krr idő)
ku'up: ["ku.Pup^] PF mn. Nehéz, súlyos (fizikai értelemben)
kxamlä–: ["k'am.læ] PF esz. át, keresztül (összetétel ebb˝ol: kxam középpont)
kxamtrr: ["k'am.tr"] PFf n. dél (napszak) (összetétel ebb˝ol: kxam közép és trr nap)
kxamtrrmaw: ["k'am.tr".maw] PFf n. kora délután (összetétel ebb˝ol: kxamtrr dél és maw után)
kxamtxomaw: ["k'am.t'o.maw] PFf n. éjfél után(összetétel ebb˝ol: kxamtxon éjfél és maw után)
kxamtxon: ["k'am.t'on] PF fn. éjfél (összetétel ebb˝ol: kxam közép és txon éj)
kxayl: [k'ajl] PF mn. magas
kxitx: [k'it'] PFf n. halál
kxll si: [k'l"s_i] PF i.(tn). Lerohan, támad (összetétel ebb˝ol: kxll lerohanás és si csinál)
lapo: ["la.po] PF nm. más, másik ember (összetétel ebb˝ol: lahe más és po ő)
laro: ["la.Ro] PF mn. tiszta
layon: [la."jon] PF mn. fekete
lefngap: [lE."fNap^] PF mn. Fém(ből készült) (eredete:fngap fém)
lefpom: [lE."fpom] PF mn. nyugodalmas, der ˝us (eredete: fpom boldogság, béke)
lefpomtokx: [lE.fpom."tok'] PF mn. Egészséges (eredete: fpomtokx egészség)
lekoren: [lE.ko.REn] PF mn. szabályos (eredete: koren szabály)
lekye'ung: [lEk."jE.PuN] PF mn. bolond, ˝orült,˝orületes (eredete: keye'ung őrület)
lemweypey: [lEm."wEj.pEj] PF mn. türelmes (eredete: maweypey türelmesnek lenni)
lerìk: [lE."RIk^] PF mn. leveles, levél-borította (eredete: rìk levél )
letam: [lE."tam] PF mn. megfelelő (eredete: tam rendben)
letrr: [lE."tr"] RL mn. mindennapi (eredete: trr nap)
letrrtrr: [lE."tr".tr"PF mn. mindennapos, hétköznapi(eredete: trr nap)
letsranten: [lE.">tsRan.tEn] PF mn. Fontos (eredete: tsranten fontos)
lew si: [lEw s_i] PF ige (be)fed, (el)takar (összetétel ebb˝ol: lew takar és si csinál)
lrrtok si: ["lr".tok^s_i] PF ige mosolyog (összetétel ebb˝ol: lrrtok mosoly és si csinál)
maweypey: [ma."wEj.p_Ej] PF i.(tn). türelmes(nek lenni)(ii) (összetétel ebb˝ol: mawey nyugodt és pey várni)
melo: ["mE.lo] PF hsz. kétszer (eredete: me+ kettesszám képző és alo idő)
mrrve: ["mr".vE] PF mn. ötödik (sorszámnév) (eredete:mrr öt)
muntxa si: [mun."t'a s_i] PF ige párosodik, szeretkezik(összetétel ebb˝ol: muntxa egyesült és si csinál)
muve: ["mu.vE] PF mn. második (sorszámnév) (eredete:mune kettő)
nari si: ["na.Ri s_i] PF ige vigyáz, odafigyel, óvatosan cselekszik (összetétel ebb˝ol: nari szem és si csinál)
nayn: [najn] PF f n. a 9-es jele (nem az értéke!)
nì'awtu: [nI."Paw.tu] PF hsz. egyedül (összetétel ebb˝ol: 'aw egy és tute személy)
nì'awve: [nI."Paw.vE] PF  mn. els˝osorban, f˝oként, leginkább (eredete: 'awve első)
nì'eoio: [nI."PE.o.i.o] PF  mn. ünnepélyesen (eredete:'eoio ünnepélyes)
nì'eyng: [nI."PEjN] PF hsz. vissza, válasz képpen (eredete: 'eyng válasz)
nì'i'a: [nI."PiP.a] PF hsz. végül, végre (eredete:'i'a vég)
nìayoeng: [naj."wEN] PF hsz. mint mi (eredete: ayoeng mi (beleértő))
nìlaw: [nI."law] PF hsz. Tisztán, világosan (eredete: law tiszta)
nìftue: [nI."ftu.E] PF hsz. Könnyen, egyszerűen (eredete: ftue könnyű)
nìftxavang: [nI."ft'a.vaN] PF hsz. szenvedélyesen, teljes szívb˝ol (eredete: ftxavang szenvedélyes)
nìfya'o: [nI."fja.Po] PF hsz. módjára, módon, -mód (eredete: fya'o mód)
nìhawng: [nI."hawN] PF hsz. túlságosan, túlzó mértékben (eredete: hawng túlzás)
nìkanu: [nI."ka.nu] PF hsz. intelligensen, okosan (eredete: kanu okos)
nìkeftxo: [nI.kE."ft'o] PF  hsz. Szomorúan  (eredete: keftxo szomorú)


...
Nem tudom, a betűtípusokat miért veszítem el menet közben!!!

[P.A.'li makto]

nìlkeftang: [nIl.kE."ftaN] PF hsz. folyamatosan, megállás nélkül (összetétel ebb˝ol: luke nélkül és ftang abbahagy)
nìltsan: [nIl.">tsan] PF hsz. jól (eredete: sìltsan jó)
nìmwey: [nIm."wEj] PF hsz. nyugodtan, békésen (eredete: mawey nyugodt)
nìmweypey: [nIm."wEj.pEj] PF hsz. türelmesen (eredete: maweypey türelmes(nek lenni))
nìNa'vi: [nI."naP.vi] PF hsz. mint a na'vik, na'viul (eredete: Na'vi a Nép)
nìngay: [nI."Naj] PF hsz. igazán (eredete: ngay igaz)
nìprrte': [nI."pr".tEP^] PF hsz. örömmel, üdvözölve (zola'u –val használva) (eredete: prrte' örömteli)
nìpxi: [nI."p'i] PF hsz. különösen, nyomatékkal, élesen (eredete: pxi éles)
nìpxim: [nI."p'im] PF hsz. felegyenesedve, egyenesen (eredete: pxim egyenes)
nìrangal: [nI."Ra.Nal] PF hsz. bárcsak! (eredete: rangal kíván)
nìsti: [nI."sti] PF hsz. dühösen (eredete: sti dühös)
nìswey: [nI."swEj] PF hsz. optimálisan, legjobb módon (eredete: swey legjobb)
nìsyen: [nI."sjEn] PF hsz. utólsóként (eredete: syen utólsó)
nìtam: [nI."tam] PF hsz. elég (melléknév el˝ott/után) (eredete: tam rendben)
nìtut: [nI."tut^] PF hsz. folyamatosan (eredete:tut folyamatosság jelző)
nìwin: [nI."win] PF hsz. gyorsan (eredete: win gyors)
nìwotx: [nI."wot'] PF hsz. teljesen (eredete: wotx teljesség, egész)
nulkrr: [nul."kr"] PF hsz. hosszabb id˝otartamú (eredete: krr idő)
nulnew: [nul."n_Ew] PF ige jobban szeret, preferál (eredete: new akar)
numtsengvi: ["num.>tsEN.vi] PF n. osztályterem, iskola része (eredete: numtseng iskola)
ngenga: [NE."Na] PF nm. te (szertartásos forma) (eredete: nga te)
ohakx: [o."hak'] PF mn. éhes
oìsss: [o.I"s:] LA gesz. Mérges hang, 'vigyázz!'
pamrel: [pam."REl] PF fn. írás (összetétel ebb˝ol:pam hang és rel kép)
pamrel si: [pam."REl s_i] PF ige ír (összetétel ebb˝ol: pamrel írás és si csinál)
pängkxoyu: [pæN."k'o.ju] PF f n. beszélgető, társalgó(személy) (eredete: pängkxo beszélget)
pängkxoyu lekoren: [pæN."k'o.ju lE.ko."REn] PF fn. ügyvéd, jogász (összetétel ebb˝ol:pängkxoyu beszélgető és lekoren szabályos, jogi)
pänu: [pæ.nu] PF fn. ígéret
pänutìng: ["pæ.nu.t_IN] PF ige ígér (összetétel ebb˝ol: pänu ígéret és tìng ad)
pefnel: [pE."fnEl] PF kérd.. milen? másik alakja: fnepe
piak: [pi."ak^] PF mn. nyitott
piak si: [pi."ak^s_i] PF ige kinyit (összetétel ebb˝ol: piak nyitoot és si csinál)
poan: [po."an] PF nm. ˝o (hímnem) (eredete: po ő)
poe: [po."E] PF nm. ˝o (n˝onem) (eredete: po ő)
polpxay: [pol."p'aj] PF kérd.. mennyi? (összetétel ebb˝ol: holpxay szám és pe kérdőszó képző)
prrkxentrrkrr: [pr".k'En.tr".kr"] Skxawngf n. nappali gyümölcs öröm(?), nappali füst móka(? mi baja van?) (egyebek közt) (összetétel ebb˝ol: prrte' öröm, kxener füst, trr nap és krr idő)
prrwll: ["pr".wl"] Prr fn. moha (összetétel ebb˝ol: prrnen újszülött és 'ewll növény)
pum: [pum] PF n., pn. tulajdon, birtokolt dolog
puve: ["pu.vE] PF mn. hatodik (sorszámnév) (eredete: pukap hat)
pxeyve: ["p'Ej.vE] PF mn. harmadik (sorszámnév) (eredete: pxey három)
pximaw–: [p'i."maw] PF told..rögtön/éppen utána (összetétel ebb˝ol: maw után (időben))
pxiset: [p'i."sEt^] PF hsz. Éppen most (összetétel ebb˝ol: set most)
pxisre+: [p'i."sRE] PF told.. éppen előtte (összetétel ebb˝ol: sre előtt (időben))
pxiswawam: [p'i.swaw."am] PF hsz. Egy pillanattal ezelőtt (összetétel ebb˝ol: swaw pillanat és–am múlt)
pxiswaway: [p'i.swaw."aj] PF hsz. Egy pillanat múlva (összetétel ebb˝ol: swaw pillanat
és ay jövőt jelző)
pxiye'rìn: [p'i."jEP.RIn] PF hsz. mindjárt (nem olyan hamar, mint pxiswaway) (összetétel ebb˝ol: ye'rìn hamarosan)
pxuntil: ["p'un.til] PF fn. könyök (összetétel ebb˝ol: pxun kar és til izület)
rewon: ["RE.won] PF fn. reggel
rey'eng: [REj."PEN] PF f n. az Élet Egyensúlya (összetétel ebb˝ol: rey él)


Még három oldal...

[P.A.'li makto]

rofa-: ["Ro.fa] PF told.. mellett
saa: ["sa:] LA gesz. Ijesztő kiáltás
sau: [sa."u] LA gesz. Felkiáltás erőlködés közben
sänume: [sæ."nu.mE] PF fn. tanítás (eredete: nume tanul)
sänumvi: [sæ."num.vi] PF f n. lecke, tanóra (eredete: sänume tanítás)
sìlpey: [sIl."p_Ej] PF ige remél (összetétel ebb˝ol: sìltsan jó és pey vár)
sngä'iyu: ["sNæ.Pi.ju] PF fn. kezdő (eredete: sngä'i kezd)
spuwin: ["spu.win] PF mn. régi , korábbi
sraw: [sRaw] PF mn. fájdalmas
sre': [sREP^] PF fn. fog (testrész)
srekamtrr: [sRE."kam.tr"] fn. délelőtt (összetétel ebb˝ol: sre előtt és kxamtrr dél)
srekamtxon: [sRE."kam.t'on] PF fn. éjfél előtt (összetétel ebb˝ol: sre előtt és kamtxon éjfél)
srekrr: [sRE."kr"] PF hsz. Idő előtt, már (?) (összetétel ebb˝ol: sre előtt és krr idő)
sresrr'ong: [sRE.sr"."PoN] PF fn. hajnal előtt (összetétel ebb˝ol: sre előtt és trr'ong hajnal)
sreton'ong: [sRE.ton."PoN] PF fn. alkony, este naplemente előtt(összetétel ebb˝ol: sre előtt és
txon'ong alkony)
srung si: [sRuN s_i] PF ige segít(séget nyújt) (összetételebb˝ol: srung segítség és si csinál)
syay: [sjaj] PFf n. sors
syo: [sjo] PF mn. könnyű (fizikai értelemben)
talun(a): [ta."lun(a)] PF [?]ksz. mert (összetétel ebb˝ol: ta felől és lun ok)
teya si: [tE."ja s_i] PF i.(tn) tölt (a megtöltött dolog részes esetben)) (összetétel ebb˝ol: teya tele és si csinál)
teyr: [tEjR] PF mn. fehér
tì'efu: [tI."PE.fu] PF n. érzés (eredete: 'efu érez)
tì'efumì oeyä: [tI."PE.fu.mI "o.E.jæ] PF kifejezés  szerintem (összetétel ebb˝ol: tì'efu érzés
és oeyä az én.../enyém)
tì'eyng: [tI."PEjN] PF fn. válasz, felelet (eredete:'eyng válaszol)
tìfmetok: [tI."fmE.tok^] PF fn. próba(tétel) (eredete:fmetok próbára tesz)
tìftang: [tI."ftaN] PF fn. megállás (eredete: ftang abbahagy)
tìftxey: [tI."ft'Ej] PFfn. választás (eredete: ftxey választ)
tìfyawìntxu: [tI.fja.wIn."t'u] PF fn. útmutatás (eredete: fyawìntxu utat mutat)
tìhawnu: [tI."haw.nu] PF fn. védelem (eredete: hawnu véd, óv)
tìkangkem: [tI."kaN.kEm] PF [1]fn. munka (eredete: kem cselekvés, tett)
tìkangkem si: [tI."kaN.kEm s_i] PF i.(tn) dolgozik (összetétel ebb˝ol: tìkangkem munka és si csinál)
tìkangkemvi: [tI."kaN.kEm.vi] PF fn. project, munka(darab?) (eredete: tìkangkem munka)
tìkanu: [tI."ka.nu] PF fn. intelligencia (eredete: kanu okos)
tìkawng: [tI."kawN] PF fn. gonosz(ság) (eredete: kawng rossz)
tìkenong: [tI."kE.noN] PF fn. példa (eredete: kenong példát mutat)
tìketeng: [tI."kE.tEN] PF fn. különbség (összetétel ebb˝ol: ke nem és teng azonos)
tìkin: [tI."kin] PF fn. szükség (eredete: kin szüksége van vmire)
tìkxey: [tI."k'Ej] PF fn. helytelenség, hiba (eredete: kxeyey hiba)
tìkxey ngaru: [tI."k'Ej "Na.Ru] PF kifejezés tévedsz (eredete: tìkxey hiba és
ngaru neked)
tìkxey si: [tI."k'Ej s_i] PF i.(tn) összekever, elhibáz, elvét (összetétel ebb˝ol: tìkxey hiba
és si csinál)
tìlam: [tI."lam] PFf n. megjelenés, kinézet (eredete: lam látszik)
tìlor: [tI."loR] PF [1]fn. szépség (eredete: lor szép)
tìm: [tIm] PF mn. alacsony
tìme'em: [tI."mE.PEm] PF fn. harmónia (általános értelemben) (eredete: me'em harmonikus)
tìmuntxa: [tI.mun."t'a] PF fn. párzás, házasság, egyesülés (eredete: muntxa egyesült)
tìmweypey: [tIm."wEj.pEj] PFf n. türelem (eredete: maweypey türelmesnek lenni)
tìngay: [tI."Naj] PF fn. igazság (eredete: ngay igaz)
tìng mikyun: [t_Im "mik.jun] PF ige figyel, szó sz. fület ad (eredete: tìng ad és mikyun fül)
tìng nari: [t_In "na.Ri] PF ige figyel, szemet ad (eredete: tìng ad és nari szem)
tìngop: [tI."Nop^] PF fn. alkotás (eredete: ngop alkot, készít)


Még kettő...

[P.A.'li makto]

tìng tseng: [t_IN>tsEN] i.(tn) helyet ad (eredete: tìng ad és tseng hely)
tìoeyktìng: [tI."wEjk.tIN] PF fn. magyarázat (eredete: «eyk» cause (?) (tő))
tìohakx: [tI.o"hak'] PF fn. éhség (eredete: ohakx éhes)
tìpähem: [tI."pæ.hEm] PF fn. érkezés (eredete: pähem érkezik)
tìpängkxo: [tI.pæN."k'o] PFf n. beszélgetés, vita (eredete: pängkxo beszélget)
tìpe'un: [tI."pE.Pun] PF fn. döntés (eredete: pe'un dönt)
tìprrte': [tI."pr".tEP^] PF fn. öröm (eredete: prrte' örömteli)
tìrey: [tI."REj] PF fn. élet (eredete: rey él)
tìrol: [tI."Rol] PF fn. dal (eredete: rol énekel)
tìska'a: [tI.ska."Pa] PF fn. pusztítás (eredete: ska'a pusztít)
tìsop: [tI."sop^] PF fn. utazás (eredete: sop utazik)
tìsraw: [tI."sRaw] PF fn. fájdalom (eredete: sraw fájdalmas)
tìsraw seyki: [tI."sRaw sEj."k_i] PF i.(t) megsért, megbánt (vkit vagy vmit) (összetétel ebb˝ol: tìsraw
fájdalom és s«eyk»i csinál (műveltető))
tìsraw si: [tI."sRaw s_i] PF i.(tn) fáj, fájdalmas(nak lenni) (összetétel ebb˝ol: tìsraw fájdalom és si csinál)
tìsrese'a: [tI."sRE.sE.Pa] PF f n. jóslat (eredete: srese'a megjósol)
tìsti: [tI."sti] PF fn. düh (eredete: sti dühöng)
tìtakuk: [tI."ta.kuk^] G [1]fn. csapás, támadás (eredete: takuk csap?)
tìtslam: [tI.">tslam] PF fn. megértés, intelligencia (eredete: tslam ért)
tìtxanew: [tI."t'a.nEw] PF fn. falánkság, mohóság (eredete: txanew falánk, mohó)
tìtxen si: [tI."t'En s_i] PF i.(tn) érdekes(nek lenni) (összetétel ebb˝ol: txen éber és si csinál)
tìtxula: [tI."t'u.la] PF f n. építés, építmény(?) (eredete: txula épít)
tìtxur: [tI."t'uR] PF fn. er˝o (eredete: txur erős)
tìvawm: [tI."vawm] PF fn. sötétség (eredete: vawm sötét)
tìyawr: [tI."jawR] PF fn. helyesség (eredete: eyawr helyes)
tìyawr ngaru: [tI"jawR "NaRu] PF kifejezés  igazad van (összetétel ebb˝ol: tìyawr helyesség és
ngaru neked)
toltem: [t_ol."t_Em] PF i.(t) lő
trr'awve: [tr"."Paw.vE] PF fn. vasárnap (összetétel ebb˝ol: trr nap és 'awve első)
trr'ong: [tr"."PoN] PF fn. hajnal, napkelte (összetétel ebb˝ol: trr nap és 'ong kinyílik)
trr'ongmaw: [tr"."PoN.maw] PF fn. napkelte után (összetétel ebb˝ol: trr'ong hajnal és
maw után)
trram: [tr"."am] PF [1]hsz. tegnap (eredete: trr nap és «am» múlt infixum)
trray: [tr"."aj] PF hsz. holnap (eredete: trr nap és «ay» jövő infixum)
trrkive: [tr"."ki.vE] PF fn. szombat (összetétel ebb˝ol: trr nap és kive hetedik)
trrmrrve: [tr"."mr"vE] PF fn. csütörtök (összetétel ebb˝ol: trr nap és mrrve ötödik)
trrmuve: [tr"."mu.vE] PFf n. hétfő (összetétel ebb˝ol: trr nap és muve második)
trrpeve: [tr"."pE.vE] PF kérd.. milyen nap? (összetétel ebb˝ol: trr nap és peve a hét melyik...?)
trrpuve: [tr"."pu.vE] PF fn. péntek (összetétel ebb˝ol: trr nap és puve hatodik)
trrpxeyve: [tr"."p'Ej.vE] PF fn. kedd (összetétel ebb˝ol: trr nap és pxeyve harmadik)
trrtsìve: [tr"."tsI.vE] PF fn.szerda (összetétel ebb˝ol: trr nap és tsìve negyedik)
trrtxon: [tr".t'on] PF fn. nap-éj változás Pandorán (összetétel ebb˝ol: trr nap és txon éj)
tungzup: [tuN."z_up^] PF i.(t) elejt (ii) (összetétel ebb˝ol: tung enged és zup esik)
tup: [tup^] PF ksz. helyett, inkább mint...
tut: [tut^] PF part.(?) Folytatás jelző
tutan: [tu."tan] PF fn. személy (férfi) (eredete: tute személy)
tute: [tu."tE] PF fn. n˝o (eredete: tute személy)
tuteo: ["tu.tE.o] PF nm. valaki (eredete: tute személy)
tuvon: ["t_u.v_on] PF v. hajlik
tsafya: [>tsa."fja] PF pn. úgy, olyan módon (összetétel ebb˝ol: tsa- az és fya'o mód)
tsakem: [">tsa.kEm] vagy [>tsa."kEm] PF [1]mut. n. az (cselekvés) (eredete: tsa- az és kem tett)
tsakrr: [>tsa."kr"] PF [?]mut.n. akkor (eredete: tsa- az és krr idő)
tsamsiyu: [">tsam.si.ju] PF [?]fn. harcos (eredete: tsam si harcol és –yu főnévképző)
tsap'alute si: [>tsap."Pa.lu.tE s_i] PF ige bocsánatot kérni (összetétel ebb˝ol: tsap'alute bocsánatkérés
és si csinál)


Utolsó jön...

[P.A.'li makto]

tsaria: [">tsa.Ri.a] PF ksz. hogy (alárendelő tagmondat jelző) (összetétel ebb˝ol: tsa'u-ri azt (tárgyi?) és a vonatkozó tagmondat jelző)
tsata: [">tsa.ta] PF ksz. hogy (alárendelő tagmondat jelző) (összetétel ebb˝ol: tsa'u-t that (tárgyeset)
és a vonatkozó tagmondat jelző)
tsawa: [>ts"a.wa] PF ksz. hogy (alárendelő tagmondat jelző) (összetétel ebb˝ol: tsa'u az (alanyeset)
és a vonatkozó tagmondat jelző)
tsìve: [">tsI.vE] PF mn. negyedik (sorszámnév) (eredete: tsìng négy)
tsko swizaw: [>tsko swi."zaw] PF fn. íj és nyíl (összetétel ebb˝ol: tsko íj és swizaw nyíl)
tslolam: [>tslo."lam] PF gesz. indulatszó Értettem!(eredete: tslam ért és «ol» befejezett cselekvés infixuma)
tsmukan: [">tsmu.kan] PF fn. fiú testvér (eredete: tsmuk testvér)
tsmuke: [">tsmu.kE] PF fn. lány testvér (eredete: tsmuk testvér)
tsmuktu: [">tsmuk.tu] PF [?]fn. testvér (eredete: tsmuk testvér) (a tsmuk másik alakja)
tstu si: [>tstu s_i] PF ige bezárni (összetétel ebb˝ol: tstu zárt és si csinál)
tsulfä: [>tsul."fæ] PF fn. ügyesség, alapos ismeret
tsulfä si: [>tsul."fæ s_i] PF i.(tn) alaposan elsajátít (összetétel ebb˝ol: tsulfä ismeret és si csinál)
tsulfätu: [>tsul."fæ.tu] PF fn. mester (eredete: tsulfä ügyesség)
txepvi: ["t'Ep.vi] PF fn. szikra (eredete: txep tűz és -vi kicsinyítő képző)
txon'ong: [t'on."PoN] PF;P rr fn. naplemente, napszállta (összetétel ebb˝ol: txon éj
és 'ong kinyílik)
txon'ongmaw: [t'on."PoN.maw] PF fn. alkony, sötétedés előtti időszak, naplemente után (összetétel
ebb˝ol: txon'ong naplemente és maw után)
txopu si: [t'o.pu s_i] PF ige félni (összetétel ebb˝ol: txopu félelem és si csinál)
ultxarun: [ul."t'a.R_un] PF ige összefutni, véletlenül találkozni (összetétel ebb˝ol: ultxa találkozó
és run talál)
uniltìrantokx: [u.nil.tI."Ran.tok'] JC;PF fn. avatár-test (álomjáró test) (összetétel ebb˝ol: uniltìranyu álomjáró és tokx test)
uniltìranyu: [u.nil.tI."Ran.ju] PF fn. álomjáró (összetétel ebb˝ol: unil álom és tìranyu járó)
uvan si: [u."van s_i] PF [1]ige játszik (összetétel ebb˝ol: uvan játék és si csinál)
waytelem: ["waj.tE.lEm] PF fn. dallam (összetétel ebb˝ol: way dal és telem zsinór)
yemfpay: [jEm."fpaj] PF fn. bemártás, merítés (folyadékba) (összetétel ebb˝ol: yem rak)
yemfpay si: [jEm."fpaj s_i] PF ige merít (folyadékba) (összetétel ebb˝ol: yemfpay merítés és si csinál)


Ennyi.

[tsrräfkxätu]

Belekotyogok, remélem nem baj.

tsaria: [">tsa.Ri.a] PF ksz. hogy (alárendelő tagmondat jelző) (összetétel ebb˝ol: tsa'u-ri azt (tárgyi?) és a vonatkozó tagmondat jelző)
a -ri az a topikális (hangsúlyos) esetvégződés

tslolam: [>tslo."lam] PF gesz. indulatszó Értettem!(eredete: tslam ért és «ol» befejezett cselekvés infixuma)
ez szerintem inkább értem, az angolok múlt időben mondják ugyan, de mi nem, és a na'vi alak sem múlt idejű

tsmuktu: [">tsmuk.tu] PF [?]fn. testvér (eredete: tsmuk testvér) (a tsmuk másik alakja)
ez lehet, hogy nem szerepel az angolban, de fontosnak tartanám megemlíteni, hogy csak emberekre (na'vikra) használják, egyéb testvéri organizmusokra nem; ezért a -tu

tsulfä: [>tsul."fæ] PF fn.
ügyesség helyett inkább azt írnám: hozzáértés, mert az nem kötődik olyan szorosan a testi ügyességhez, koordinációhoz

Ja, meg azt még, hogy ha az igéknél úgyis feltüntetjük a tranzitivitást, akkor fölösleges a "vmit/vkit" hozzátenni a glosszához.

tìoeyktìng: [tI."wEjk.tIN] PF fn. magyarázat (eredete: «eyk» műveltető igei infixum)

tìpängkxo: [tI.pæN."k'o] PFf n. beszélgetés, megbeszélés (eredete: pängkxo beszélget)

tìtakuk: [tI."ta.kuk^] G [1]fn. csapás, támadás (eredete: takuk sújt)

tìtslam: [tI.">tslam] PF fn. értelem, intelligencia (eredete: tslam ért)

tìtxen si: [tI."t'En s_i] PF i.(tn) érdekes(nek lenni) (összetétel ebb˝ol: txen éber és si csinál) < ez hibás szócikk volt T már javította

tìtxula: [tI."t'u.la] PF f n. építés, építmény(?) (eredete: txula épít)

trram: [tr"."am] PF [1]hsz. tegnap (eredete: trr nap és «am» múlt idejű infixum)

trray: [tr"."aj] PF hsz. holnap (eredete: trr nap és «ay» jövő idejű infixum)

trrtxon: [tr".t'on] PF fn. nap-éj változás Pandorán, egy pandorai nap (összetétel ebb˝ol: trr nap és txon éj)

tut: [tut^] PF part. folytatás jelző, korábban elhangzott mondat megismétlésére szolgál (legalábbis úgy hiszem, abból az egy példából és a megnevezésből kiindulva; te mit gondolsz Pamak?)

tutan: [tu."tan] PF fn. férfi (eredete: tute személy)

tsap'alute si: [>tsap."Pa.lu.tE s_i] PF ige bocsánatot kérni (összetétel ebb˝ol: tsap'alute bocsánatkérés
és si csinál)

rofa-: ["Ro.fa] PF told. mellett, mentén

saa: ["sa:] LA gesz. fenyegető kiáltás

sau: [sa."u] LA gesz. felkiáltás erőlködés közben, uff! hó-rukk!

srekrr: [sRE."kr"] PF hsz. korábban, már (?) (összetétel ebb˝ol: sre előtt és krr idő)

tì'efu: [tI."PE.fu] PF n. érzés, érzelem (eredete: 'efu érez)

tìftang: [tI."ftaN] PF fn. félbe-/megszakítás (eredete: ftang abbahagy)

tìkangkemvi: [tI."kaN.kEm.vi] PF fn. feladat, kijelölt/egységnyi munka (eredete: tìkangkem munka)

tìkanu: [tI."ka.nu] PF fn. ész (eredete: kanu okos)

tìkxey: [tI."k'Ej] PF fn. tévedés, hiba (eredete: kxeyey hiba)

tìkxey si: [tI."k'Ej s_i] PF i.(tn) elront, hibát vét, rosszat tesz (összetétel ebb˝ol: tìkxey hiba és si csinál)

tìmuntxa: [tI.mun."t'a] PF fn. párzás, házasság, egyesülés(eredete: muntxa egyesült)

tìng mikyun: [t_Im "mik.jun] PF ige (meg)hallgat, szó sz. fület ad (eredete: tìng ad és mikyun fül)

nìprrte': [nI."pr".tEP^] PF hsz. örömmel, üdvözölve (zola'u –val használva) (eredete: prrte' örömteli) < ez azóta két szócikk lett

nìpxi: [nI."p'i] PF hsz. különösen, nyomatékkal, féélreérthetetlenül (eredete: pxi éles)

nìsti: [nI."sti] PF hsz. dühösen, mérgesen (eredete: sti dühös)

nìswey: [nI."swEj] PF hsz. optimálisan, legjobban (eredete: swey legjobb)

nìsyen: [nI."sjEn] PF hsz. utolsóként (eredete: syen utólsó)

numtsengvi: ["num.>tsEN.vi] PF n. osztályterem, iskola része (eredete: numtseng iskola)

oìsss: [o.I"s:] LA gesz. dühödt mordulás, 'vigyázz!'

pängkxoyu: [pæN."k'o.ju] PF f n. beszélgetőtárs, társalkodó (személy) (eredete: pängkxo beszélget)

pefnel: [pE."fnEl] PF kérd. miféle? másik alakja: fnepe

polpxay: [pol."p'aj] PF kérd. hány (darab)? (összetétel ebb˝ol: holpxay szám és pe kérdőszó képző)

prrkxentrrkrr: [pr".k'En.tr".kr"] Skxawngf n. "nappali örömteli füstölgés", dohányzás (na'vi nyelvtörő) (összetétel ebb˝ol: prrte' öröm, kxener füst, trr nap és krr idő)

pum: [pum] PF n., pn. birtokos névmással használva a birtokolt tulajdonra utal (enyém, tiéd, stb. vö. én valamim, te valamid) < erre nem tudsz jobbat magyarul, Pamak?

puve: ["pu.vE] PF mn. hatodik (sorszámnév) (eredete: pukap hat) < ezeket ugye kiírod számmal is, ma Kif?

pximaw–: [p'i."maw] PF told..rögtön, egyből utána (összetétel ebb˝ol: maw után (időben))

pxiset: [p'i."sEt^] PF hsz. éppen most, ebben a pillanatban (összetétel ebb˝ol: set most)

pxiswawam: [p'i.swaw."am] PF hsz. egy pillanattal ezelőtt (összetétel ebb˝ol: swaw pillanat és–am múlt idejű igei infixum)

pxiswaway: [p'i.swaw."aj] PF hsz. egy pillanat múlva, azonnal (összetétel ebb˝ol: swaw pillanat
és ay jövő idejű igei infixum)

Még három oldal... (nekem is )

Később folytatom. Pamak, istennő vagy! Kif, te meg drága, de ez az egész csakis Pamak érdeme. A napszakokat majd egyben megcsinálom, ha ezzel kész vagyunk, mert kicsit összevisszák (az angol is, szóval nem a te hibád, Pamak!).

Viszont, Kif! Azt hittem az infixumosdit már egyszer véglegesítettük, de ha nem, kimásolnád nekem az angol darabokat, ahogy a programban vannak tárolva, hogy egyszer s mindenkorra megcsináljam? Hála!