eyawr säsi aylì’utseng (szótárjavítás)

[P.A.'li makto]

Kérdés: Nem lehet a szótárat úgy beállítani, hogy megnyitáskor 100%-os méretű legyen? Ki az, aki olyan mikroszkópikus méretűben olvassa?

Állatvilág
fwäkì: ["fwæ.kI] PF fn. sáska
talioang: ["tal.i.o.aN] JC [1]fn. [?]viharbölény (pandorai állatfaj) (összetétel ebb˝ol: ioang állat)
zize': [zi."zEP^] PF fn. pokoli tűzdarázs

A legyezőgyíknak miért nincs meg a neve? (Az olyan aranyos!)

[P.A.'li makto]

E Illegális szavak:

Beyda'amo: [bEjdaPamo] G tul.n. Tipani férfi vadász
Eywa k'sey nivi'bri'sta: [Ejwa kPsEj niviPbriPsta] ASG f n. függőágy (szó sz. ,,Eywa mindenkit karjában tart")
Eywa te' _ tan'sey mak'ta: [Ejwa tEP tanPsEJ makPta] ASG [?]fn. ikran varkocskantár (gyanús: rosszul van leírva) T
Gro'lryc: [gRoPlRjc] G tul.n. barlang-rendszer
iveh k'nivi s'dir: [ivEh kPnivi sPdir] ASG fn. kisdedhordó_
Koo Tsura: [ko:>tsu.Ra] G tul.n.  Tipani falu
lenay'ga: [lEnajPga] ASG [?]fn. [?] ropter , ragadozó (rettenetes idegen lajhár)(pandorai állatfaj) _
m'resh'tuyu: [mPRESPtuju] vagy [mPREshPtuju] ASG [1]fn. pajzs_
Mendala: [mEn.da.la] G tul.n. Tipani férfi
meresh'ti cau'pla: [mERESPti kauPpla] vagy [meReshPti kauPpla] ASG [?]fn. [?] ikran fogó (,,nem lát semmit")
Naalot: [na:.lot^] G tul.n. Tipani férfi
sumin'sey hulleh: [suminPsEj hul" Eh] ASG a csoporttól külön való alvás
Tan Jala: [tan jala] G tul.n. Tipani férfi
tmi nat'sey: [tmi natPsEj] ASG [?]fn. hólyaglámpás (eredete: ,,étel itt")
ulivi mari'tsey mak'dini'to: [Ulivi mariP>tsEj makPdiniPto] ASG szövőkeret  (szó sz. ,,sok ág együtt erős")

[Kifkeyä Nari]

Eywa te' _ tan'sey mak'ta: [Ejwa tEP tanPsEJ makPta] ASG [?]fn. ikran varkocskantár (gyanús: rosszul van leírva) T

Ezt írjam be, vagy ez egy megjegyzés?

Kérdés: Nem lehet a szótárat úgy beállítani, hogy megnyitáskor 100%-os méretű legyen? Ki az, aki olyan mikroszkópikus méretűben olvassa?

Én amikor lusta vagyok nagyítani. 

A http://forum.learnnavi.org/language-updates/txelanit-hivawl/ oldalon kévő földet megphozoshoppozetem kicsit, így megvan a fordítottja is: éjféltől délig.

A szvakat nem írtam be (mert magyarul is jó lenne feltüntetni), mert valamelyik gyanús, mert a sorrend miost így lenne:
-hajnal, napkelte
-napkelte után
-reggel
-délelőtt
-dél
-kora délután
-délután
-este
-alkony, este naplemente előtt
-naplemente, napszállta
-alkony, sötétedés előtti időszak, naplemente után
-éjszaka
-éjfél előtt
-éjfél éjfél után
-éjszaka
-hajnal előtt

[P.A.'li makto]

Eywa te' _ tan'sey mak'ta: [Ejwa tEP tanPsEJ makPta] ASG [?]fn. ikran varkocskantár (gyanús: rosszul van leírva) T

Nem az én megjegyzésem, benne volt az eredetiben!

Kérdés: Nem lehet a szótárat úgy beállítani, hogy megnyitáskor 100%-os méretű legyen?

De most komolyan!

[tsrräfkxätu]

Kérdés: Nem lehet a szótárat úgy beállítani, hogy megnyitáskor 100%-os méretű legyen?

De most komolyan!

De lehet, mentésnél. Viszont azzal Kif nem tud mit kezdeni, Tuiqot kell érte nyúzni. (Egyébként csodás felvetés, támogatom! *lándzsaráz* )

szerk.: mert elírtam Tuiq nevét

[Kifkeyä Nari]

Kérdés: Nem lehet a szótárat úgy beállítani, hogy megnyitáskor 100%-os méretű legyen?

De most komolyan!

De lehet, mentésnél. Viszont azzal Kif nem tud mit kezdeni, Tuikot kell érte nyúzni. (Egyébként csodás felvetés, támogatom! *lándzsaráz* )

MEGELŐZTÉL.
Pont ugyanezt akartam írni.

[Kifkeyä Nari]

Elfelejtettem legeneráli a változást.
Ezt pótoltam és 94%-nál vagyunk.

Kif.

[P.A.'li makto]

ÉLJEN!

[tsrräfkxätu]

Egy rendes Cameron-rajongó ilyen esetekben azt kiáltja: ALIEN!

[P.A.'li makto]

Nem rajongok Cameronért. Rajongjon érte a felesége!

[Hawnuyu atxen]

Akkor már: "Ke(tu)wong!!!".

Esetleg "Rivey ko!".

Nem rajongok Cameronért. Rajongjon érte a felesége!

Ez fájt...

[P.A.'li makto]

Nem rajongok Cameronért. Rajongjon érte a felesége!


Ez fájt...

Zseni a pasas, ez nem kétséges (vagy mondjam inkább, hogy nyúlvánvaló?  ), de nekem a rajongás mást jelent...

[Kifkeyä Nari]

Meglestem közben Taronyu mit csinál.
Szerencsére pihenget, mert még tartjuk a 94%-os készültséget...

Kif.

[P.A.'li makto]

Na, akkor most szedd össze, ami még hiányzik!

[Kifkeyä Nari]

Na, akkor most szedd össze, ami még hiányzik!

Igen is ÉRTETTEM!

Kif.

[P.A.'li makto]

Kérdés:
Ki lehet-e nyomtatni a Taronyu-szótárt és a NiaN-t, vagy olyan olvashatatlan zöldség lesz belőle, mint amikor kimásolom magamnak?

[Kifkeyä Nari]

Kérdés:
Ki lehet-e nyomtatni a Taronyu-szótárt és a NiaN-t, vagy olyan olvashatatlan zöldség lesz belőle, mint amikor kimásolom magamnak?

Az elsőt biztosan. Csak másoláskor a különleges karakaterek jönnek ki hülyén. Ha magát a PDF-et nyomtatod jónak kell lennie szerintem...

Na kiszedtem azokat amire nicns írva semmmi.
Ha megvan, akkor összeszedem amire azt mondja, hogy nézzük át, mert vagy hiányos, vagy esetleg volt valami változás benne. De ez a második adag gyors lesz már szerintem, mert vélhetően nem igazán sok helyen kell már belenyúlni.

Remélem így jó neked. Az első kapcsos zárójelben a na'vi szó. A többi értelelm szerűen szófaj, kiejtés, jelentés, mikből áll össze, stb.:
\infix{eyk}{CAUS}{causative}{pre-first}{FE}
\infix{eyk}{Ejk}{causative}{pre-first}{FE}{Oel t«eyk»aron pot.}{I caused him to hunt.}
\infix{äp}{REFL}{reflexive}{pre-first}{FE}
\infix{äng}{PEJ}{pejorative}{2}{W}
\eanaInfix{arm}{am}{er}% You don't have to change anything at eanaInfixes. They are just for the system.
\marker{--o}{o}{indefinite suffix}{PF}{Oel tspamang tute--\uline{o}--t.}{I killed someone.}
\infix{ìsy}{Isj}{immediate future tense with determination}{1}{PF}{Oel tsp«ìsy»ang palulukanit.}{I will definately kill the thanator soon.}
\infix{asy}{asj}{future tense with determination}{1}{PF}{Oel tspam«asy»ang palulukanit.}{I will definately kill the thanator.}
\infix{awn}{awn}{passive participle}{pre-first}{PF}{Oe t«awn»aron-a tute lu.}{I am a hunted person.}
\marker{--ve}{vE}{ordinal suffix for numbers (irregular but predictable from the ordinals from one to eight)}{PF}{Fìtrr lu trrpeve?}{Which day is it today?}
\marker{--ve}{ORD}{ordinal suffix for numbers}{PF}
\marker{--ay}{--aj}{future reference marker for nouns, adverbs (not entirely productive)}{PF}{}{}
\marker{--am}{--am}{past reference marker for nouns, adverbs (not entirely productive)}{PF}{}{}
\word{sok}{sok\textcorner}{adj.}{recent}{PF}
\marker{--vi}{--vi}{dimunitive relationship marker (not very productive)}{PF}{}{}
\marker{--ya}{ya}{vocative suffix for collective nouns}{PF, M}{}{}
\affix{--y}{--j}{genitive}{pronouns ending in a or e}{PF}{Ngey toruk sìltsan lu.}{Your toruk is good.}
\affix{--y}{GEN}{genitive}{pronouns ending in a or e}{PF}
\cw{eltur tìtxen si}{El.tuR tI.\textprimstress t'En s$\cdot$i}{vin.}{to be interesting, intriguing}{eltu-r}{brain (dative)}{txen}{awake}{PF}
\loan{wou}{w$\cdot$o.$\cdot$u}{svin.}{to be amazing, fascinating (slang) (with dative subject)}{whoa}{PF}{Eng.}
\loan{matsa}{ma.\t{ts}a}{n.}{matsa, crackers}{matsa}{PF}{Hebrew}
\loan{hametsì}{ha.mE.\t{ts}I}{n.}{leavened bread}{chametz}{PF}{Hebrew}
\infix{ats}{INF}{inferential}{2}{PF}
\infix{ìyev}{FUT. SUBJ}{future subjunctive}{1}{PF}
\infix{ìrm}{IMP. REC. PAST}{imperfect recent past tense}{1}{W}
\infix{iyev}{FUT. SUBJ}{future subjunctive}{1}{FE}
\infix{irv}{PRES. IMP. SUBJ.}{present imperfective subjunctive}{1}{FE}
\infix{imv}{PAST SUBJ}{past subjunctive}{1}{FE}
\infix{ilv}{PRES. PERF. SUBJ}{present perfect subjunctive}{1}{FE}
\infix{uy}{HON}{honorific}{2}{PF}
\infix{us}{A.PART}{active participle}{pre-first}{W}
\infix{ìsy}{IMM. FUT. DET}{immediate future tense with determination}{1}{PF}
\infix{asy}{FUT. DET}{future tense with determination}{1}{PF}
\infix{awn}{P.PART}{passive participle}{pre-first}{PF}
\loan{feyzrr}{\textprimstress fEj.z\textsyllabic{r}}{n.}{phaser, ray-gun}{phaser}{W}{Eng.}
\derives{tìftia}{tI.\textprimstress fti.a}{n.}{study}{ftia}{study}{PF}
\cw{tìftia kifkeyä}{tI.\textprimstress fti.a kif.kE.jæ}{n.}{science, the study of the physical world}{tìftia}{study}{kifkey}{world}{PF}
\cww{eanean}{\textprimstress E.an.\textprimstress E.an}{n.}{cheadle, herbaceous plant}{ean}{blue}{PF}
\derives{mìnyu}{\textprimstress mIn.ju}{n.}{turner}{mìn}{turn}{PF}
\cw{keyawr}{kE.\textprimstress jawR}{adj.}{incorrect, not right}{ke}{not}{eyawr}{correct}{PF}
\derives{lehrrap}{lE.\textprimstress h\textsyllabic{r}.ap\textcorner}{adj.}{dangerous}{hrrap}{danger}{PF}
\derives{tìtxen}{tI.\textprimstress t'En}{n.}{awakeness, the state of waking}{txen}{awake}{PF}
\derives{fratxon}{fRa.\textprimstress t'on}{adv.}{every night}{txon}{night}{PF}
\cw{hìkrr}{\textprimstress hI.k\textsyllabic{r}}{n.}{second, very short time}{hì'i}{little, small}{krr}{time}{PF}
\cw{kefya srak}{kE.\textprimstress fja sRak\textcorner}{phrase}{isn't that so? right? no?}{fya}{way}{srak}{yes?}{PF}
\cw{mawkrr}{\textprimstress maw.k\textsyllabic{r}}{adv.}{after, afterwards}{maw}{after}{krr}{time}{PF}
\word{ngeyn}{NEjn}{adj.}{tired}{PF}
\derives{ngopyu}{\textprimstress Nop.ju}{n.}{creator}{ngop}{create}{PF}
\derives{nìk'ong}{nIk.\textprimstress PoN}{adv.}{slowly}{kì'ong}{slow}{PF}
\derives{pamtseotu}{\textprimstress pam.\t{ts}E.o.tu}{n.}{musician}{pamtseo}{music}{PF}
\word{sat}{sat\textcorner}{pn.}{that}{PF}\ (lenited form of {\bf tsat}, irregularly lenited after {\bf ftu} {\it from})
\word{tsal}{\t{ts}al}{pn.}{that, it (transitive subject)}{PF}
\word{tsat}{\t{ts}at\textcorner}{pn.}{that, it (as object)}{PF}
\cw{tsawlhì'}{\t{ts}awl.\textprimstress hIP\textcorner}{n.}{size}{tsawl}{big (in size)}{hì'i}{small (in size)}{PF}
\derives{lì'fyavi}{\textprimstress lIP.fja.vi}{n.}{expression, bit of language}{lì'fya}{language}{PF}
\cw{nafì'u}{na.fI.\textprimstress Pu}{adj.}{such}{na}{as}{fì'u}{this}{PF}
\word{Akwey}{ak.\textprimstress wEj}{prop.n.}{male Na'vi}{JC}
\word{Ateyo}{a.\textprimstress tE.jo}{prop.n.}{male Na'vi}{JC}
\word{Entu}{\textprimstress En.tu}{prop.n.}{male Na'vi}{PF}
\word{Ìstaw}{I.\textprimstress staw}{prop.n.}{male Na'vi}{PF}
\word{Kamun}{\textprimstress ke.mun}{prop.n.}{male Na'vi}{PF}
\word{Loak}{\textprimstress lo.ak\textcorner}{prop.n.}{male Na'vi}{PF}
\word{Newey}{nE.\textprimstress wEj}{prop.n.}{female Na'vi}{PF}
\word{Rini}{\textprimstress Ri.ni}{prop.n.}{female Na'vi}{PF}
\word{Seze}{\textprimstress sE.zE}{prop.n.}{Neytiri's banshee}{ZS}
\word{Sorewn}{so.\textprimstress REwn}{prop.n.}{female Na'vi}{PF}
\word{Tsenu}{\textprimstress\t{ts}E.nu}{prop.n.}{female Na'vi}{PF}
\word{Tuke}{\textprimstress tu.kE}{prop.n.}{female Na'vi}{PF}
\word{Txewì}{\textprimstress t'E.wI}{prop.n.}{male Na'vi}{PF}
\word{Txilte}{\textprimstress t'il.tE}{prop.n.}{female Na'vi}{PF}
\word{Va'ru}{\textprimstress vaP.Ru}{prop.n.}{male Na'vi}{PF}

[P.A.'li makto]

Itt van, de ezt NAGYON szakértsétek meg, mert már rögtön az elején káprázni kezdett tőle a szemem, lehet van benne ez-az...!

\infix{eyk}{CAUS}{műveltető}{első előtti}{FE}
\infix{eyk}{Ejk}{műveltető}{első előtti}{FE}{Oel t«eyk»aron pot.}{Vadásztattam vele.}
\infix{äp}{REFL}{visszaható}{első előtti}{FE}
\infix{äng}{PEJ}{pejoratív}{2}{W}
\eanaInfix{arm}{am}{er}% Nem kell megváltoztatni eanaInfixes. Csak a rendszer számára van.
\marker{--o}{o}{határozatlan utótag/toldalék}{PF}{Oel tspamang tute--\uline{o}--t.}{Megöltem valakit.}
\infix{ìsy}{Isj}{közeljövőbeni szándék}{1}{PF}{Oel tsp«ìsy»ang palulukanit.}{Hamarosan meg fogom ölni a palulukant.}
\infix{asy}{asj}{jövőbeni szándék}{1}{PF}{Oel tspam«asy»ang palulukanit.}{Meg fogom ölni a palulukant.}
\infix{awn}{awn}{szenvedő melléknévi igenév}{első előtti}{PF}{Oe t«awn»aron-a tute lu.}{Vadászott/ préda vagyok. Vadásznak rám.}
\marker{--ve}{vE}{sorszámnévi utótag/toldalék (rendhagyó, de előre látható a sorszámnevekből egytől nyolcig)}{PF}{Fìtrr lu trrpeve?}{Milyen/ hanyadik nap van ma?}
\marker{--ve}{ORD}{sorszámnévi utótag/toldalék }{PF}
\marker{--ay}{--aj}{jövőre utaló marker(jelzés) főnevek, határozószók végén (nem egészen produktív)}{PF}{}{}
\marker{--am}{--am}{múltra utaló marker(jelzés) főnevek, határozószók végén (nem egészen produktív)}{PF}{}{}
\word{sok}{sok\textcorner}{mn.}{recent}{PF}
\marker{--vi}{--vi}{kicsinyítőképző (nem nagyon produktív)}{PF}{}{}
\marker{--ya}{ya}{megszólító eset utótagja/toldaléka gyűjtőnevek végén}{PF, M}{}{}
\affix{--y}{--j}{birtoklás}{ a-ra vagy e-re végződő névmások végére}{PF}{Ngey toruk sìltsan lu.}{A te torukod jó.}
\affix{--y}{GEN}{birtoklás}{ a-ra vagy e-re végződő névmások végére }{PF}
\cw{eltur tìtxen si}{El.tuR tI.\textprimstress t'En s$\cdot$i}{vifn.}{érdekes(nek lenni)}{eltu-r}{agy (részes eset)}{txen}{éber}{PF}
\loan{wou}{w$\cdot$o.$\cdot$u}{svin.}{lenyűgöző (slang) (részes esettel)}{whoa}{PF}{Eng.}
\loan{matsa}{ma.\t{ts}a}{fn.}{matsa, crackers}{matsa}{PF}{héber}
\loan{hametsì}{ha.mE.\t{ts}I}{fn.}{kovászos kenyér}{chametz}{PF}{héber}
\infix{ats}{INF}{feltételezhető}{2}{PF}
\infix{ìyev}{FUT. SUBJ}{jövő idejű kötőmód}{1}{PF}
\infix{ìrm}{IMP. REC. PAST}{folyamatos közelmúlt}{1}{W}
\infix{iyev}{FUT. SUBJ}{ jövő idejű kötőmód }{1}{FE}
\infix{irv}{PRES. IMP. SUBJ.}{folyamatos jelen idejű kötőmód}{1}{FE}
\infix{imv}{PAST SUBJ}{múltidejű kötőmód}{1}{FE}
\infix{ilv}{PRES. PERF. SUBJ}{jelenidejű befejezett kötőmód}{1}{FE}
\infix{uy}{HON}{megtisztelő/formális}{2}{PF}
\infix{us}{A.PART}{cselekvő/folyamatos melléknévi igenév}{első előtti}{W}
\infix{ìsy}{IMM. FUT. DET}{közeljövőre utaló elhatározás}{1}{PF}
\infix{asy}{FUT. DET}{jövőre utaló elhatározás}{1}{PF}
\infix{awn}{P.PART}{szenvedő melléknévi igenév}{első előtti}{PF}
\loan{feyzrr}{\textprimstress fEj.z\textsyllabic{r}}{fn.}{phaser, sugár-fegyver?}{phaser}{W}{Eng.}
\derives{tìftia}{tI.\textprimstress fti.a}{fn.}{tanulás}{ftia}{tanul}{PF}
\cw{tìftia kifkeyä}{tI.\textprimstress fti.a kif.kE.jæ}{fn.}{tudomány, természettudomány}{tìftia}{tanulás}{kifkey}{világ}{PF}
\cww{eanean}{\textprimstress E.afn.\textprimstress E.an}{fn.}{cheadle, lágyszárú növény}{ean}{kék}{PF}
\derives{mìnyu}{\textprimstress mIfn.ju}{fn.}{turner}{mìn}{fordul}{PF}
\cw{keyawr}{kE.\textprimstress jawR}{mn.}{helytelen, nem helyes}{ke}{nem}{eyawr}{helyes}{PF}
\derives{lehrrap}{lE.\textprimstress h\textsyllabic{r}.ap\textcorner}{mn.}{veszélyes}{hrrap}{veszély}{PF}
\derives{tìtxen}{tI.\textprimstress t'En}{fn.}{éberség, ébrenlét }{txen}{éber}{PF}
\derives{fratxon}{fRa.\textprimstress t'on}{hat.szó}{minden éjjel}{txon}{éj}{PF}
\cw{hìkrr}{\textprimstress hI.k\textsyllabic{r}}{fn.}{másodperc, nagyon rövid idő}{hì'i}{kis}{krr}{idő}{PF}
\cw{kefya srak}{kE.\textprimstress fja sRak\textcorner}{kifejezés}{ugye? igaz? nem?}{fya}{mód}{srak}{eldöntendő kérdés jele}{PF}
\cw{mawkrr}{\textprimstress maw.k\textsyllabic{r}}{hat.szó}{után, utána}{maw}{után}{krr}{idő}{PF}
\word{ngeyn}{NEjn}{mn.}{fáradt}{PF}
\derives{ngopyu}{\textprimstress Nop.ju}{fn.}{alkotó}{ngop}{alkot}{PF}
\derives{nìk'ong}{nIk.\textprimstress PoN}{hat.szó}{lassan}{kì'ong}{lassú}{PF}
\derives{pamtseotu}{\textprimstress pam.\t{ts}E.o.tu}{fn.}{zenész}{pamtseo}{zene}{PF}
\word{sat}{sat\textcorner}{nm.}{az}{PF}\ (a {\bf tsat} gyengített alakja, rendhagyóan gyengített {\bf ftu} {\it from} után)
\word{tsal}{\t{ts}al}{nm.}{az (tárgyas esetben alanyként)}{PF}
\word{tsat}{\t{ts}at\textcorner}{nm.}{azt ( tárgyként)}{PF}
\cw{tsawlhì'}{\t{ts}awl.\textprimstress hIP\textcorner}{fn.}{méret}{tsawl}{nagy (méret)}{hì'i}{kis (méret)}{PF}
\derives{lì'fyavi}{\textprimstress lIP.fja.vi}{fn.}{kifejezés, nyelvi elem }{lì'fya}{nyelv}{PF}
\cw{nafì'u}{na.fI.\textprimstress Pu}{mn.}{ilyen}{na}{as}{fì'u}{ez}{PF}
\word{Akwey}{ak.\textprimstress wEj}{tul.n.}{ Na'vi férfi }{JC}
\word{Ateyo}{a.\textprimstress tE.jo}{tul.n.}{ Na'vi férfi }{JC}
\word{Entu}{\textprimstress Efn.tu}{tul.n.}{ Na'vi férfi }{PF}
\word{Ìstaw}{I.\textprimstress staw}{tul.n.}{ Na'vi férfi }{PF}
\word{Kamun}{\textprimstress ke.mun}{tul.n.}{ Na'vi férfi }{PF}
\word{Loak}{\textprimstress lo.ak\textcorner}{tul.n.}{ Na'vi férfi }{PF}
\word{Newey}{nE.\textprimstress wEj}{tul.n.}{ Na'vi nő}{PF}
\word{Rini}{\textprimstress Ri.ni}{tul.n.}{ Na'vi nő }{PF}
\word{Seze}{\textprimstress sE.zE}{tul.n.}{Neytiri ikranja}{ZS}
\word{Sorewn}{so.\textprimstress REwn}{tul.n.}{ Na'vi nő  }{PF}
\word{Tsenu}{\textprimstress\t{ts}E.nu}{tul.n.}{ Na'vi}{PF}
\word{Tuke}{\textprimstress tu.kE}{tul.n.}{ Na'vi nő }{PF}
\word{Txewì}{\textprimstress t'E.wI}{tul.n.}{ Na'vi férfi }{PF}
\word{Txilte}{\textprimstress t'il.tE}{tul.n.}{ Na'vi nő }{PF}
\word{Va'ru}{\textprimstress vaP.Ru}{tul.n.}{ Na'vi férfi }{PF}

[Kifkeyä Nari]

Ja neked nem kellett volna ebben a formában adni.
Csak én így látom és ha így is jó neked nem akartam egyesével kiszedni a szavakat (így is felét le kellett rötölni, mert több sallang van)

Kif.

[P.A.'li makto]

Így is jó volt...