eyawr säsi aylì’utseng (szótárjavítás)

[Kifkeyä Nari]

Így is jó volt... 

Jó hírem van.
A javítandókat kissebb sújúnak veszi, így 99%-os készültséget ír.
Van pár dolog amit most is visszakérdezek. Egy részét te is, a többit az előzőekkel együtt  tsrräfkxätu fogja szerintem megadni az útmutatást.

Akkor a kérdések, és szólja ha jöhet a "csak átnézendő, hogy jó -e, vagy nem változott -e" adag.

Kif.

\word{sok}{sok\textcorner}{mn.}{recent}{PF} -->recent itt milyen értelemben?
\cw{eltur tìtxen si}{El.tuR tI.\textprimstress t'En s$\cdot$i}{vifn.}{érdekes(nek lenni)}{eltu-r}{agy (részes eset)}{txen}{éber}{PF} ->"vifn."-t "i.(tn)"-re cseréltem. Jó?
\loan{wou}{w$\cdot$o.$\cdot$u}{svin.}{lenyűgöző (slang) (részes esettel)}{whoa}{PF}{Eng.} -->"svin." még nem lett meghatározva az mi magyarul rövidítve. Angolban: svin. = stative intransitive verb

\loan{matsa}{ma.\t{ts}a}{fn.}{matsa, crackers}{matsa}{PF}{héber} -->a "matsa, crackers" az mi?

\loan{feyzrr}{\textprimstress fEj.z\textsyllabic{r}}{fn.}{phaser, sugár-fegyver?}{phaser}{W}{Eng.}  -->> valaki akkor pontosítsa:"phaser, sugár-fegyver?"

\derives{mìnyu}{\textprimstress mIfn.ju}{fn.}{turner}{mìn}{fordul}{PF}-->Mi a meghatározás?:"turner"

\cw{nafì'u}{na.fI.\textprimstress Pu}{mn.}{ilyen}{na}{as}{fì'u}{ez}{PF}-->Mi a meghatározás?:"as"

\word{Tsenu}{\textprimstress\t{ts}E.nu}{tul.n.}{ Na'vi}{PF}--->átírtam:"Na'vi nő". Jó?

[P.A.'li makto]

Amire tudok/megpróbálok válaszolni:

\cw{eltur tìtxen si}{El.tuR tI.\textprimstress t'En s$\cdot$i}{vifn.}{érdekes(nek lenni)}{eltu-r}{agy (részes eset)}{txen}{éber}{PF} ->"vifn."-t "i.(tn)"-re cseréltem. Jó?

Persze! Itt a cserélős-szerkesztés tréfált meg:vin-->vifn 

svin. = stative intransitive verb

Állapotjelző tárgyatlan ige

\word{Tsenu}{\textprimstress\t{ts}E.nu}{tul.n.}{ Na'vi}{PF}--->átírtam:"Na'vi nő". Jó?

Jó.
A többit nem tudom, bocsi.

[Hawnuyu atxen]

\cw{nafì'u}{na.fI.\textprimstress Pu}{mn.}{ilyen}{na}{as}{fì'u}{ez}{PF}-->Mi a meghatározás?:"as"

"as"= "olyan, mint"
nafì'u - olyan, mint ez a dolog

\derives{mìnyu}{\textprimstress mIfn.ju}{fn.}{turner}{mìn}{fordul}{PF}-->Mi a meghatározás?:"turner"

Ha jól értem, itt a mìn egy ige (fordul) és rá van aggatva a "-yu". Ebből én azt mondanám, hogy forduló, de ez így nagyon félreérthető...

\loan{feyzrr}{\textprimstress fEj.z\textsyllabic{r}}{fn.}{phaser, sugár-fegyver?}{phaser}{W}{Eng.}  -->> valaki akkor pontosítsa:"phaser, sugár-fegyver?"

Wikipédia (és sztaki) szerint a "phaser" egy fajta sugárfegyver. Mondjuk úgy, mint ahogy a MP-k gépfegyverek.
(ez akkor igaz, ha jól értem... azért várj meg egy magabiztosabb valakit )

[Kifkeyä Nari]

Kedves nyelvészeim.
Először is nem megijedni. Nem olyan vészes mint aminek látszik. ( igaz én megszenvedtem vele nagyon)
Az alábbi szavakat nem kérem mind vissza.
Csak 3 szócsoportot kérek ezek közül vissza:
1. amin változtatni kell és hogy mire ( ha csak a kérdőjelet kell levenni, akkor az én megoldom. Csak azért nem kell felsorolni)
2. amit maradjon jelölve valahogy még bizonytalan ( tehát további ellenőrzést igényel)
3. az adott szóból több is található, és nem tudjátok eldönteni melyiket gondolta a kép ha nem adok meg több infót.

A szavak szórendje kb. lehet ez, de nem feltétlenül igaz ez az állítás.
A kis és nagy kezdőbetű viszont számít. Pl. "seze" és Seze" az két külön dolog.
Amin nem kell változtatni semmit, azt akkor ne küldjétek vissza. Azt kézzel én valahogy elintézem.

A szavak:

'ampi
'angtsìk
'angtsìk
'awkx
'awpo
'awsiteng
'awve
'e'al
'eko
'ekong
'engeng
'eveng
'evi
'ewan
'eylan
'ì'awn
'ìheyu
'it
'itan
'ite
'ok
'ong
'u
'upe
'upxare
-a-
alaksi
Amhul
Anurai
lìm
apxa
atan
Ateyitan
atokirina'
atxkxe
au
aungia
awnga
ayfo
aynga
ayoe
ayoeng
äie
Änsìt
äo-
ätxäle
ätxäle si
ean
eltu
eltungawng
emza'u
eo-
eyawr
eyk
Eytukan
Eywa
Eywa'eveng
fa-
fahew
fay+
fkarut
flä
fmawn
fmetok
fmi
fnu
fpak
fpe'
fpeio
fpi+
fpìl
fpxafaw
fpxäkìm
fra'u
frakrr
frapo
frrfen
frrtu
ftang
fte
fteke
ftia
ftxozä
ftue
ftxavang
ftxey
futa
fya'o
fyape
fyawìntxu
hahaw
hapxì
hasey
hawnu
hì'i
hiyìk
hol
hrrap
hufwe
hum
i'en
Iknimaya
ikran
ikranay
ioang
irayo
ìlä+
kä
kali'weya
kalin
kaltxì
kämakto
kame
kan
kangay
kar
karyu
kato
kawng
ke'u
kehe
kelku
Kelutral
kempe
kenong
kerusey
ketuwong
kewong
keye'ung
kifkey
kilvan
kìm
kin
kinam
kìng
kìte'e
kìyevame
kllfro'
kllkulat
kllkxem
kllpxìltu
kllte
kop
koren
krr
krrnekx
krrpe
kunsìp
kurakx
kxam
kxamtseng
kxangangang
kxanì
kxawm
kxener
kxetse
kxeyey
lahe
lam
latem
le-
lertu
lì'u
lì'fya
Li'ona
lok
Lompo
lonataya
lonu
loreyu
lrrtok
lu
lumpe
ma
makto
Malimi
mawey
mefo
menari
meoauniaea
meuia
meyp
mikyun
mìn
mìso
mllte
Mo'at
Mo'at'ite
moe
mokri
muiä
mun'i
mune
munge
mungwrr-
muntxa
na'rìng
Na'vi
nantang
nari
ne kllte
ne'ìm
nekx
Nera'nak
new
Neytiri
niä
Ninat
nì-
nì'aw
nìawnomum
nì'it
nì'ul
nìmun
nìn
nìteng
nìtxan
Nok
nume
nga
ngay
ngop
ngrr
nguway
oe
oeng
oeyk
ohe
olo'
olo'eyktan
Omati
Omatikaya
omum
Onantu
ontu
pähem
pa'li
palulukan
pam
pamtseo
pängkxo
pätsì
pawm
pe'un
pefya
pehem
pehrr
pelun
peng
penghrrap
peseng
pesu
peu
pey
Peyral
pizayu
plltxe
po
pongu
prrnen
prrnesyul
prrte'
pxan
pxasìk
pxasul
pxi
pxìm
pxun
rä'ä
Rai'uk
ralpeng
Ralu
rawke
reltseo
reltseotu
renu
rey
rikx
rim
rina'
riti
rol
Rongloa
ronsem
rum
run
rutxe
sä-
sa'nok
sa'nu
säspxin
sempu
sempul
set
sevin
seyri
Seyvaro
seze
si
sìlronsem
sìltsan
Silwanin
ska'a
skxawng
slu
sngä'i
sngä'ikrr
sngel
sngeltseng
snumìna
som
somtìlor
spaw
spe'e
srane
srew
stawm
steftxaw
stum
sutx
swaw
swirä
swizaw
swok
swotu
syaw
syulang
ta'em
tafral
täftxu
täftxuyu
takuk
tam
tangek
tanhì
taron
taronyu
Tasun
tautral
taw
taweyk(a)
Tawkami
tawsìp
tawng
tawtsngal
Tawtute
tei
tel
telem
tengfya
tengkrr
teri-
terkup
teswotìng
teya
teylu
tewti
Tipani
tirea
tireafya'o
tireaioang
tireapängkxo
tìng
tìpawm
tìran
tìyawn
tìspxin
to
tok
toktor
tokx
tompa
toruk
toruk makto
trr
tukru
tul
tung
tupe
tute
tsa-
tsa'u
tsaheylu
Tsahìk
tsam
tsampongu
tsap'alute
tsatseng
tsatu
tsawke
tsawl
tse'a
tseng(e)
tsengpe
tseo
Tskaha
tskalep
tsko
tskxe
tskxekeng
tslam
tsleng
tsmuk
tsnì
tsngal
tspang
tsranten
tstew
tstxo
tsun
Tsu'tey
tswayon
tsyal
tsyorina'wll
txantsan
txantslusam
txe'lan
txele
txen
txep
txey
txìm
txìng
txoa
txokefyaw
txon
txopu
txula
txum
txumpaywll
txur
u'imi
ulte
ultxa
unil
utral
utu mauti
uvan
virä
vrrtep
vul
way
wìntxu
'ewll
wrrpa
wutso
ya
yawne
ye'rìn
yerik
yey
yìm
yol
yom
yomioang
yomtìng
yur
za'ärìp
za'u
zamunge
zawng
zekwä
zene
zìsìt
zong
zongtseng
zoplo
zusawkrr
chan'tu gor'ek nuuto
chey
feru m'predu'k
jakesully
na'hla buk'ne
nikt'chey
nivi
P'ah s'ivil chey
pxtxawng
su'shiri t'acto sa
sumin jiit'luy
t'riti so jahmka
U'imi huyuticaya
ulu'tah inib'sey mulsi
ar'lek
Eywa s'ilivi mas'kit nivi
k'sey nivi
Kyuna
mas'kit nivi sa'nok
mreki u'lito
omati s'ampta
am
arm
ay
äng
äp
ei
er
ilv
imv
irv
iv
iyev
ìm
ìrm
ìy
ìyev
ol
us
uy
-ä
-an
ay+
-e
-ìl
-ìri
-it
-l
pxe+
-ri
-ru
-t
-ur
-yä
-a-
le-
sä-
si
-tu
-t
-it
-a-
le-
-ìl
-l
-e
ay
-ä
-yä
ìy
er
«arm»
«ìrm»
sä-
ei
-tu
am
ol
ay+
ìm
iv
-ìri
-ri
'ärìp
'awstengyem
'efu
'em
'eyng
'i'a
'ia
fkxake
fmal
frìp
ftem
fwew
hangham
vaykrr
sngap
hawl
kä'ärìp
latsi
lek
len
näk
nong
oeyktìng
pate
pom
pxor
salew
sar
sim
sleyku
sop
spä
speng
spule
srese'a
steyki
sti
sto
sung
syep
tatep
tätxaw
tem
tì'awm si
tì'awm
tsä'
tsaheyl si
tsawl slu
tsngawvìk
tsre'i
tsunslu
tsurokx
wem
win säpi
win si
yän
yem
zenke
zup
nekll
ats
io-
lok-
mìkam-
nemfa-
takip
uo-
luke-
tafkip-
fäpa
alìm
aylaru
kì'ong
säfpìl
kefyak
furia
fratseng
fratrr
frato
kea
ngian
skepek
hufwa
'uo
tsengo
hìmtxampe
pìmtxan
lì'upe
pelì'u
ultxa si
rangal
nitram
fewi
stä'nì
weyn
vitra
ftawnemkrr
txal
pukap
kinä
lesar
syä'ä
keng
'awlo
-lo
heyn
'eoio
rìk
pa'o
kllpa
mìfa
nefä
zapxì
käpxì
käsatseng
ftxey
ngaytxoa
nikre
re'o
tsuksìm
puk
ta'leng
reypay
tsopì
venu
venzek
ramunong
payfya
pxawpa
txampay
'ora
ekxan
txayo
ukxo
wew
fìtxon
txonam
txonay
sekrr
nawmtu
txantstew
syuve
tete
'opin
leNa'vi
hapxìtu
payoang
yayo
kemlì'u
tstxolì'u
skien
'änsyem
mowan
tatlam
numtseng
skxakep
tì'i'avay
tì'i'avay krrä
wempongu
asim
kxutu
mekre
tìhawl
tìkan
numeyu
soaia
yawnetu
yawntu
kakrel
kanu
koak
me'em
txanew
txantur
tì'awpo
tì'eylan
keltsun
kxuke
lehawng
hawng
lekin
tìfnu
zerok
tswa'
tsakrrvay
tsyosyu
txampxì
vurvi
sänumvi
tstu
tsaw
tsalsungay
tsa-hey
wiya
zola'u nìprrte'
volve

[tsrräfkxätu]

Űristen! Én azért durván megijedtem. Szóval most akkor ezek még jelöltek maradtak valamiért? Mert különben szerintem a 90%-át már jóváhagytuk korábban.

[Kifkeyä Nari]

Tudom, hogy 90%-ka jóvá van hagyva már.
Hogy mim,lehet az oka:
- nem az elejétől ismeri a változáskezelést  rendszer
- esetleg változott a szó. (pl találtam most is olyat, hogy régen a szóösszetételnél csak 1 szó szereplet, most meg már mindkét szótag, táadásul fordított sorrendben)

Azért lenne 1x végig rágni rágni maunkat rajta, mert utánna már gyerek játék lesz figyelni Torunyu mit csinál, illetve ha csak úgy kivenném most akkor pont az említett változásokra figyelmeztető jelzéseket elveszítenénk.

Hidd el mire kimásolgattam egyesével, addigra már nasgyon elegem volt. De a cél lebegett elöttem, hogy majdnem kész végre ( csak az általad említett pár korrekció mard csak).

Nyelvészeim.
Ezt a kis kitartást kérem már csak...
Kif.

[P.A.'li makto]

Trray... Set oe zene hivahaw...
Txon lefpom! 
                  Pam

[Kifkeyä Nari]

Trray... Set oe zene hivahaw...
Txon lefpom!  
                 Pam

Kaltxì,
Nem is arra gondoltam, hogy akkor.
Én is azt vártam, hogy összeszedjem a szavakat, mert majd leragadt a szemem. Kicsit nagyon fáradt voltam.

Ui.: ne tévesszen meg ha pl. egy szót 2x láttok: "pl. -a-".
Ez azért van, mert 2x szerepel és mind a 2-t hiányolja.
Ezeket inkább szintén abba soroljátok hogy nem eldöndendő melyikről van szó, és akkor a végén azt a 10-15 szót kikeresem melyik melyik és leírom.

Ui.2:
Amit írtatok akkor azt is most csináltam meg:
mìnyu és feyzrr akkor egyenlőre maradt ahogy van

És megcsináltam a rövidítést "i.(átn)=ige (angol szerint állapotjelző tárgyatlan)"
Jó lesz  a "i.(átn)

Ui.3:
Az összes "svin.", "vtr.", "vin."-t átírtam "ige"-ről a magyarban is a megfelőre. A lisa egy része lehet emiatt ekkora. Így annyit értünk el, hogy nektek kevesebbet kell írni, mert nem kell 70-80 szónál azt írni, hogy cseréljem ki a szófajt. Remélem ezzel tudtam segíteni.

Kif.

[P.A.'li makto]

Ma Kif, hogy jobb; ha egyben adom vissza, vagy adagokban, ahogy haladok vele?

[Kifkeyä Nari]

Ma Kif, hogy jobb; ha egyben adom vissza, vagy adagokban, ahogy haladok vele?

Tőllem jöhet adagokban....
Akkor én sem szakadok meg

Kif.

[P.A.'li makto]

És még egy kérdés; a növény és állat nevek miért nincsenek benne, csak a legvégén, külön?


Akkor itt az első:

'awsiteng: [Paw.si."tEN] PF hsz. együtt, közösen (összetétel ebb˝ol: 'aw egy és teng megegyez˝o)
'awve: ["Paw.vE] PF mn. els˝o (eredete: 'aw egy)
'e'al: ["PE.Pal] PF mn. legrosszabb
atan: [a."tan] JC fn. fényAteyitan
ayfo: [aj."fo] or ["aj.fo] PF nm. ˝ok sokan (eredete: po ő)
aynga: [aj."Na] PF nm. ti sokan (eredete: nga te)
ayoe: [aj."o.E] PF nm. én ˝ovelük (én és ˝ok többen)(eredete: oe én)
ayoeng: [aj."wEN] PF nm. én veletek (én és ti többen)(eredete: oe én)
ätxäle si: [æ."t'æ.lE s_i] PF i.(tn) kér (összetételebb˝ol: ätxäle kérés és si csinál)
fra'u: ["fRa.Pu] PF [?]fn. minden (eredete: 'u dolog)
hapxì: [ha."p'I] PF fn. rész
ikran: ["ik.Ran] JC [?]fn. ikran/sikoll (na'vik repül˝o hátasa)(pandorai állatfaj)[?](hegyi ikran) SG
ikranay: ["ik.Ra.naj] ASG [?]fn. [?]erdei ikran/sikoll többesszámban: szót˝o + –ay ikranok
karyu: ["kaR.ju] PF fn. tanító (eredete: kar tanít)
Kelutral (Jó helyen van ez a tulajdonnevek közt, nem a növényekhez tartozik?)
kìng: [kIN] PF fn. fonal
kop: [kop^] PF [ksz.] is, szintén
le–: [lE] PF melléknevet képz˝o toldalék
Mo'at'ite: [mo.Pat.Pi.tE] JC [?]tul.n. Mo'at lánya (eredete: Mo'at n˝oi név és 'ite lány)
nì'aw: [nI."Paw] PF hsz. csak (eredete: 'aw egy)
oeng: ["wEN] PF nm. én veled kettesben (te és én) (eredete: oe én)
rä'ä: [Ræ."Pæ] PF partikula/viszonyszó  ne! (tiltószó)

[P.A.'li makto]

Második:

Tawtute (EZ miért van a tul. Nevek közt?)
to: [to] PF [1]ksz. mint  (összehasonlításnál)
tsko: [>tsko] PF fn. íj (fegyver)
tstew: [>tstEw] PF [1]mn. bátor (lehet tstew)D
yawne: ["jaw.nE] PF [1]mn. szeretett
yerik: ["jE.Rik^] PF [1]fn.  hexapéd(Pandórai szarvasszer ˝u lény) (állatfaj)
zamunge: [za."m_u.N_E] PF i.(t) hoz (összetétel ebb˝ol: munge visz, hoz)
zawng: [z_awN] PF i.(tn) sikolt
zongtseng: ["zoN.>tsEN] PF [1]fn. menedék (összetétel ebb˝ol: zong megment és tseng hely)
jakesully (Szerintem ez tul.név akar lenni, nem?)
nikt'chey: [niktP>tshEj] or [niktPtSEj] ASG [1]fn. ételcsomag, kevés étel
su'shiri t'acto sa: [suPshiri tPacto sa] vagy [suPshiri tPacto sa] ASG [1]fn. játék sikoll/ikran
Eywa s'ilivi mas'kit nivi: [Ejwa sPilivi masPkit^nivi] ASG szövőkeret (szó sz. Eywa bölcsessége feltárul mindnyájunk előtt)
k'sey nivi: [kPsEj nivi] ASG [1]fn. [?]a csoporttal együtt alvás
mas'kit nivi sa'nok: [masPkit^nivi saPnok^] ASG szövőszék (szó sz. a szövőszékek anyja)

[Kifkeyä Nari]

És még egy; a növény és állat nevek miért nincsenek benne, csak a legvégén, külön?

Ez jó kérdés. Pl. az automata szinkronba sem esnek bele. Mikor rákérdeztem, akkor mondták, hogy volt rólla szó régen miért van ez így. Én nem tudom.

Amúgy kész az első adag.

Kérdések/Észerevételek:
ikranay: ez van a végén:"többesszámban: szótő + --ay  {\it ikranok} $_T$". Az angolvan viszont már csak ennyi van: "(non-F) $_T$". Nem tudom mit jelet, illetve mire jó. Mi legy?

Kelutra: Ezt tourunyu tudja módosítani. Mi nem.

kop: Angolvan: "adv.". Akkor  "ksz." helyett nem "hsz." kellene?

le: ebből is többet találtam, de mivel az egyiknél van magyarázat a másiknál nincs a harmadik meg nem "lE", ezért beazonosítottam, de nem látok semmi különbséget a mostanihoz képest. Mit kell nézni?

rä'ä: itt egységesen azt írtam: "part.". De ha a partikula=viszonyszó , akkor mindenhol mírhatnánk ezt: "visz." vagy "viszsz.". Eddig azért volt "part.", mert nem találtunk rá magyar szót. Tehát akkor ez mindig igaz?: partikula=viszonyszó . Mi legyen?

Kif.

[P.A.'li makto]

Ma Kif, olyan nehezeket kérdezel, mindig lever a víz tőle...

És még egy; a növény és állat nevek miért nincsenek benne, csak a legvégén, külön?
Ez jó kérdés. Pl. az automata szinkronba sem esnek bele. Mikor rákérdeztem, akkor mondták, hogy volt rólla szó régen miért van ez így. Én nem tudom

Ez így tök béna, aki nem ismeri a szó, azt se tudja majd, hol keresse...

kop: Angolvan: "adv.". Akkor  "ksz." helyett nem "hsz." kellene?

Biztos...

rä'ä: itt egységesen azt írtam: "part.". De ha a partikula=viszonyszó , akkor mindenhol mírhatnánk ezt: "visz." vagy "viszsz.". Eddig azért volt "part.", mert nem találtunk rá magyar szót. Tehát akkor ez mindig igaz?: partikula=viszonyszó . Mi legyen?

Erre azért ne vegyél mérget! Csak megkerestem a "ne" szót egy nagyobbacska szótárban, és ezt írta rá szófajnak... De hogy általában igaz-e...?

A többiről természetesen fogalmam sincs...!   Ngaytxoa!

[Kifkeyä Nari]

Tawtute : tourunyu tudja megoldani csak.
A rendszerben most így van: "\word{to}{to}{word}{than}{PF}\ (behaves like an adp.)"
szófaj:word
jelentés: than
megjegyzés: \ (behaves like an adp.)
Mi legyen vele?

tstew: [>tstEw] PF [1]mn. bátor (lehet tstew)D -->Angolban a megjegyzés(lehet tstew) már nincs ott. Töröljem én is?

A rendszerben most így van: \loan{jakesully}{ZEjk'su:\textsyllabic{l}i}{n.}{moron, toruk maktoyu}{Jake Sully}{M}{Eng.}\ (not normally allowable under Na'vi phonotactic rules)
Itt már minden megjegyzés is van. Mi legyen vele, illetve a tulajdoneviségét tourunyu tudja állítani.

[Kifkeyä Nari]

Ez így tök béna, aki nem ismeri a szó, azt se tudja majd, hol keresse...

Ctrl+F=keresés

Erre azért ne vegyél mérget! Csak megkerestem a "ne" szót egy nagyobbacska szótárban, és ezt írta rá szófajnak... De hogy általában igaz-e...?

odaírjam, hogy "viszonyszó" is a a "part." után, vagy nem kell?

[P.A.'li makto]

Erre azért ne vegyél mérget! Csak megkerestem a "ne" szót egy nagyobbacska szótárban, és ezt írta rá szófajnak... De hogy általában igaz-e...?
odaírjam, hogy "viszonyszó" is a a "part." után, vagy nem kell?

Nekem nem kell.

szófaj:word,   jelentés: than

szófaj: szó(?),   jelentés: mint (ez aztán jó egy meghatározás!)

tstew: [>tstEw] PF [1]mn. bátor (lehet tstew)D -->Angolban a megjegyzés(lehet tstew) már nincs ott. Töröljem én is?

Szerintem igen, amúgy se volt semmi értelme! (Ilyen esetekben én bátran rád bíznám a döntést!)

\loan{jakesully}{ZEjk'su:\textsyllabic{l}i}{n.}{moron, toruk maktoyu}{Jake Sully}{M}{Eng.}\ (not normally allowable under Na'vi phonotactic rules)

moron helyett legyen idióta(vagy ilyesmi)
(Nem megengedett a navi fonotaktikai szabályok miatt.)

[Kifkeyä Nari]

Így áll össze a meghatározás az angol szótárban: "to: [to] PF word than (behaves like an adp.)"

Nálunk jelenelg: "to: [to] PF [1]ksz. mint, összehasonlításnál than"
Ötlet?
Esetleg tsrräfkxätu ?

Ui.:
A "le"-re nem írtál semmit. Ott törmören az van, hogy nem látom mit kellene javítani.

[P.A.'li makto]

Így áll össze a meghatározás az angol szótárban: "to: [to] PF word than (behaves like an adp.)"

Ja, tudom már mi ez. A "(szó)" helyére vmilyen mn kerül, aztán jön a "to", ami úgy viselkedik, mint egy adposition, és így fejezi ki azt, hogy valamilyenebb, mint ...
(Összehasonlítás, melléknévfokozás.)Ezt hogy kéne leírni? ...-bb, mint...

A "le"-re nem írtál semmit. Ott törmören az van, hogy nem látom mit kellene javítani.

Ott volt 2 felesleges szó, amit kivettem.

[Kifkeyä Nari]

Így áll össze a meghatározás az angol szótárban: "to: [to] PF word than (behaves like an adp.)"

Ja, tudom már mi ez. A "(szó)" helyére vmilyen mn kerül, aztán jön a "to", ami úgy viselkedik, mint egy adposition, és így fejezi ki azt, hogy valamilyenebb, mint ...
(Összehasonlítás, melléknévfokozás.)Ezt hogy kéne leírni? ...-bb, mint...

Én örülök, hogy te már érted...
Írd le hogy nézzen ki és kiatlálom hogy vegyen fel a rendszerbe.....

A "le"-re nem írtál semmit. Ott törmören az van, hogy nem látom mit kellene javítani.

Ott volt 2 felesleges szó, amit kivettem.
Nézd meg jó e. Én akkor sem látom, de ....