eyawr säsi aylì’utseng (szótárjavítás)

[tsrräfkxätu]

Megírtam neki. Na'viul.

[Kifkeyä Nari]

Megírtam neki. Na'viul.

Köszönöm.
Lassan visszírok mindent a szótárba amit a hiba keresés miatt kivettem és tudunk foyltatódni...

Kif.

[Kifkeyä Nari]

ayoeng-nál van megjegyzés: \ ({\bf ayoenga--} base for suffixes)

ätxäle si-nál magyar megfeleés:"kér". Angolban másra is hivatkozik:"request (with {\bf tsnì} clause for object)"

irayo-nál magyarban:"köszönet, köszönöm! másik alakja: {\bf ireiyo}", angolban: "thank you, thanks". "ireiyo" nem is létezik!!

sìlpey-nál magyarban:"remél". Angolban:"hope (with {\bf tsnì} for thing hoped, unless in independent clause) (ii)"

to:magyarban: szófaj:"told." Leírás:"\ (told.-ként működik)". Angolban: szófaj:"superlative marker {\it than}" leírás:"\ (behaves like an adp.)"

ultxa si-ban: magyarban:"találkozni (szándékosan)". Angolban:"meet with someone intentionally (use {\bf} {\it with})" Valami kiemelés is van benne.

Kamun-ban angolnál van megjegyzés is: "\ (affectionate form {\bf Kamtsyìp})"
tswayon-ban magyarnál van egy ilyen megjegyzés:"({\bf tsw$<$ay$>$on}-ból javítva) $_T$". Angolban nincs is magjegyzés már. Töröljem?

-yä. Angolban van egy megjegyzés:"\ (Causes vowel fronting of {\bf a} in pronouns: may look like --eyä)"
Ezek így jók?

–yu: [ju] W [1]f˝onévi igenév képz˝o toldalék[?]

–yu: [ju] W [1]f˝onévi igenév képz˝o toldalék Oe ska'ayu ke lu. Nem vagyok pusztító.



Konfig fordítandó:
"Useful Phrases"=???

"These are some useful idiomatic phrases that generally have a single semantic meaning. Often the word order can be changed, although the morphemes are probably invariable."=?



"suffix for nouns ending in a #5 (allomorph of \textbf{#3})"

Példa rá az összes:"F˝onév esete és többesszáma"

pl.:

"–ìl: [Il] PF ergative case suffix for nouns ending in a consonant, dipthong, or pseudo-vowel
(allomorph of l): Ikranìl taron yerikit. The ikran hunts the yerik."

Most nálunk még így van, de változni fog náalunk is, tehát meg kell foglamazni:

"–ìl: [Il] PF jelölt alany msh./mássalhangzóra végz˝od˝o f˝onév után (ezek másik alakja: l): Ikranìl taron yerikit. Az ikran yerikre vadászik."



Azan kívül változtak a különböző képzőink megfoglamazása. Szerintem tsrräfkxätu hatására.
Pl.:
–a–: [a] PF (4) adjectival attributive marker: Oel txantsana ikranit aean tswayon. I fly the excellent
blue ikran. van valami szám az elején, stb.
F˝onév esete és többesszámnálk az előbb ítr változó került be stb.
(max ha kell akkor kimásolom nektek ezeket)

Ezeket meg kellene nézni, hogy nálunk mi legyne vele.

Pett még pár zöldel jelölt ami változott, de szerintem egy része az amit még nem válaszoltatok mag a több meg inkább szerintem kategóriaváltás volt. De elküldöm ha ezek meg a képzők átnézése megvan.

[P.A.'li makto]

Máris nézem...

[P.A.'li makto]

ayoeng-nál van megjegyzés: \ ({\bf ayoenga--} base for suffixes)
                                                                 szótő a told.-okhoz
ätxäle si-nál magyar megfeleés:"kér". Angolban másra is hivatkozik:"request (with {\bf tsnì} clause for object)"
                                                                                          ,,kérés ( tsní, majd a tárgyi mellékmondat)"
irayo-nál magyarban:"köszönet, köszönöm! másik alakja: {\bf ireiyo}", angolban: "thank you, thanks". "ireiyo" nem is létezik!!
                                                                                                Ez jó, nem? Ireyot ne írjunk akkor!
sìlpey-nál magyarban:"remél". Angolban:"hope (with {\bf tsnì} for thing hoped, unless in independent clause) (ii)"
                                                    " remél (tsní, majd a remélt dolog, hacsak nem különálló mondat)""
to:magyarban: szófaj:"told." Leírás:"\ (told.-ként működik)". Angolban: szófaj:"superlative marker {\it than}" leírás:"\ (behaves like an adp.)"
                                                                      Szerintem ez itt elírás; és ,,középfokot jelez {\it mint}"  (adp.-ként működik)
ultxa si-ban: magyarban:"találkozni (szándékosan)". Angolban:"meet with someone intentionally (use {\bf} {\it with})" Valami kiemelés is van benne.
                                                                                                                                (-val, -vel használatával)
Kamun-ban angolnál van megjegyzés is: "\ (affectionate form {\bf Kamtsyìp})"                                             
                                                           (gyengédséget fejez ki)
tswayon-ban magyarnál van egy ilyen megjegyzés:"({\bf tsw$<$ay$>$on}-ból javítva) $_T$". Angolban nincs is magjegyzés már. Töröljem?
              Gondolom, igen.
-yä. Angolban van egy megjegyzés:"\ (Causes vowel fronting of {\bf a} in pronouns: may look like --eyä)"
Ezek így jók?
                                                     ( Az {\bf a}-t megváltoztatja e-re a névmásokban: --eyä)
–yu: [ju] W [1]f˝onévi igenév képz˝o toldalék[?]
                       Csak főnév képző.
–yu: [ju] W [1]f˝onévi igenév képz˝o toldalék Oe ska'ayu ke lu. Nem vagyok pusztító.
                        Itt is.


Konfig fordítandó:
"Useful Phrases"=???
       ,,Hasznos kifejezések"
"These are some useful idiomatic phrases that generally have a single semantic meaning. Often the word order can be changed, although the morphemes are probably invariable."=?
          ,,Ezek hasznos köznyelvi kifejezések, melyeknek általában egyetlen jelentésük van
"suffix for nouns ending in a #5 (allomorph of \textbf{#3})"
           ,, a-ra végződő főnevek told.-a (#5) (másik alakja #3)
Példa rá az összes:"F˝onév esete és többesszáma"

pl.:

"–ìl: [Il] PF ergative case suffix for nouns ending in a consonant, dipthong, or pseudo-vowel
         jelölt alany told.-a mássalhangzóra, kettőshangzóra vagy álmagánhangzóra végz˝od˝o f˝onév után
(allomorph of l): Ikranìl taron yerikit. The ikran hunts the yerik."
   (másik alakja :l)                               Az ikran yerikre vadászik.
Most nálunk még így van, de változni fog náalunk is, tehát meg kell foglamazni:
   
"–ìl: [Il] PF jelölt alany msh./mássalhangzóra végz˝od˝o f˝onév után (ezek másik alakja: l): Ikranìl taron yerikit. Az ikran yerikre vadászik."
        jelölt alany told.-a mássalhangzóra, kettőshangzóra vagy álmagánhangzóra végz˝od˝o f˝onév után

[Kifkeyä Nari]

to: akkor ezt még ne piszkáljam?
ultxa si: ezt megnézed így gondoltad...
Kamun: ezt megnézed így gondoltad...
"Ezek hasznos köznyelvi kifejezések, melyeknek általában egyetlen jelentésük van" Ijen röviden fordítható a két mondat?

"suffix for nouns ending in a #5 (allomorph of \textbf{#3})" Ezt majd tisztázzuk ha aktuális, mert nincs mégsem még használva. Szerintem még alakulnak a dolgok tsrräfkxätu beszólásai miatt... ( jó értelemben)

Amúgy tsrräfkxätu!

Úgy vettem észre inkább torunyu inkább az illetékes ebben:
Van egy változó amibe jó lenne ha a többihez hasonlóan beletehetnék a 4.mező értékét, hogy ne mindig a végére kerüljön.
VERBAL_INFIX_IN_POS változó értéke angolul:"verbal infix in position"
Ez kellene hogy legyen:"verbal infix in position #4"

Magyarben ez van nekünk benne:"igei infixum, #4. helyre kerül". Így viszont a végére is beírja a 4. mezőt amiven az van, hogy melyik pozícióra kerül a rag.

[tsrräfkxätu]

Kotty-kotty...

ayoeng-nál van megjegyzés: \ ({\bf ayoenga--} base for suffixes)
                                                                szótő a told.-okhoz
                                                   " remél (tsní, majd a remélt dolog, hacsak nem mellérendelő mellékmondat)""
to:magyarban: szófaj:"told." Leírás:"\ (told.-ként működik)". Angolban: szófaj:"superlative marker {\it than}" leírás:"\ (behaves like an adp.)"
                                                                     Szerintem ez itt elírás; és ,,középfokot jelez {\it mint}"  (told.-ként működik)
ultxa si-ban: magyarban:"találkozni (szándékosan)". Angolban:"meet with someone intentionally (use {\bf} {\it with})" Valami kiemelés is van benne.
                                                                                                                               (-val, -vel használatával)
Kamun-ban angolnál van megjegyzés is: "\ (affectionate form {\bf Kamtsyìp})"                                              
                                                          (becézett alak)
-yä. Angolban van egy megjegyzés:"\ (Causes vowel fronting of {\bf a} in pronouns: may look like --eyä)"
Ezek így jók?
                                                    ( Az {\bf a}-t megváltoztatja e-re a névmásokban: --eyä) ezt majd megnézem, mert így nem értem


Konfig fordítandó:
"Useful Phrases"=???
      ,,Hasznos kifejezések"
"These are some useful idiomatic phrases that generally have a single semantic meaning. Often the word order can be changed, although the morphemes are probably invariable."=?
         ,,Ezek hasznos köznyelvi kifejezések, melyeknek általában egyetlen jelentésük van
"suffix for nouns ending in a #5 (allomorph of \textbf{#3})"
          ,, a-ra végződő főnevek told.-a (#5) (másik alakja #3)
Példa rá az összes:"F˝onév esete és többesszáma"
Ez nem inkább "#5 végződésű főnevek..."? Én innen úgy látom, hogy az #5 a változó és nem az "a". Meg ahogy írtam nem kell kötőjelezni/ragozni sem.

pl.:

"–ìl: [Il] PF ergative case suffix for nouns ending in a consonant, dipthong, or pseudo-vowel
        jelölt alany told.-a mássalhangzóra, kettőshangzóra vagy álmagánhangzóra végz˝od˝o f˝onév után
(allomorph of l): Ikranìl taron yerikit. The ikran hunts the yerik."
  (másik alakja :l)                               Az ikran yerikre vadászik.
Most nálunk még így van, de változni fog náalunk is, tehát meg kell foglamazni:
 
"–ìl: [Il] PF jelölt alany msh./mássalhangzóra végz˝od˝o f˝onév után (ezek másik alakja: l): Ikranìl taron yerikit. Az ikran yerikre vadászik."
       jelölt alany told.-a mássalhangzóra, kettőshangzóra vagy álmagánhangzóra végz˝od˝o f˝onév után

[/quote]

A jelölt alanyt ne használjuk! Tudom, hogy az a "magyar", de senkinek nem segít, az ergatív esetű alany meg akkor már pontosabb. Az álmagánhangzó meg inkább egyen vokális mássalhangzó.

[Kifkeyä Nari]

Új szavak:
alm
hamalo
tstunwi
ftxey...fuke
fuke

[Kifkeyä Nari]

Átnéznétek ezeket.
Tudom sokszór volt, de úgy léton némyleiknél valami átfogalmazás történt ( jelzi a gép).
Mint újjabban sokszór említettem mostanába: Ez is a tsrräfkxätu fále módosításból lehet.
Figyeljünk, mert van amibe került pl. szám a jelentésben. Gondolom az is valamit kifejez.
Elég csak a módosítandót visszaírni.

Magyar:
am: [am] W múlt id˝o jele igei infixum, 1. helyre kerül 1 (PAST.): Oe tsw«am»ayon. Én vadásztam.
Angolban:
am: [am] W past tense verbal infix in position 1 (PAST.): Oe tsw«am»ayon. I flew.

ay: [aj] W jöv˝o id˝o jele igei infixum, 1. helyre kerül 1 (FUT.): Oel yerikit t«ay»aron. Én vadászni fogok.
ay: [aj] W future tense verbal infix in position 1 (FUT.): Oel yerikit t«ay»aron. I will hunt the yerik.

äng: [æN] W rosszallást fejez ki igei infixum, 2. helyre kerül 2 (PEJ.): Oe sr«äng»ew. Vadászom (pfúj!)
äng: [æN] W pejorative affect verbal infix in position 2 (PEJ.): Oe sr«äng»ew. I dance (ugh!).



äp: [æp] FE visszaható névmás igei infixum, 0. helyre kerül 0 (REFL.): Oe st«äp»eftxaw. Magamra vadászom.

äp: [æp] FE reflexive verbal infix in the pre-first position (REFL.): Oe st«äp»eftxaw. I check

myself.

ei: [Ei] W boldogságot kifejez˝o igei infixum, 2. helyre kerül 2 (LAUD.): Oe sr«ei»ew. Vadászom (hurrá!).

ei: [Ei] W laudative affect verbal infix in position 2 (LAUD.): Oe sr«ei»ew. I dance (hooray!).

er: [ER] PF befejezetlenséget, folyamatosságot jelez igei infixum, 1. helyre kerül 1 (IMPF.): Oe t«er»ìran. Én éppen vadászok.

er: [ER] PF imperfective aspect verbal infix in position 1 (IMPF.): Oe t«er»ìran. I am walking.

iv: [iv] W köt˝omód jele igei infixum, 1. helyre kerül 1 (SUBJ.): Ngal new futa oe w«iv»em. Azt akarod hogy: vadásszam.

iv: [iv] W subjunctive mood verbal infix in position 1 (SUBJ.): Ngal new futa oe w«iv»em. You want this thing: for me to fight.

ìm: [Im] W közelmúlt jele igei infixum, 1. helyre kerül 1 (REC.PAST.): Oe tsw«ìm»ayon. Én éppen vadásztam

ìm: [Im] W recent past verbal infix in position 1 (REC.PAST.): Oe tsw«ìm»ayon. I just flew.

ìy: [Ij] W közeljöv˝o jele igei infixum, 1. helyre kerül 1 (IMM.FUT.): Oel yerikit t«ìy»aron. Én (mindjárt) vadászni fogok.

ìy: [Ij] W immediate future tense verbal infix in position 1 (IMM.FUT.): Oel yerikit t«ìy»aron. I will hunt the yerik soon.

ìyev: [I.jEv] FE jöv˝o idej ˝u köt˝omód igei infixum, 1. helyre kerül 1 (FUT.SUBJ.): Oel k«ìyev»ame ngati. Nem sokára találkozunk.

ìyev: [I.jEv] FE future subjunctive verbal infix in position 1 (FUT.SUBJ.): Oel k«ìyev»ame ngati. I will see you soon.

ol: [ol] PF befejezett cselekvés igei infixum, 1. helyre kerül 1 (PERF.): Oe t«ol»ìran. Én vadásztam.

ol: [ol] PF perfective aspect verbal infix in position 1 (PERF.): Oe t«ol»ìran. I walked (finished action).

us: [us] W melléknévi igenév igei infixum, 0. helyre kerül 0 (A.PART.): Oe t«us»aron-a túte lu. Én egy vadászó személy vagyok.

us: [us] W active participle verbal infix in the pre-first position (A.PART.): Oe t«us»aron-a túte lu. I am a hunting person.

uy: [u.j] PF megtisztel˝o vagy szertartásos igei infixum, 2. helyre kerül 2 (HON.): Na'viyä, l«uy»u hapxì. Immár a nép tagja vagy.

uy: [u.j] PF honorific (honourific) or ceremonial verbal infix in position 2 (HON.): Na'viyä, l«uy»u hapxì. You are part of The People.

–ä: [æ] PF birtokos eset msh.-ra és o-ra vagy u-ra végz˝od˝o f˝onév után (ezek másik alakja: yä): Oel yom ikranä yerikit. Az ikran yerikjét eszem.(minden ami nem a, ä, e és ì-re végz˝odik)

–ä: [æ] PF genitive suffix for nouns ending in a everything but a, ä, e, and ì (allomorph of yä): Oel yom ikranä yerikit. I eat the ikran's yerik.

–an: [an] W hímnem jele bizonyos f˝onevek esetén: Oe poan lu. Én férfi vagyok.

–an: [an] W (1) masculine suffix for certain nouns: Oe poan lu. I am a dude.

ay+: [aj] PF többesszám toldaléka f˝onevek elején (PL.): Ay+horen flä. Mi vadászunk.

ay+: [aj] PF plural for nouns (PL.): Ay+horen flä. The rules succeed.

–e: [E] PF n˝onem jelz˝o bizonyos f˝oneveknél: Oe poe ke lu. Én nem egy lány vagyok

–e: [E] PF (1) feminine suffix for certain nouns: Oe poe ke lu. I am not a girl.

–ìri: [IRi] PF jelölt tárgy msh./mássalhangzóra végz˝od˝o f˝onév után (ezek másik alakja: ri): Fìskxawngìri tsap'alute sengi oe. Az ikran vadászik a yerikre.

–ìri: [IRi] PF topical suffix for nouns ending in a consonant, dipthong, or pseudo-vowel (allomorph of ri): Fìskxawngìri tsap'alute sengi oe. I apologise for this moron.

–it: [it^] PF tárgyeset msh./mássalhangzóra végz˝od˝o f˝onév után (ezek másik alakja: t, ti): Oel taron yerikit. Én yerikre vadászom.

–it: [it^] PF accusative suffix for nouns ending in a consonant, dipthong, or pseudo-vowel (allomorph of t, ti): Oel taron yerikit. I hunt the yerik.

–l: [l] W jelölt alany toldaléka mgh-ra végz˝od˝o f˝onevek esetén (ERG.): Oel taron yerikit. Én yerikre vadászom.

–l: [l] W ergative case for nouns ending in a vowel (ERG.): Oel taron yerikit. I hunt the yerik.

me+: [mE] W [1]többes szám jele toldaléka f˝onevek (DU.): Oel new me+olet. Szemeket akarok.

me+: [mE] W dual for nouns (DU.): Oel new me+olet. I want two lakes.

–an: [an] W hímnem jele bizonyos f˝onevek esetén: Oe poan lu. Én férfi vagyok.

–an: [an] W (1) masculine suffix for certain nouns: Oe poan lu. I am a dude.

pe+: [pE] W kérd˝oszóképz˝o: pe+hrr nga lrrtok sayi. Mikor fogsz vadászni?

pe+: [pE] W (4) affix inter. marker what: pe+hrr nga lrrtok sayi. What time (when) will you smile?

pxe+: [p'E] PF hármas szám jele toldaléka f˝onevek és névmások elején (TRI.): Pxoeng Pxe+veng lu. Mi hárman gyerekek vagyunk.

pxe+: [p'E] PF trial for nouns and pronouns (TRI.): Pxoeng Pxe+veng lu. We are three children. (Note that e + e cannot be together, and so ellision occurs, and that oe is a pronoun which often undergoes ellision)

–ri: [Ri] PF jelölt tárgy toldaléka mgh-ra végz˝od˝o f˝onevek esetén (TOP.): Ayngari zene hivum Én vadászom a yerikre.

–ri: [Ri] PF topical for nouns ending in a vowel (TOP.): Ayngari zene hivum You must leave.

–ru: [Ru] W részes eset mgh.ra végz˝od˝o f˝onév után (ezek másik alakja: –ur): Oel sìlpeyit ngaru tìng. Gyümölcsöt adok neked.

–ru: [Ru] W dative suffix for nouns ending in a vowel (allomorph of –ur): Oel sìlpeyit ngaru tìng. I give hope to you.

–t: [t^] W tárgyeset mgh.ra végz˝od˝o f˝onév után (ezek másik alakja: it, ti): Oel ngat kame. Látlak téged.

–t: [t^] W accusative suffix for nouns ending in a vowel (allomorph of it, ti): Oel ngat kame. I see you.

–ti: [ti] W [1]tárgyeset toldaléka névmások és f˝onevek (ACC.): Ngati taron torukìl. A toruk rád vadászik.

–ti: [ti] W accusative for pronouns and nouns (ACC.): Ngati taron torukìl. The toruk hunts you.

–ur: [uR] PF részes eset msh./mássalhangzó?ra végz˝od˝o f˝onév után (ezek másik alakja: –ru): Ayeylanur oeyä. A barátaimnak.

–ur: [uR] PF dative suffix for nouns ending in a consonant, dipthong, or pseudo-vowel (allomorph of –ru): Ayeylanur oeyä. To my friends.

–a–: [a] PF melléknévjelz˝o: Oel txantsana ikranit aean tswayon. Megrepülöm a kék ikrant.

–a–: [a] PF (4) adjectival attributive marker: Oel txantsana ikranit aean tswayon. I fly the excellent blue ikran.

le–: [lE] PF melléknevet képz˝o toldalék Poan lehrrap lu. ˝O veszélyes.

le–: [lE] PF (0) adjective deriving affix Poan lehrrap lu. He is dangerous.

nì–: [nI] W határozószót képz˝o toldalék Oe nìNa'vi plltxe. Mint egy na'vi.

nì–: [nI] W (0) adverbial deriving affix Oe nìNa'vi plltxe. I speak na'vi-ly. (Like a Na'vi.) ((4) Productive for adjectives only - otherwise modify nìfya'o with appropriate adjective or relative clause)

sä–: [sæ] PF f˝onév képz˝o toldalék Oel sänumet nume. Én tanulom a tanításokat.

sä–: [sæ] PF (0) instrumental noun deriving affix Oel sänumet nume. I learn the teaching.

si: [s
i] W összetett igéket képz˝o toldalék Oe kelku si Kelutralmì. Otthonfában lakom. (szó sz. Otthonfában csinálok otthont.)

si: [s
i] W (0) postpositional verb deriving affix Oe kelku si Kelutralmì. I live in Hometree. (lit. I home make in Hometree.)

tì–: [tI] W f˝onévképz˝o képz˝o toldalék Tìngay sìltsan lu. Az igazság jó.

tì–: [tI] W (0) noun deriving affix Tìngay sìltsan lu. The truth is good.

–tu: [tu] PF f˝onévképz˝o képz˝o toldalék Oe tarontu lu. Én préda vagyok.

–tu: [tu] PF (4) direct object noun deriving affix Oe tarontu lu. I am prey.

eyk: [Ejk] FE m˝ uveltet˝o igei infixum, 0. helyre kerül 0 (CAUS.): Oel t«eyk»erkup pot. Vadásztattam vele.

eyk: [Ejk] FE causative verbal infix in the pre-first position (CAUS.): Oel t«eyk»erkup pot. I caused him to die.

ats: [a>ts] FE inferenciális, bizonytalan vagy indirekt értesülést jelöl˝o igei infixum, 2. helyre kerül 2 (INFR.): Oel tsp«ats»ang poanit. I killed him (I think.)

ats: [a>ts] FE inferential, indicating uncertainty or indirect knowledge verbal infix in position 2 (INFR.): Oel tsp«ats»ang poanit. I killed him (I think.)

–o:

• PF határozatlan utótag/toldalék: Oel tspamang tuteot. Megöltem valakit.
  
  –o:
• PF (4) indefinite suffix: Oel tspamang tuteot. I killed someone.
  
  ìsy: [Isj] PF közeljöv˝obeni szándék igei infixum, 1. helyre kerül 1 (IMM.FUT.D.): Oel tsp«ìsy»ang palulukanit. Hamarosan meg fogom ölni a palulukant.
  
  ìsy: [Isj] PF immediate future tense with determination verbal infix in position 1 (IMM.FUT.D.): Oel tsp«ìsy»ang palulukanit. I will definately kill the thanator soon.
  
  asy: [asj] PF jöv˝obeni szándék igei infixum, 1. helyre kerül 1 (FUT.D.): Oel tspam«asy»ang palulukanit. Meg fogom ölni a palulukant.
  
  asy: [asj] PF future tense with determination verbal infix in position 1 (FUT.D.): Oel tspam«asy»ang palulukanit. I will definately kill the thanator.
  
  awn: [awn] PF szenved˝o melléknévi igenév igei infixum, 0. helyre kerül 0 (P.PART.): Oe t«awn»arona túte lu. Vadászott/ préda vagyok. Vadásznak rám.
  
  awn: [awn] PF passive participle verbal infix in the pre-first position (P.PART.): Oe t«awn»arona túte lu. I am a hunted person.
  
  –lo: [lo] PF számhatározórag: 'Awlo oe ramol. Egyszer énekeltem.(-szor/-szer/-ször)
  
  –lo: [lo] PF (3) multiplicative number suffix for nouns: 'Awlo oe ramol. Once I sang.
  
  –ve: [vE] PF sorszámnévi utótag/toldalék (rendhagyó, de el˝ore látható a sorszámnevekb˝ol egyt˝ol nyolcig): Koren a'awve tìruseyä 'awsiteng. Milyen/ hanyadik nap van ma?
  
  –ve: [vE] PF (4) ordinal suffix for numbers (irregular but predictable from the ordinals from one to eight): Koren a'awve tìruseyä 'awsiteng. The first rule of living together.
  
  –vi: [vi] PF kicsinyít˝oképz˝o (nem nagyon produktív): Oe nume mì numtsengvi. I learn in the classroom.
  
  –vi: [vi] PF (2) partitive relationship marker: Oe nume mì numtsengvi. I learn in the classroom.
  
  –ya: [ya] PF;M megszólító eset utótagja/toldaléka gy˝ ujt˝onevek végén: Mawey, Na'viya. Calm, you Na'vi.
  
  –ya: [ya] PF;M vocative suffix for collective nouns: Mawey, Na'viya. Calm, you Na'vi.
  
  –y: [j] PF birtoklás toldaléka a-ra vagy e-re végz˝od˝o névmások végére (GEN.): Ngey toruk sìltsan lu. A te torukod jó.
  
  –y: [j] PF genitive for pronouns ending in a or e (casual speech) (GEN.): Ngey toruk sìltsan lu. Your toruk is good.
  

[P.A.'li makto]

"Ezek hasznos köznyelvi kifejezések, melyeknek általában egyetlen jelentésük van" Ijen röviden fordítható a két mondat?

Nem.Bocsánat, lemaradt a vége...  

"These are some useful idiomatic phrases that generally have a single semantic meaning. Often the word order can be changed, although the morphemes are probably invariable."=?
         ,,Ezek hasznos köznyelvi kifejezések, melyeknek általában egyetlen jelentésük van. A szórend gyakran megváltoztatható, habár a morfémák valószínűleg állandóak.

Máris nézem, mi van még...

[P.A.'li makto]

to: akkor ezt még ne piszkáljam?

De, piszkáld! Tsrr javításával akkor: ,,középfokot jelez {\it mint}"  (told.-ként működik)

ultxa si: ezt megnézed így gondoltad...

jó.

Kamun: ezt megnézed így gondoltad...

Tsrr javította: (becézett alakja: {\bf Kamtsyìp})


Nézem az éjféli adagot...   (Te aztán tudsz élni!  )

Azt máris látom, hogy Taronyu állandóan megváltoztatja a példamondatokat, mintha a korábbiak nem lettek volna ugyanolyan jók! Mi a problémája? Nem lehet valahogy leállítani?

Még valami: a zárójeles rövidítéseket majd te/tsrr jobban tudjátok... (Beírok valamit, aztán legfeljebb átírod, ha nem fogadja el a rendszer/a tsahík.)

[P.A.'li makto]

am: [am] W múlt id˝o jele igei infixum, 1. helyre kerül 1 (MÚLT.): Oe tsw«am»ayon. Én repültem.  (Miért kellett kicserélni az igét, a taron nem volt jó?!?)
Angolban:
am: [am] W past tense verbal infix in position 1 (PAST.): Oe tsw«am»ayon. I flew.

ay: [aj] W jöv˝o id˝o jele igei infixum, 1. helyre kerül 1 (JÖVŐ.): Oel yerikit t«ay»aron. Én vadászni fogok yerikre.
ay: [aj] W future tense verbal infix in position 1 (FUT.): Oel yerikit t«ay»aron. I will hunt the yerik.

äng: [æN] W rosszallást fejez ki igei infixum, 2. helyre kerül 2 (ROSSZALLÁS= gondolom, ezt majd valahogy rövidítjük....): Oe sr«äng»ew. Táncolok (pfúj!).
äng: [æN] W pejorative affect verbal infix in position 2 (PEJ.): Oe sr«äng»ew. I dance (ugh!).



äp: [æp] FE visszaható névmás igei infixum, 0. helyre kerül 0 (VISSZ.): Oe st«äp»eftxaw. Magamat ellenőrzöm.

äp: [æp] FE reflexive verbal infix in the pre-first position (REFL.): Oe st«äp»eftxaw. I check

myself.

ei: [Ei] W boldogságot kifejez˝o igei infixum, 2. helyre kerül 2 (ÖRÖM ?.): Oe sr«ei»ew. Táncolok (hurrá!).

ei: [Ei] W laudative affect verbal infix in position 2 (LAUD.): Oe sr«ei»ew. I dance (hooray!).

er: [ER] PF befejezetlenséget, folyamatosságot jelez igei infixum, 1. helyre kerül 1 (FOLY.): Oe t«er»ìran. Én éppen sétálok.

er: [ER] PF imperfective aspect verbal infix in position 1 (IMPF.): Oe t«er»ìran. I am walking.

iv: [iv] W köt˝omód jele igei infixum, 1. helyre kerül 1 (KÖT.): Ngal new futa oe w«iv»em. Azt akarod hogy: harcoljak.

iv: [iv] W subjunctive mood verbal infix in position 1 (SUBJ.): Ngal new futa oe w«iv»em. You want this thing: for me to fight.

ìm: [Im] W közelmúlt jele igei infixum, 1. helyre kerül 1 (KÖZ.MÚLT): Oe tsw«ìm»ayon. Én éppen most repültem.

ìm: [Im] W recent past verbal infix in position 1 (REC.PAST.): Oe tsw«ìm»ayon. I just flew.

ìy: [Ij] W közeljöv˝o jele igei infixum, 1. helyre kerül 1 (KÖZ.JÖVŐ): Oel yerikit t«ìy»aron. Én (mindjárt) vadászni fogok yerikre.

ìy: [Ij] W immediate future tense verbal infix in position 1 (IMM.FUT.): Oel yerikit t«ìy»aron. I will hunt the yerik soon.

ìyev: [I.jEv] FE jöv˝o idej ˝u köt˝omód igei infixum, 1. helyre kerül 1 (JÖVŐ.KÖT.): Oel k«ìyev»ame ngati. Nem sokára találkozunk.

ìyev: [I.jEv] FE future subjunctive verbal infix in position 1 (FUT.SUBJ.): Oel k«ìyev»ame ngati. I will see you soon.

ol: [ol] PF befejezett cselekvés igei infixum, 1. helyre kerül 1 (BEF.): Oe t«ol»ìran. Én sétáltam (befejezett cselekvés).

ol: [ol] PF perfective aspect verbal infix in position 1 (PERF.): Oe t«ol»ìran. I walked (finished action).

us: [us] W melléknévi igenév igei infixum, 0. helyre kerül 0 (MN.INF.): Oe t«us»aron-a túte lu. Én egy vadászó személy vagyok.

us: [us] W active participle verbal infix in the pre-first position (A.PART.): Oe t«us»aron-a túte lu. I am a hunting person.

uy: [u.j] PF megtisztel˝o vagy szertartásos igei infixum, 2. helyre kerül 2 (SZERT.): Na'viyä, l«uy»u hapxì. Immár a nép tagja vagy.

uy: [u.j] PF honorific (honourific) or ceremonial verbal infix in position 2 (HON.): Na'viyä, l«uy»u hapxì. You are part of The People.

–ä: [æ] PF birtokos eset msh.-ra és o-ra vagy u-ra végz˝od˝o f˝onév után (másik alakja: yä): Oel yom ikranä yerikit. Az ikran yerikjét eszem.(minden ami nem a, ä, e és ì-re végz˝odik)

–ä: [æ] PF genitive suffix for nouns ending in a everything but a, ä, e, and ì (allomorph of yä): Oel yom ikranä yerikit. I eat the ikran's yerik.

–an: [an] W hímnem jele bizonyos f˝onevek végén: Oe poan lu. Én férfi vagyok.

–an: [an] W (1) masculine suffix for certain nouns: Oe poan lu. I am a dude.

ay+: [aj] PF többesszám toldaléka f˝onevek elején (PL.): Ay+horen flä. A szabályok működnek(?). (tsrr ?)
ay+: [aj] PF plural for nouns (PL.): Ay+horen flä. The rules succeed.

–e: [E] PF n˝onem jelz˝o bizonyos f˝onevek végén: Oe poe ke lu. Én nem egy lány vagyok

–e: [E] PF (1) feminine suffix for certain nouns: Oe poe ke lu. I am not a girl.

–ìri: [IRi] PF jelölt tárgy msh./mássalhangzóra végz˝od˝o f˝onév után (ezek másik alakja: ri): Fìskxawngìri tsap'alute sengi oe. Bocsánatot kérek ezért az idiótáért.
–ìri: [IRi] PF topical suffix for nouns ending in a consonant, dipthong, or pseudo-vowel (allomorph of ri): Fìskxawngìri tsap'alute sengi oe. I apologise for this moron.

–it: [it^] PF tárgyeset mássalhangzóra, kettőshangzóra vagy vokális mássalhangzóra végz˝od˝o f˝onév végén (ezek másik alakja: t, ti): Oel taron yerikit. Én yerikre vadászom.

–it: [it^] PF accusative suffix for nouns ending in a consonant, dipthong, or pseudo-vowel (allomorph of t, ti): Oel taron yerikit. I hunt the yerik.

–l: [l] W ergatív esetű alany toldaléka mgh-ra végz˝od˝o f˝onevek esetén (ERG.): Oel taron yerikit. Én yerikre vadászom.

–l: [l] W ergative case for nouns ending in a vowel (ERG.): Oel taron yerikit. I hunt the yerik.

me+: [mE] W [1]kettes szám jele toldaléka f˝onevek (KET.SZ.): Oel new me+orat. Két tavat akarok.

me+: [mE] W dual for nouns (DU.): Oel new me+olet. I want two lakes.
(Szerintem az angolban elírás van.)

–an: [an] W hímnem jele bizonyos f˝onevek végén: Oe poan lu. Én férfi vagyok.

–an: [an] W (1) masculine suffix for certain nouns: Oe poan lu. I am a dude.

pe+: [pE] W kérd˝oszóképz˝o: pe+hrr nga lrrtok sayi. Mikor fogsz mosolyogni?

pe+: [pE] W (4) affix inter. marker what: pe+hrr nga lrrtok sayi. What time (when) will you smile?

pxe+: [p'E] PF hármas szám jele toldaléka f˝onevek és névmások elején (HÁRM.SZ.): Pxoeng Pxe+veng lu. Mi hárman gyerekek vagyunk. (Megjegyzés: e + e nem lehet együtt, ezért hangzókihagyás történik, és oe névmás amely szintén gyakran szenved hangzókihagyást.)

pxe+: [p'E] PF trial for nouns and pronouns (TRI.): Pxoeng Pxe+veng lu. We are three children. (Note that e + e cannot be together, and so ellision occurs, and that oe is a pronoun which often undergoes ellision)

–ri: [Ri] PF jelölt (topikális) alany toldaléka mgh-ra végz˝od˝o f˝onevek esetén (TOP.): Ayngari zene hivum. Nektek kell mennetek.

–ri: [Ri] PF topical for nouns ending in a vowel (TOP.): Ayngari zene hivum You must leave.

–ru: [Ru] W részes eset mgh.ra végz˝od˝o f˝onév végén (másik alakja: –ur): Oel sìlpeyit ngaru tìng. Reményt adok neked.

–ru: [Ru] W dative suffix for nouns ending in a vowel (allomorph of –ur): Oel sìlpeyit ngaru tìng. I give hope to you.

–t: [t^] W tárgyeset mgh.ra végz˝od˝o f˝onév végén (másik alakja: it, ti): Oel ngat kame. Látlak téged.

–t: [t^] W accusative suffix for nouns ending in a vowel (allomorph of it, ti): Oel ngat kame. I see you.

–ti: [ti] W [1]tárgyeset toldaléka névmások és f˝onevek  végén(ACC.): Ngati taron torukìl. A toruk rád vadászik.

–ti: [ti] W accusative for pronouns and nouns (ACC.): Ngati taron torukìl. The toruk hunts you.

–ur: [uR] PF részes eset mássalhangzóra, kettőshangzóra vagy vokális mássalhangzóra végz˝od˝o f˝onév végén (másik alakja: –ru): Ayeylanur oeyä. A barátaimnak.

–ur: [uR] PF dative suffix for nouns ending in a consonant, dipthong, or pseudo-vowel (allomorph of –ru): Ayeylanur oeyä. To my friends.

–a–: [a] PF melléknévjelz˝o: Oel txantsana ikranit aean tswayon. Megrepülöm a kitűnő kék ikrant.

–a–: [a] PF (4) adjectival attributive marker: Oel txantsana ikranit aean tswayon. I fly the excellent blue ikran.

le–: [lE] PF melléknevet képz˝o toldalék Poan lehrrap lu. ˝O veszélyes.
         (Na ezt nem kell bántani.)
le–: [lE] PF (0) adjective deriving affix Poan lehrrap lu. He is dangerous.

nì–: [nI] W határozószót képz˝o toldalék Oe nìNa'vi plltxe. Na'viul beszélek. (mint egy na'vi.) ((4) Csak melléknevek esetén produktív – egyébként (nìfya'o=módjára) módosítja a megfelelő melléknevet vagy tagmondatot)

nì–: [nI] W (0) adverbial deriving affix Oe nìNa'vi plltxe. I speak na'vi-ly. (Like a Na'vi.) ((4) Productive for adjectives only - otherwise modify nìfya'o with appropriate adjective or relative clause)

sä–: [sæ] PF f˝onév képz˝o toldalék Oel sänumet nume. Én tanulom a tanítást.

sä–: [sæ] PF (0) instrumental noun deriving affix Oel sänumet nume. I learn the teaching.

si: [s i] W összetett igéket képz˝o toldalék Oe kelku si Kelutralmì. Otthonfában lakom. (szó sz. Otthonfában csinálok otthont.)
     Jó lesz.
si: [s i] W (0) postpositional verb deriving affix Oe kelku si Kelutralmì. I live in Hometree. (lit. I home make in Hometree.)

tì–: [tI] W f˝onévképz˝o képz˝o toldalék Tìngay sìltsan lu. Az igazság jó.
   Jó.
tì–: [tI] W (0) noun deriving affix Tìngay sìltsan lu. The truth is good.

–tu: [tu] PF f˝onévképz˝o képz˝o toldalék Oe tarontu lu. Én préda vagyok.

–tu: [tu] PF (4) direct object noun deriving affix Oe tarontu lu. I am prey.

eyk: [Ejk] FE m˝ uveltet˝o igei infixum, 0. helyre kerül 0 (MŰV.): Oel t«eyk»erkup pot. (Kb.:)Én okoztam a halálát.

eyk: [Ejk] FE causative verbal infix in the pre-first position (CAUS.): Oel t«eyk»erkup pot. I caused him to die.

ats: [a>ts] FE inferenciális, bizonytalan vagy indirekt értesülést jelöl˝o igei infixum, 2. helyre kerül 2 (INFR.): Oel tsp«ats»ang poanit. Megöltem őt. (Azt hiszem.)
ats: [a>ts] FE inferential, indicating uncertainty or indirect knowledge verbal infix in position 2 (INFR.): Oel tsp«ats»ang poanit. I killed him (I think.)

–o:
o   PF határozatlan utótag/toldalék: Oel tspamang tuteot. Megöltem valakit.
o   Ez jónak tűnik.

–o:
o   PF (4) indefinite suffix: Oel tspamang tuteot. I killed someone.

ìsy: [Isj] PF közeljöv˝obeni szándék igei infixum, 1. helyre kerül 1 (KÖZ.JÖVŐ.SZÁND.): Oel tsp«ìsy»ang palulukanit. Hamarosan meg fogom ölni a palulukant.

ìsy: [Isj] PF immediate future tense with determination verbal infix in position 1 (IMM.FUT.D.): Oel tsp«ìsy»ang palulukanit. I will definately kill the thanator soon.

asy: [asj] PF jöv˝obeni szándék igei infixum, 1. helyre kerül 1 (JÖVŐ.SZÁND.): Oel tspam«asy»ang palulukanit. Meg fogom ölni a palulukant.

asy: [asj] PF future tense with determination verbal infix in position 1 (FUT.D.): Oel tspam«asy»ang palulukanit. I will definately kill the thanator.

awn: [awn] PF szenved˝o melléknévi igenév igei infixum, 0. helyre kerül 0 (P.PART.): Oe t«awn»arona túte lu. Vadászott/ préda vagyok. Vadásznak rám.
Jó.
awn: [awn] PF passive participle verbal infix in the pre-first position (P.PART.): Oe t«awn»arona túte lu. I am a hunted person.

–lo: [lo] PF számhatározórag: 'Awlo oe ramol. Egyszer énekeltem.(-szor/-szer/-ször)
  Jó.
–lo: [lo] PF (3) multiplicative number suffix for nouns: 'Awlo oe ramol. Once I sang.

–ve: [vE] PF sorszámnévi utótag/toldalék (rendhagyó, de el˝ore látható a sorszámnevekb˝ol egyt˝ol nyolcig): Koren a'awve tìruseyä 'awsiteng. Az együttélés első szabálya.

–ve: [vE] PF (4) ordinal suffix for numbers (irregular but predictable from the ordinals from one to eight): Koren a'awve tìruseyä 'awsiteng. The first rule of living together.

–vi: [vi] PF részelő eset képz˝oje (nem nagyon produktív): Oe nume mì numtsengvi. Az osztályban tanulok.

–vi: [vi] PF (2) partitive relationship marker: Oe nume mì numtsengvi. I learn in the classroom.

–ya: [ya] PF;M megszólító eset utótagja/toldaléka gy˝ ujt˝onevek végén: Mawey, Na'viya. Nyugalom, emberek.

–ya: [ya] PF;M vocative suffix for collective nouns: Mawey, Na'viya. Calm, you Na'vi.

–y: [j] PF birtoklás toldaléka a-ra vagy e-re végz˝od˝o névmások végére (köznapi, lezser beszédben) (BIRT.): Ngey toruk sìltsan lu. A te torukod jó.

–y: [j] PF genitive for pronouns ending in a or e (casual speech) (GEN.): Ngey toruk sìltsan lu. Your toruk is good.

   

[tsrräfkxätu]

äng: [æN] W negatív beszélői attitűdöt kifejező igei infixum, 2. helyre kerül 2 (ROSSZALLÁS= gondolom, ezt majd valahogy rövidítjük....): NEG.

ei: [Ei] W pozitív beszélői attitűdöt kifejező igei infixum, 2. helyre kerül 2 (ÖRÖM ?.): Oe sr«ei»ew. Táncolok (hurrá!). POZ.

ìyev: [I.jEv] FE jöv˝o idej ˝u köt˝omódú igei infixum, 1. helyre kerül 1 (JÖVŐ KÖT.): Oel k«ìyev»ame ngati. Nem sokára találkozunk.

us: [us] W folyamatos melléknévi igenevet képző igei infixum, 0. helyre kerül 0 (FOLY.M.I.): Oe t«us»aron-a túte lu. Én egy vadászó személy vagyok.

ay+: [aj] PF többes szám jele f˝onevek elején (PL.): Ay+horen flä. A szabályok győzedelmeskednek.

me+: [mE] W [1]kettes szám jele toldaléka f˝onevek (2 SZ) és névmások elején: Oel new me+orat. Két tavat akarok.

me+: [mE] W dual for nouns (DU.): Oel new me+olet. I want two lakes.
(Szerintem az angolban elírás van.) Hol gondolod?

–an: [an] W hímnem jele bizonyos f˝onevek végén: Oe poan lu. Én fickó vagyok.

pxe+: [p'E] PF hármas szám jele toldaléka f˝onevek és névmások elején (3 SZ.): Pxoeng Pxe+veng lu. Mi hárman gyerekek vagyunk. (Fontos megjegyezni, hogy két azonos mássalhangzó nem követheti egymást, ezért az egyik kiesik - itt is -, ez egyébként az oe névmás estén gyakran előfordul.)

–a–: [a] PF jelzőjel (melléknevek megfelelő végéhez kapcsolódva a jelzett szó irányát jelzi): Oel txantsana ikranit aean tswayon. Megrepülöm a kitűnő kék ikrant. (Elég húzós példamondat, nem írjuk át inkább? Mondjuk valami levadászomosra? )

sä–: [sæ] PF instrumentális f˝onevet képz˝o toldalék Oel sänumet nume. Én tanulom a tanítást.

si: [s i] W segédige, összetett igékben szerepel Oe kelku si Kelutralmì. Otthonfában lakom. (szó sz. Otthonfában csinálok otthont.)
    Jó lesz.

–ti: [ti] W [1]tárgyeset toldaléka névmások és f˝onevek  végén (TÁR.): Ngati taron torukìl. A toruk rád vadászik.

tì–: [tI] W absztrakt főnevet képz˝o toldalék Tìngay sìltsan lu. Az igazság jó.

–tu: [tu] PF főnevet képz˝o toldalék (leginkább névszói tövek esetén produktív, és általában pácienst képez) Oe tarontu lu. Én préda vagyok.

eyk: [Ejk] FE m˝ uveltet˝o igei infixum, 0. helyre kerül 0 (MŰV.): Oel t«eyk»erkup pot. (Kb.Én ölettem meg.

–o:
o   PF határozatlan utótag/toldalék: Oel tspamang tuteot. Megöltem valakit.

ìsy: [Isj] PF közeljöv˝obeni szándékot kifejező igei infixum, 1. helyre kerül 1 (KÖZ.JÖVŐ SZÁND.): Oel tsp«ìsy»ang palulukanit. Hamarosan meg fogom ölni a palulukant.

asy: [asj] PF jöv˝obeni szándékot kifejező igei infixum, 1. helyre kerül 1 (JÖVŐ.SZÁND.): Oel tspam«asy»ang palulukanit. Meg fogom ölni a palulukant.

awn: [awn] PF befejezett melléknévi igenevet képző igei infixum, 0. helyre kerül 0 (P.PART.): Oe t«awn»arona túte lu. Vadászott vagyok.
Jó.

–ve: [vE] PF sorszámnévi utótag/toldalék (rendhagyó, de el˝ore látható a sorszámnevekb˝ol egyt˝ol nyolcig): Koren a'awve tìruseyä 'awsiteng. Az együttélés első szabálya.

–vi: [vi] PF rész-egész viszonyt jelző toldalék (nem nagyon produktív): Oe nume mì numtsengvi. Az osztályban tanulok.

–ya: [ya] PF;M megszólító eset ragja gy˝ ujt˝onevek végén: Mawey, Na'viya. Nyugalom, emberek.

–y: [j] PF birtoklás toldaléka a-ra vagy e-re végz˝od˝o névmások végére (köznapi, lezser beszédben) (GEN.): Ngey toruk sìltsan lu. A te torukod jó.


Kif, amiket átjavítottam, azok úgy lennének a legjobbak. Ha valamiért nem megy - mert mondjuk fix elemek jönnek az angolból -, azokat kérem, és kitalálok rájuk valami passzentosat. De te ne hekkelj meg semmit ezért, egyszerűbb nekem átfogalmazni!

[P.A.'li makto]

Ma tsrräfkxätu!

me+: [mE] W dual for nouns (DU.): Oel new me+olet. I want two lakes.
(Szerintem az angolban elírás van.) Hol gondolod?

'ora=tó
Az angolban nem ez van.

eyk: [Ejk] FE m˝ uveltet˝o igei infixum, 0. helyre kerül 0 (MŰV.): Oel t«eyk»erkup pot. (Kb.Én ölettem meg.

Ez egy harmadik személy közbenjárását feltételezi. Szerintem nem erről van szó. De persze legyen, ahogy te jónak látod...

[tsrräfkxätu]

Ma Pamtsyìp!

me+: [mE] W dual for nouns (DU.): Oel new me+olet. I want two lakes.
(Szerintem az angolban elírás van.) Hol gondolod?

'ora=tó
Az angolban nem ez van.

Ezek szerint te már ügyesen kijavítottad. Helyes.

eyk: [Ejk] FE m˝ uveltet˝o igei infixum, 0. helyre kerül 0 (MŰV.): Oel t«eyk»erkup pot. (Kb.Én ölettem meg.

Ez egy harmadik személy közbenjárását feltételezi. Szerintem nem erről van szó. De persze legyen, ahogy te jónak látod...

Jaj, ehhez akartam is írni, hogy amit te írtál, az tökéletes fordítása T példamondatának, csak amit ő ír az nem jó igazán, mert nem egy klasszikus műveltetés. Az angolban van egy csomó olyan szerkezet, ami szintaktikailag műveltetés, de jelentésében nem az igazán. A cause is ilyen, csak még külön megtévesztő, mert úgy néz ki mintha, és T szépen bele is sétált. A klasszikus műveltetés magyarul -et/-tet, angolul a have/get/make..., na'viul meg az ‹eyk›. Ezek mind harmadik fél közbenjárását feltételezik. Frommer szerint is (Feb 17).

[P.A.'li makto]

Éreztem, hogy nem az igazi az a mondat. 
Már ott volt az ujjam hegyén, hogy "én halasztottam meg", de ezt azért mégse...

[tsrräfkxätu]

Pedig halasztgatni nagyszerű mulatság! Én is előszeretettel űzöm...

[P.A.'li makto]

Nézd már meg, mit csinál Hawnuyu az "Általános dolgok..."-ban, és szólj rá, légy szíves, mert mindjárt olyat mondok neki, amiért cserébe száműzni fog valami kietlen helyre (Föld  ), aztán majd pisloghatok a nagy, sárga szemeimmel...

[Kifkeyä Nari]

–t: [t^] W tárgyeset mgh.ra végz˝od˝o f˝onév végén (másik alakja: it, ti): Oel ngat kame. Látlak téged.

















Van egy ilyen változó:"suffix for nouns ending in a #5 (allomorph of" Magyarban:"#5ra végződő főnév után (ezek másik alakja:"

Egyes szavaknál viszont az "után" helyett "végén"-t kértek. Csak vagy vagy az lehet.

"után" van kérve:

-ä, -ìl, –ìri,
"végén" van kérve:
–it:, -ru, -t, -ur

me+: Ezt nézzétek meg, mert a toldalékot kiírja a gép ha akarom ha nem:
Valami ilyesmit kéne jól megfogalmazni:"kettes szám jele és névmások elején toldaléka főnevek"
A vastagon szedett nem változtatható. És ez az egész után jöhet csak a rövidítés.

me+:  Hol gondolod? Hol hol?

–an: most tényleg fickóra írjam át, vagy a mosoly viccnek számít?

pxe+: Mint a me+-nál. A "toldaléka" nem kiszedhető.

-a-: most nem melléknévjelző, hanem jelzőjel? Amit zárójelbe írtál az ne megjegyzésnek a végére írjam? Egy helyre írtunk már rá ilyet megjegyzésnek:"\ (a jelzett szó irányába mutat)". Mindkettőre várok választ. Hogy mi van a példamondattal mi legyen azt nem értem.

si: "a képző toldalékot nem tudom kiszedni a végéről"

–ìl:---->jelöltalannyal mi a baj? Nem értettem...

-tu: -->ebből van egy ilyen is:\derivingaffix{--tu}{tu}{direct object noun}{PF}, as in {\bf spe'etu} {\it captive} $_T$ %fix –tsyìp: jó így?: tsyìp: [>tsjIp^] PF kicsinyít˝o képz˝o f˝onevek, névmások végén(produktív, sosem hangsúlyos): Za'u fìtseng, ma 'itetsyìp. Gyere ide, kislány.

arm: [aRm] W befejezetlen múlt id˝o jele igei infixum, 1. helyre kerül (IMPF.PAST.), eredete: am + er: Oe tsng«arm»awvìk. Én vadásztam. (biztos jó a példa?)

Itt angol a példa még:

alm: [al.m] W perfective past tense igei infixum, 1. helyre kerül (PERF.PAST), eredete: am + ol: Oe tsng«alm»awvìk. I wept.

aly: [al.j] W befejezett jöv˝ore utaló igei infixum, 1. helyre kerül (PERF.FUT.), eredete: ay + ol: Oe h«aly»angham. I will have laughed.

–ng: [N] W [?]beleértés toldaléka névmások (CLUS.): Ayoeng rol. We all sing.



[/b]És a régiből két nem értelmezhető dolog:[/b]

"Ez nem inkább "#5 végződésű főnevek..."? Én innen úgy látom, hogy az #5 a változó és nem az "a". Meg ahogy írtam nem kell kötőjelezni/ragozni sem."

"A jelölt alanyt ne használjuk! Tudom, hogy az a "magyar", de senkinek nem segít, az ergatív esetű alany meg akkor már pontosabb. Az álmagánhangzó meg inkább egyen vokális mássalhangzó."
Ja és még valami:
Itt fordítottátok a rövidítéseket is. Ezt akkor tudom teljesíteni (amit jó lenne persze) ha Taronyu-t megkéritek, hogy ezek is lehessen magyarítani. Tehát ha ezeket is beteszi a konfigba. tsrräfkxätu ?

[Kifkeyä Nari]

Ma Pamtsyìp!

me+: [mE] W dual for nouns (DU.): Oel new me+olet. I want two lakes.
(Szerintem az angolban elírás van.) Hol gondolod?

'ora=tó
Az angolban nem ez van.

Ezek szerint te már ügyesen kijavítottad. Helyes.

eyk: [Ejk] FE m˝ uveltet˝o igei infixum, 0. helyre kerül 0 (MŰV.): Oel t«eyk»erkup pot. (Kb.Én ölettem meg.

Ez egy harmadik személy közbenjárását feltételezi. Szerintem nem erről van szó. De persze legyen, ahogy te jónak látod...

Jaj, ehhez akartam is írni, hogy amit te írtál, az tökéletes fordítása T példamondatának, csak amit ő ír az nem jó igazán, mert nem egy klasszikus műveltetés. Az angolban van egy csomó olyan szerkezet, ami szintaktikailag műveltetés, de jelentésében nem az igazán. A cause is ilyen, csak még külön megtévesztő, mert úgy néz ki mintha, és T szépen bele is sétált. A klasszikus műveltetés magyarul -et/-tet, angolul a have/get/make..., na'viul meg az ‹eyk›. Ezek mind harmadik fél közbenjárását feltételezik. Frommer szerint is (Feb 17).

Ezt már nem tudom követni.
Nézzétek meg jó e ahogy most van (nehogy elrontottam valamit) és szóljatok ha valmit kell módosítani.
A másikat meg majd mondjátok.