eyawr säsi aylì’utseng (szótárjavítás)

[Kifkeyä Nari]

tsawa: [">tsa.wa] PF ksz. hogy (alárendel˝o tagmondat jelz˝o) (összetétel ebb˝ol: tsa'u az (köt˝omód) és a vonatkozó tagmondat jelz˝o)
tsawa: [">tsa.wa] PF pn., sbd. that (c.w. from tsa'u that (subjective) and a subordinator)

tsata: [">tsa.ta] PF ksz. hogy (alárendel˝o tagmondat jelz˝o) (összetétel ebb˝ol: tsa'u-t azt (tárgyeset) és a vonatkozó tagmondat jelz˝o)
tsata: [">tsa.ta] PF pn., sbd. that (c.w. from tsa'u-t that (patientive) and a subordinator)

tsaria: [">tsa.Ri.a] PF ksz. hogy (alárendel˝o tagmondat jelz˝o) (összetétel ebb˝ol: tsa'u-ri azt (topikális (hangsúlyos) esetvégz˝odés) és a vonatkozó
tagmondat jelz˝o)
tsaria: [">tsa.Ri.a] PF pn., sbd. that (c.w. from tsa'u-ri that (topical) and a subordinator)

fralo: ["fRa.lo] PF fn. minden alkalom, minden eset, minden id˝o (eredete: alo id˝o)
fralo: ["fRa.lo] PF adv. every time, every instance, each time (derived from alo time)

pum: [pum] PF nm. tulajdon, birtokolt dolog (,,ál"-névmás birtokos eset ˝u f˝onevekhez és névmásokhoz)
pum: [pum] PF pn. one (place-holder pronoun referring to a previously mentioned noun or pronoun)

alunta: [a."lun.ta] PF ksz. (azért) mert
alunta: [a."lun.ta] PF conj. because, from the reason

tsafya: [>tsa."fja] PF nm. úgy, olyan módon (összetétel ebb˝ol: tsa- az és fya'o mód)
tsafya: [>tsa."fja] PF adv. that way, like that (c.w. from tsa- that and fya'o way)

Marali: [ma.Ra.li] G tul.n. Tipani n˝o (nem szó szerint értve)
Marali: [ma.Ra.li] G prop.n. female of the Tipani

Vayaha: [va.ja.ha] G tul.n. Tipani falu
Vayaha: [va.ja.ha] G prop.n. a Tipani village

Mukata: [mu.ka.ta] G tul.n. Tawkami férfi (nem szó szerint értve)
Mukata: [mu.ka.ta] G prop.n. male of the Tawkami

Tsa'law: [>tsaP.law] G tul.n. Tawkami férfi
Tsa'law: [>tsaP.law] G prop.n. male of the Tawkami

Amanti: [a.man.ti] G tul.n. Tipani n˝o (nem szó szerint értve)
Amanti: [a.man.ti] G prop.n. female of the Tipani

Fmilam: [fmi.lam] G tul.n. Tipani n˝o neve
Fmilam: [fmi.lam] G prop.n. female of the Tipani

Ikalu: [i.ka.lu] G tul.n. Tipani férfi (nem szó szerint értve)
Ikalu: [i.ka.lu] G prop.n. male of the Tipani

Lungoray: [lu.No.Raj] G tul.n. Tipani sámán
Lungoray: [lu.No.Raj] G prop.n. shaman of the Tipani

Mekanei: [mE.ka.nE.i] G tul.n. Tipani férfi (nem szó szerint értve)
Mekanei: [mE.ka.nE.i] G prop.n. male of the Tipani

Otamu: [o.ta.mu] G tul.n. Tipani férfi neve
Otamu: [o.ta.mu] G prop.n. male of the Tipani

Sänume: [sæ.nu.mE] G tul.n. Tipani sámánn˝o (eredete: sänume tanítás)
Sänume: [sæ.nu.mE] G prop.n. tsahìk of the Tipani (derived from sänume teaching)

Ukamtsu: [u.kam.>tsu] G tul.n. Tipani férfi
Ukamtsu: [u.kam.>tsu] G prop.n. male of the Tipani

Hukato: [hu.ka.to] G tul.n. Tipani férfi (nem szó szerint értve)
Hukato: [hu.ka.to] G prop.n. male of the Tipani

Kusati: [ku.sa.ti] G tul.n. Tipani n˝oi harcos (nem szó szerint értve)
Kusati: [ku.sa.ti] G prop.n. female warrior of the Tipani

Oloniwin: [o.lo.ni.win] G tul.n. id˝osebb Tipani férfi
Oloniwin: [o.lo.ni.win] G prop.n. male elder of the Tipani

Raltaw: [Ral.taw] G tul.n. Tipani férfi vadász
Raltaw: [Ral.taw] G prop.n. male hunter of the Tipani

Swawta: [swaw.ta] G tul.n. Tipani férfi
Swawta: [swaw.ta] G prop.n. male of the Tipani

Tsaro: [>tsa.Ro] G tul.n. Tipani férfi
Tsaro: [>tsa.Ro] G prop.n. male of the Tipani

Unipey: [u.ni.pEj] G tul.n. Tipani n˝o
Unipey: [u.ni.pEj] G prop.n. female of the Tipani

Va'erä Ramunong: [va.PE.Ræ Ra.mu.noN] G tul.n. Vaderas Völgy
Va'erä Ramunong: [va.PE.Ræ Ra.mu.noN] G prop.n. Vaderas Hollow

Tilikaru: [ti.li.ka.Ru] G tul.n. Tipani falu
Tilikaru: [ti.li.ka.Ru] G prop.n. a Tipani village

Tsmuke: [>tsmu.kE] G tul.n. Tipani falu
Tsmuke: [>tsmu.kE] G prop.n. a Tipani village

Umkansa: [um.kan.sa] G tul.n. Tipani falu
Umkansa: [um.kan.sa] G prop.n. a Tipani village

Maweytakuk: [ma.wEj.ta.kuk^] G tul.n. Na'vi férfi (nem szó szerint értve)
Maweytakuk: [ma.wEj.ta.kuk^] G prop.n. male Na'vi

Ta'antasi: [ta.Pan.ta.si] G tul.n. Tantalus, Pandora sziklás vidéke
Ta'antasi: [ta.Pan.ta.si] G prop.n. Tantalus, rocky place on Pandora

Kaoliä Tei: [ka.o.li.æ tE.i] G tul.n. Goliath síkság
Kaoliä Tei: [ka.o.li.æ tE.i] G prop.n. the plains of Goliath

ìrm: [IR.m] LN folyamatos közelmúltra utaló igei infixum, 1. helyre kerül (IMPF.REC.PAST.), eredete: ìm + er: Oe t«ìrm»ätxaw. Éppen visszatértem.
ìrm: [IR.m] LN imperfective recent past tense verbal infix in position 1 (IMPF.REC.PAST.), derived from ìm + er: Oe t«ìrm»ätxaw. I was just now returning.

–tsyìp: [>tsjIp^] PF (4) kicsinyít˝o képz˝o f˝onevek, névmások végén(produktív, sosem hangsúlyos): Za'u fìtseng, ma 'itetsyìp. Gyere ide, kislány(om).
–tsyìp: [>tsjIp^] PF (pro.) diminutive suffix for nouns, pronouns: Za'u fìtseng, ma 'itetsyìp. Come here, little daughter.

tì– –us–: [tI us] PF (4) gerundiumot (f˝onévként viselked˝o f˝onévi igenevet) képz˝o toldalék Tìkusar eltur tìtxen si. Teaching is interesting. (produktív)
tì– –us–: [tI us] PF (pro.) gerund (verbal noun) deriving affix Tìkusar eltur tìtxen si. Teaching is interesting.

ftxey...fuke: [ft'Ej fu."kE] PF kifejezés vajon...vagy (eredete: ftxey választ és fuke vagy nem)
ftxey...fuke: [ft'Ej fu."kE] PF ph. whether...or (derived from ftxey whether and fuke or not)

fuke: [fu."kE] PF ksz. vagy nem (összetétel ebb˝ol: fu vagy és ke nem)
fuke: [fu."kE] PF conj. or not (c.w. from fu or and ke not)

alu: ["a.lu] PF ksz. azaz hogy, más szóval (eredete: a a melléknévjelz˝o és lu van) (toldalékokhoz)
alu: ["a.lu] PF conj. that is, in other words (derived from a subordinator and lu be) (Used for adpositions)

ki: [ki] PF ksz. de inkább, de helyette
ki: [ki] PF conj. but rather, but instead

ätxäle pa(lu)lukanur: [æ."t'æ.lE pa."lu.ka.nuR] PF kifejezés 'Kérd a thanatort, hogy eressze el a zsákmányát', 'el˝ore eldöntött ügy' (Na'vi szólás Ätxäle si palulukanur tsnì smarit livonu)

ätxäle pa(lu)lukanur: [æ."t'æ.lE pa."lu.ka.nuR] PF ph. Ask a thanator to release it's prey, it's a foregone conclusion (from Na'vi idiom Ätxäle si palulukanur tsnì smarit livonu)

fyape fko syaw ngar?: ["fja.pE fko sj
aw NaR] PF kifejezés Hogy hínak?, Mi a neved?
fyape fko syaw ngar?: ["fja.pE fko sj
aw NaR] PF ph. what are you called, what is your name

[P.A.'li makto]

Ezt a legutóbbi kupac szót megcsináltam én??!??! 
Hogy áll most a szótárunk, Kif?

[Kifkeyä Nari]

Van pár új, meg pár javítandó/átnézendő...
Kezdjük az egyszerűbbel... Az újakkal....

\cw{kawtseng}{\textprimstress kaw.\t{ts}EN}{adv.}{nowhere}{ke 'aw}{not one}{tseng}{place}{PF}

\cw{tsapo}{\textprimstress \t{ts}a.po}{pn.}{that one (for people only)}{tsa--}{that}{po}{he/she}{PF}

\word{fwefwi}{\textprimstress fw$\cdot$E.fw$\cdot$i}{vin.}{whistle}{PF}

\liu{fwäkì ke fwefwi}{\textprimstress fwæ.kI kE \textprimstress fw$\cdot$E.fw$\cdot$i}{ph.}{Na'vi idiom$\colon$ {\it ``a mantis doesn't whistle'', it's against someone's or something's nature}}{PF}

\word{'etnaw}{\textprimstress PEt.naw}{n.}{shoulder}{PF}

\liu{taronyut yom smarìl}{\textprimstress ta.Ron.jut j$\cdot$om smaR.Il}{ph.}{Na'vi idiom$\colon$ {\it ``the prey eats the hunter'', a totally botched situation, chaos}}{PF}

\word{pllngay}{p$\cdot$\textsyllabic{l}.\textprimstress Naj}{vin.}{admit}{PF}

\word{kawngsar}{\textprimstress kawN.s$\cdot$aR}{vtr.}{exploit}{PF}

\word{lom}{lom}{adj.}{missing, missed (as an absent person who is longed for)}{PF}

\derives{koaktan}{\textprimstress ko.ak.tan}{n.}{old man}{koak}{old, aged}{PF}

\derives{koakte}{\textprimstress ko.ak.tE}{n.}{old woman}{koak}{old, aged}{PF}

\derives{koaktu}{\textprimstress ko.ak.tu}{n.}{old person}{koak}{old, aged}{PF}

\derives{lomtu}{\textprimstress lom.tu}{n.}{missed person}{lom}{missing, missed}{PF}

\word{fe'}{fEP}{adj.}{bad}{PF}\ nfp.

\derives{nìfe'}{nI.\textprimstress fEP}{adv.}{badly}{fe'}{bad}{PF}

\derives{wätu}{\textprimstress wæ.tu}{n.}{opponent}{wä-}{against}{PF}

\cw{fekem}{\textprimstress fE.kEm}{n.}{accident}{fe'}{bad}{kem}{action}{PF}

\derives{hawtsyìp}{\textprimstress haw.\t{ts}jIp\textcorner}{n.}{nap}{hahaw}{sleep}{PF}

\word{uran}{\textprimstress u.Ran}{n.}{boat}{PF}

\word{fnu, ma 'evi. Sa'nur leru hawtsyìp. Tsivurokx ko.}{}{ph.}{Quiet, young one. Mommy is taking a nap. Let her rest.}{PF}

\derives{ftxozä si}{ft'o.\textprimstress zæ s$\cdot$i}{vin.}{celebrate}{ftxozä}{celebration}{PF}

\cw{kekem}{\textprimstress kE.kEm}{pn., adv.}{no action or activity}{ke}{not}{kem}{activity}{PF}

\word{pxen}{p'En}{n.}{functional clothing (item of)}{PF}

\word{tewng}{tEwN}{n.}{loincloth}{PF}

\word{raspu'}{Ra.\textprimstress spuP}{n.}{leggings (used in war)}{PF}

\cw{hawnven}{hawn.\textprimstress vEn}{n.}{shoe}{hawnu}{protect}{venu}{foot}{PF}

\cw{hawntsyokx}{hawn.\textprimstress \t{ts}jok'}{n.}{glove}{hawnu}{protect}{tsyokx}{hand}{PF}

\cw{hawre'}{haw.\textprimstress REP}{n.}{hat}{hawnu}{protect}{re'o}{head}{PF}

\word{ioi}{i.\textprimstress o.i}{n.}{adornment, or ceremonial apparel (item of)}{PF}

\word{nìlun}{nI.\textprimstress lun}{adv.}{of course, logically, following common sense}{PF}

\word{'ali'ä}{Pa.\textprimstress liP.æ}{n.}{collar / choker}{PF}

\word{'are}{\textprimstress Pa.RE}{n.}{poncho, cape, shawl}{PF}

\word{fkxile}{\textprimstress fk'i.lE}{n.}{bib necklace}{PF}

\word{masat}{\textprimstress ma.sat}{n.}{breastplate (armor)}{PF}

\cw{nikroi}{nik.\textprimstress Ro.i}{n.}{hair adornment}{nikre}{hair}{ioi}{adornment}{PF}

\cw{pxawpxun}{\textprimstress p'aw.p'un}{n.}{armband}{pxaw}{around}{pxun}{arm}{PF}

\word{renten}{\textprimstress REn.tEn}{n.}{goggles, (made from insect wings, carved from wood, etc)}{PF}

\cw{tsamopin}{\textprimstress \t{ts}a.mo.pin}{n.}{warpaint}{tsam}{war}{'opin}{color}{PF}

\word{tsang}{\t{ts}aN}{n.}{a piercing}{PF}

\cw{miktsang}{\textprimstress mik.\t{ts}aN}{n.}{earring}{mikyun}{ear}{tsang}{piercing}{PF}

\cw{ontsang}{\textprimstress on.\t{ts}aN}{n.}{nose ring}{ontu}{nose}{tsang}{piercing}{PF}

\cw{yemstokx}{\textprimstress j$\cdot$Em.stok'}{vtr.}{put on (clothing), don}{yem sìn}{put on}{tokx}{body}{PF}

\derives{ioi si}{i.\textprimstress o.i s$\cdot$i}{vin.}{adorn}{ioi}{adornment}{PF}

\word{'aku}{\textprimstress P$\cdot$a.k$\cdot$u}{vtr.}{remove, take away, take off}{PF}

\word{le'aw}{lE.\textprimstress Paw}{adj.}{only}{PF}

\word{nìlun ayioi a'eoio ayeyktanä lu lor frato}{}{ph.}{Of course the ceremonial wardrobes of the leaders are the most beautiful}{PF}

\word{aytele a ngeyä hapxìmì kifkeyä lu fyape?}{}{ph.}{How are things in your part of the world?}{PF}

\lenite{mawkrra}{maw.\textprimstress k\textsyllabic{r}.a}{conj.}{after (temporal)}{akrrmaw}{PF}\ (c.w. from {\bf krr} {\it time} and {\bf maw} {\it after})

\lenite{akrrmaw}{a.\textprimstress k\textsyllabic{r}.maw}{conj.}{after (temporal)}{mawkrra}{PF}\ (c.w. from {\bf krr} {\it time} and {\bf maw} {\it after})

\loan{Toitslan}{\textprimstress to.i.\t{ts}lan}{prop.n.}{Germany}{Deutschland}{PF}{German}

\loan{Toitsye}{\textprimstress to.i.\t{ts}jE}{adj.}{German (language)}{Deutsch}{PF}{German}

\cw{lukpen}{luk.\textprimstress pEn}{adj.}{without clothing, naked}{luke}{without}{pen}{clothing (plural)}{PF}

\word{fmawnta}{fmawnta}{n.}{that news}{PF}\ (contraction of {\bf fmawn--it a})

\word{vin}{v$\cdot$in}{vtr.}{request, ask for}{PF}

\word{mìftxele}{mI.\textprimstress ft'E.lE}{adv.}{in this regard, related to this matter}{PF}

\word{zìma'uyu}{zI.\textprimstress ma.Pu.yu}{n.}{newcomer, someone who has just arrived on the scene}{PF}

\derives{nìvingkap}{nI.\textprimstress viN.kap\textcorner}{adv.}{by the way, incidentally}{vingkap}{occur to one, pop into one's mind}{PF}

\cw{txankrr}{t'aN.\textprimstress k\textsyllabic{r}}{adv.}{for a long time}{txan}{much}{krr}{time}{PF}

\word{vingkap}{\textprimstress v$\cdot$iN.k$\cdot$ap\textcorner}{vtr.}{occur to one, pop into one's mind, strike one}{PF}

\derives{tìomum}{tI.\textprimstress o.mum}{n.}{knowledge}{omum}{know}{PF}

\word{tìomummì oeyä}{tI.\textprimstress o.mum.mI wE.jæ}{ph.}{to my knowledge}{PF}

\derives{tinan}{\textprimstress ti.nan}{n.}{reading}{inan}{read}{PF}

\derives{ninan}{\textprimstress ni.nan}{adv.}{by reading}{inan}{read}{PF}

\word{tsmìm}{\t{ts}mIm}{n.}{animal track}{PF}

\word{inan}{$\cdot$i.\textprimstress n$\cdot$an}{vtr.}{read (e.g. the forest), gain knowledge from sensory input}{PF}\ (stress moves to first syllable with infixation)

[P.A.'li makto]

Oké, eltettem őket. Kicsit kijöttem a gyakorlatból, így ránézésre kínai az egész, de majd belejövök újra, és visszaadom őket átírva... 

[Kifkeyä Nari]

Oké, eltettem őket. Kicsit kijöttem a gyakorlatból, így ránézésre kínai az egész, de majd belejövök újra, és visszaadom őket átírva... 

Ne aggódj, van még egy csomó új....
Csak nem akartalak megijeszteni elsőre....

[P.A.'li makto]

Jó, egyelőre elég lesz ennyi, és majd ha kész, jöhet a következő adag!

[P.A.'li makto]

Na, akkor elkezdem őket visszaadagolni...



\cw{kawtseng}{\textprimstress kaw.\t{ts}EN}{hsz.}{sehol}{ke 'aw}{egy se}{tseng}{hely}{PF}

\cw{tsapo}{\textprimstress \t{ts}a.po}{nm.}{az (csak személyekre)}{tsa--}{az a...}{po}{ő}{PF}

\word{fwefwi}{\textprimstress fw$\cdot$E.fw$\cdot$i}{i(tn).}{fütyül}{PF}

\liu{fwäkì ke fwefwi}{\textprimstress fwæ.kI kE \textprimstress fw$\cdot$E.fw$\cdot$i}{kif.}{Na'vi idiom$\colon$ {\it ``szó szerint: ,,az imádkozósáska nem fütyül", valakinek vagy valaminek a természetével ellenkezik}}{PF}

\word{'etnaw}{\textprimstress PEt.naw}{fn.}{váll}{PF}

\liu{taronyut yom smarìl}{\textprimstress ta.Ron.jut j$\cdot$om smaR.Il}{kif.}{Na'vi idiom$\colon$ {\it ``szó szerint: ,,a préda eszi a vadászt'', teljesen zavaros helyzet, káosz (kb. ,,a nyúl viszi a puskát")}}{PF}

\word{pllngay}{p$\cdot$\textsyllabic{l}.\textprimstress Naj}{i(tn).}{elismer}{PF}

\word{kawngsar}{\textprimstress kawN.s$\cdot$aR}{i(t).}{kihasznál}{PF}

\word{lom}{lom}{mn.}{hiányzó, hiányolt (mint egy távollévő ember, akinek vágynak a jelenlétére)}{PF}

\derives{koaktan}{\textprimstress ko.ak.tan}{fn.}{öregember}{koak}{öreg, idős}{PF}

\derives{koakte}{\textprimstress ko.ak.tE}{fn.}{öregasszony}{koak}{öreg, idős}{PF}

\derives{koaktu}{\textprimstress ko.ak.tu}{fn.}{öreg ember}{koak}{öreg, idős}{PF}

\derives{lomtu}{\textprimstress lom.tu}{fn.}{hiányzó/hiányolt személy}{lom}{hiányzó, hiányolt}{PF}



Még lesz...

[P.A.'li makto]

\word{fe'}{fEP}{mn.}{rossz}{PF}\ nfp.

\derives{nìfe'}{nI.\textprimstress fEP}{hsz.}{rosszul}{fe'}{rossz}{PF}

\derives{wätu}{\textprimstress wæ.tu}{fn.}{ellenfél}{wä-}{ellen}{PF}

\cw{fekem}{\textprimstress fE.kEm}{fn.}{baleset}{fe'}{rossz}{kem}{tett}{PF}

\derives{hawtsyìp}{\textprimstress haw.\t{ts}jIp\textcorner}{fn.}{szunyókálás}{hahaw}{alszik}{PF}

\word{uran}{\textprimstress u.Ran}{fn.}{hajó}{PF}

\word{fnu, ma 'evi. Sa'nur leru hawtsyìp. Tsivurokx ko.}{}{kif.}{Csendben, kisgyerek. Anyu szunyókál. Hagyd őt pihenni.}{PF}

\derives{ftxozä si}{ft'o.\textprimstress zæ s$\cdot$i}{i(tn).}{ünnepel}{ftxozä}{ünneplés}{PF}

\cw{kekem}{\textprimstress kE.kEm}{nm., hsz.}{tett/cselekvés nélkül}{ke}{nem}{kem}{tett}{PF}

\word{pxen}{p'En}{fn.}{funkcionális öltözék (része)}{PF}

\word{tewng}{tEwN}{fn.}{ágyékkötő}{PF}

\word{raspu'}{Ra.\textprimstress spuP}{fn.}{lábszárvédő (harcban használatos)}{PF}

\cw{hawnven}{hawn.\textprimstress vEn}{fn.}{cipő}{hawnu}{véd, óv}{venu}{lábfej}{PF}

\cw{hawntsyokx}{hawn.\textprimstress \t{ts}jok'}{fn.}{kesztyű}{hawnu}{véd, óv}{tsyokx}{kéz}{PF}

\cw{hawre'}{haw.\textprimstress REP}{fn.}{kalap}{hawnu}{véd, óv}{re'o}{fej}{PF}

[P.A.'li makto]

\word{ioi}{i.\textprimstress o.i}{fn.}{dísz, vagy ünnepi felszerelés/ruházat (része)}{PF}

\word{nìlun}{nI.\textprimstress lun}{hsz.}{természetesen, logikusan, értelemszerűen}{PF}

\word{'ali'ä}{Pa.\textprimstress liP.æ}{fn.}{gallér / nyaklánc}{PF}

\word{'are}{\textprimstress Pa.RE}{fn.}{ponchó, köpeny, kendő}{PF}

\word{fkxile}{\textprimstress fk'i.lE}{fn.}{mellkast takaró nyaklánc}{PF}

\word{masat}{\textprimstress ma.sat}{fn.}{mellvért (páncél)}{PF}

\cw{nikroi}{nik.\textprimstress Ro.i}{fn.}{hajdísz }{nikre}{haj}{ioi}{dísz}{PF}

\cw{pxawpxun}{\textprimstress p'aw.p'un}{fn.}{karkötő, karszalag}{pxaw}{körül}{pxun}{kar}{PF}

\word{renten}{\textprimstress REn.tEn}{fn.}{védőszemüveg, (rovarszárnyból készült, fából faragott, stb.)}{PF}

\cw{tsamopin}{\textprimstress \t{ts}a.mo.pin}{fn.}{harci festék/festés}{tsam}{harc}{'opin}{szín}{PF}

\word{tsang}{\t{ts}aN}{fn.}{piercing / testékszer}{PF}

\cw{miktsang}{\textprimstress mik.\t{ts}aN}{fn.}{fülbevaló}{mikyun}{fül}{tsang}{testékszer}{PF}

\cw{ontsang}{\textprimstress on.\t{ts}aN}{fn.}{orrgyűrű }{ontu}{orr}{tsang}{testékszer}{PF}

\cw{yemstokx}{\textprimstress j$\cdot$Em.stok'}{i(t).}{felvesz (ruhát), don}{yem sìn}{felvesz}{tokx}{test}{PF}

\derives{ioi si}{i.\textprimstress o.i s$\cdot$i}{i(tn).}{díszít}{ioi}{dísz}{PF}

[P.A.'li makto]

és


\word{'aku}{\textprimstress P$\cdot$a.k$\cdot$u}{i(t).}{eltávolít, elvisz, levesz}{PF}

\word{le'aw}{lE.\textprimstress Paw}{mn.}{egyetlen}{PF}

\word{nìlun ayioi a'eoio ayeyktanä lu lor frato}{}{kif.}{Természetesen a vezetők ünnepi ruhái a legszebbek.}{PF}

\word{aytele a ngeyä hapxìmì kifkeyä lu fyape?}{}{kif.}{Szó szerint: ,,Hogy mennek a dolgok a te világrészeden?" Kb.: Hogy mennek a dolgok tifelétek? }{PF}

\lenite{mawkrra}{maw.\textprimstress k\textsyllabic{r}.a}{ksz.}{utána (időben)}{akrrmaw}{PF}\ (c.w. eredete {\bf krr} {\it idő} és {\bf maw} {\it után})

\lenite{akrrmaw}{a.\textprimstress k\textsyllabic{r}.maw}{ksz.}{utána (időben)}{mawkrra}{PF}\ (c.w. eredete {\bf krr} {\it idő} és {\bf maw} {\it után})

\loan{Toitslan}{\textprimstress to.i.\t{ts}lan}{tul.n.}{Németország}{Deutschland}{PF}{német}

\loan{Toitsye}{\textprimstress to.i.\t{ts}jE}{mn.}{német (nyelv)}{Deutsch}{PF}{német}

\cw{lukpen}{luk.\textprimstress pEn}{mn.}{ruha nélküli, meztelen}{luke}{nélkül}{pen}{ruházat (gyűjtőfogalom)}{PF}

\word{vin}{v$\cdot$in}{i(t).}{kér}{PF}

\word{mìftxele}{mI.\textprimstress ft'E.lE}{hsz.}{ebben a tekintetben, ezzel kapcsolatban}{PF}

\word{zìma'uyu}{zI.\textprimstress ma.Pu.yu}{fn.}{újonc, új jövevény}{PF}

\derives{nìvingkap}{nI.\textprimstress viN.kap\textcorner}{hsz.}{apropó, mellesleg, jut eszembe}{vingkap}{eszébe jut, ,,beugrik"}{PF}

\cw{txankrr}{t'aN.\textprimstress k\textsyllabic{r}}{hsz.}{régóta}{txan}{sok}{krr}{idő}{PF}

\word{vingkap}{\textprimstress v$\cdot$iN.k$\cdot$ap\textcorner}{i(t).}{eszébe jut, ,,beugrik",}{PF}

\derives{tìomum}{tI.\textprimstress o.mum}{fn.}{tudás}{omum}{tud}{PF}

\word{tìomummì oeyä}{tI.\textprimstress o.mum.mI wE.jæ}{kif.}{tudtommal}{PF}

\derives{tinan}{\textprimstress ti.nan}{fn.}{olvasás}{inan}{olvas}{PF}

\derives{ninan}{\textprimstress ni.nan}{hsz.}{olvasva}{inan}{olvas}{PF}

\word{tsmìm}{\t{ts}mIm}{fn.}{állatnyom, csapás}{PF}

\word{inan}{$\cdot$i.\textprimstress n$\cdot$an}{i(t).}{olvas (e.g. az erdőt), érzékelés útján tudást szerez valamiről}{PF}\ (a hangsúly az első szótagra kerül, ha infixet kap)


\word{fmawnta}{fmawnta}{fn.}{azok a hírek}{PF}\ (összevonva {\bf fmawn--it a})




De szeretem ezt csinálni! Mééég, mééég!

[Kifkeyä Nari]

De most lehet kis szünet, mert kiderült csak lázas vagyok, és ezért rázott a hideg a konvektor mellett....

Jó betekaródzom és majd onnan próbálok életjeleket adni....
De nem hiszem most ezt írogatni lenne erőm....

[Kifkeyä Nari]

Kész.
Észrevételek:
\word{fe'}{fEP}{mn.}{rossz}{PF}\ nfp.    Ez mi legyen? Meghatározása: nfp. = not for people

\cw{yemstokx}{\textprimstress j$\cdot$Em.stok'}{i(t).}{felvesz (ruhát), don}{yem sìn}{felvesz}{tokx}{test}{PF}

\lenite{mawkrra}{maw.\textprimstress k\textsyllabic{r}.a}{ksz.}{utána (időben)}{akrrmaw}{PF}\ (c.w. eredete összetétel ebből: {\bf krr} {\it idő} és {\bf maw} {\it után})

\lenite{akrrmaw}{a.\textprimstress k\textsyllabic{r}.maw}{ksz.}{utána (időben)}{mawkrra}{PF}\ (c.w. eredete összetétel ebből: {\bf krr} {\it idő} és {\bf maw} {\it után})

[P.A.'li makto]

\word{fe'}{fEP}{mn.}{rossz}{PF}\ nfp.  

nem emberekre/ személyekre (n.e.)

\cw{yemstokx}{\textprimstress j$\cdot$Em.stok'}{i(t).}{felvesz (ruhát), don}{yem sìn}{felvesz}{tokx}{test}{PF}

feltesz

\lenite{mawkrra}{maw.\textprimstress k\textsyllabic{r}.a}{ksz.}{utána (időben)}{akrrmaw}{PF}\ (c.w. eredete összetétel ebből: {\bf krr} {\it idő} és {\bf maw} {\it után})
\lenite{akrrmaw}{a.\textprimstress k\textsyllabic{r}.maw}{ksz.}{utána (időben)}{mawkrra}{PF}\ (c.w. eredete összetétel ebből: {\bf krr} {\it idő} és {\bf maw} {\it után})/quote]

[Kifkeyä Nari]

\word{'ä'}{PæP}{intj.}{oops!}{PF}

\word{teynga}{\textprimstress tEjN.a}{n.}{that answer}{PF}\ (contraction of {\bf tì'eyng a})

\word{teyngla}{\textprimstress tEjN.la}{n.}{that answer (agentive)}{PF}\ (contraction of {\bf tì'eyng--ìl a})

\word{teyngta}{\textprimstress tEjN.ta}{n.}{that answer (patientive)}{PF}\ (contraction of {\bf tì'eyng--it a})

\word{fayluta}{faj.\textprimstress lu.ta}{n.}{these words}{PF}\ (contraction of {\bf fay+lì'u--t a}, patientive case)

\cw{stxenu}{\textprimstress st'E.nu}{n.}{offer}{stxeli}{gift}{lonu}{release}{PF}

\word{tìtstew}{tI.\textprimstress \t{ts}tEw}{n.}{courage, bravery}{PF}

\derives{tìtstewnga'}{tI.\textprimstress \t{ts}tEw.NaP}{adj.}{ courageous, brave}{ tìtstew}{courage, bravery}{PF}\ nfp. (e.g. a brave deed)

\derives{stxenutìng}{\textprimstress st'E,nu,t$\cdot$IN}{vtr.}{offer}{stxenu}{offer, n.}{PF}

\word{tsyär}{\t{ts}y$\cdot$ær}{vtr.}{reject}{PF}

\derives{tìtsyär}{tI.\textprimstress \t{ts}yær}{n.}{rejection}{tsyär}{reject}{PF}

\word{mll'an}{m$\cdot$\textsyllabic{l}.\textprimstress P$\cdot$an}{vtr.}{accept}{PF}

\derives{tìmll'an}{tI.m\textsyllabic{l}.\textprimstress Pan}{n.}{acceptance}{mll'an}{accept}{PF}

\word{kam--}{kam}{adp.}{ago}{PF}

\word{kay--}{kaj}{adp.}{from now (in the future)}{PF}

\cw{'awnìm}{P$\cdot$\textprimstress aw.nIm}{vtr.}{avoid}{'ì'awn}{remain}{alìm}{distance}{PF}

\word{steng}{stEN}{adj.}{similar}{PF}

\derives{nìsteng}{nI.\textprimstress stEN}{adv.}{similarly}{steng}{similar}{PF}

\word{nim}{nim}{adj.}{timid, shy}{PF}

\word{srätx}{sr$\cdot$æt'}{vtr.}{annoy, bother}{PF}

\derives{säsrätx}{sæ.\textprimstress sræt'}{n.}{annoyance}{srätx}{annoy}{PF}

\word{rì'ìr}{\textprimstress rIP.Ir}{n.}{reflection}{PF}

\derives{rì'ìr si}{\textprimstress rIP.Ir s$\cdot$i}{vin.}{reflect, imitate}{rì'ìr}{reflection}{PF}

\word{tsìsyì}{\textprimstress \t{ts}$\cdot$I.sy$\cdot$I}{vin.}{whisper}{PF}

\derives{nìwok}{nI.\textprimstress wok\textcorner}{adv.}{loudly}{wok}{loud}{PF}

\derives{sätsìsyì}{sæ.\textprimstress \t{ts}I.syI}{n.}{whisper}{tsìsyì}{whisper}{PF}

\derives{nìtsìsyì}{nI.\textprimstress \t{ts}I.syI}{adv.}{by whispering, in a whisper}{tsìsyì}{whisper, v.}{PF}

\derives{nìfwefwi}{nI.\textprimstress fwE.fwi}{adv.}{by whistling, in a whistling manner}{fwefwi}{whistle}{PF}

\word{lawr}{lawr}{n.}{melody}{PF}

\derives{tìng lawr}{t$\cdot$IN lawr}{vin.}{sing wordlessly, give out a tune or melody}{lawr}{melody}{PF}

\derives{säomum}{sæ.\textprimstress o.mum}{n.}{(piece of) information}{omum}{know}{PF}

\word{kosman}{ko.\textprimstress sman}{adj.}{wonderful, terrific, fantastic}{PF}

\derives{nìksman}{nIk.\textprimstress sman}{adv.}{wonderfully}{kosman}{wonderful}{PF}

\liu{säfpìl asteng tìkan ateng}{}{ph.}{Na'vi proverbial phrase$\colon$ {\it ``Great minds think alike!''}}{PF}

\word{stum ke}{stum kE}{ph.}{almost not}{PF}\ (Note: Use instead of ` `hardly", ` `barely" or ` `scarcely".)

\derives{letsim}{lE.\textprimstress \t{ts}im}{adj.}{original, unique, not derived from another source}{tsim}{source}{PF}

\derives{lesngä'i}{lE.\textprimstress sNæ.Pi}{adj.}{original, existing at or from the start, first in a series}{sngä'i}{begin}{PF}

\derives{nìtsim}{nI.\textprimstress \t{ts}im}{adv.}{originally, in an original way, with originality}{tsim}{source}{PF}

\derives{nìsngä'i}{nI.\textprimstress sNæ.Pi}{adv.}{originally, at first}{sngä'i}{begin}{PF}

\word{ngong}{NoN}{adj.}{lethargic, lacking sufficient energy, lazy}{PF}

\word{walak}{\textprimstress wa.lak\textcorner}{adj.}{energetic, active}{PF}

\derives{tìngong}{tI.\textprimstress NoN}{n.}{lethargy, laziness}{ngong}{lazy}{PF}

\word{txi}{t'i}{n.}{hurry, hurriedness, frenzy}{PF}

\derives{letxi}{lE.\textprimstress t'i}{adj.}{hurried, frenzied}{txi}{hurry}{PF}

\derives{nìtxi}{nI.\textprimstress t'i}{adv.}{hurriedly, in a frenzied way}{txi}{hurry}{PF}

\cw{letxiluke}{lE.\textprimstress t'i.lu.kE}{adj.}{unhurried}{txi}{hurry}{luke}{without}{PF}

\cw{nìtxiluke}{nI.\textprimstress t'i.lu.kE}{adv.}{unhurriedly, leisurely}{txi}{hurry}{luke}{without}{PF}

\word{kulat}{\textprimstress k$\cdot$u.l$\cdot$at\textcorner}{vtr.}{reveal, bring forth, uncover (literally and metaphorically)}{PF}

\cw{txantompa}{t'an.\textprimstress tom.pa}{n.}{rainstorm, heavy rain}{txan}{much}{tompa}{rain}{PF}

\word{meyam}{m$\cdot$E.\textprimstress y$\cdot$am}{vtr.}{hug, embrace, hold in one's arms}{PF}

\derives{sämyam}{sæm.\textprimstress yam}{n.}{hug, embrace}{meyam}{hug}{PF}

\cw{fìtsap}{fI.\textprimstress \t{ts}ap\textcorner}{adv.}{each other}{fipo}{this one}{tsapo}{that one}{PF}

\word{nuä+}{\textprimstress nu.æ}{adp.}{beyond}{PF}

\cw{kanfpìl}{\textprimstress k$\cdot$an.fp$\cdot$Il}{vin.}{concentrate, focus one's attention}{kan}{aim}{fpìl}{think}{PF}

\word{fmokx}{fmok'}{n.}{jealousy, envy}{PF}

\derives{nìfmokx}{nI.\textprimstress fmok'}{adv.}{jealously, enviously}{fmokx}{jealousy}{PF}

\word{kìmar}{kI.\textprimstress mar}{adj.}{in season (of foods, vegetable or animal)}{PF}

\derives{nìkmar}{nIk.\textprimstress mar}{adv.}{in the right season, opportunely}{kìmar}{in season}{PF}

\derives{nìngong}{nI.\textprimstress NoN}{adv.}{lethargically, lazily}{ngong}{lazy}{PF}

\derives{säpom}{sæ.\textprimstress pom}{n.}{kiss}{pom}{kiss}{PF}

\alloffixN{--r}{R}{--ru}{dative}{vowel}{LN}{eltu\uline{r} tìtxen si}{intriguing}{dat.}

\word{kxukx}{k'$\cdot$uk'}{vtr.}{swallow}{PF}

\word{txewm}{t'Ewm}{adj.}{scary, frightening}{PF}

\word{hìmpxì}{hIm.\textprimstress p'I}{n.}{minority, least, small part}{PF}

\cw{kawnglan}{\textprimstress kawN.lan}{adj.}{malicious, bad hearted}{kawng}{bad, evil}{txe'lan}{heart}{PF}

\word{nutx}{nut'}{adj.}{thick}{PF}

\word{flì}{flI}{adj.}{thin; nfp.}{PF}

\cw{flìnutx}{flI.\textprimstress nut'}{n.}{thickness}{flì}{thin}{nutx}{thick}{PF}

\derives{sneyä}{snE.\textprimstress jæ}{pn.}{his own, her own, its own}{sno}{his self, her self, its self}{PF}

\derives{säsyep}{sæ.\textprimstress sjEp\textcorner}{n.}{trap}{syep}{trap}{PF}

\derives{yora'tu}{jo.\textprimstress RaP.tu}{n.}{winner}{yora'}{win}{PF}

\derives{snaytu}{\textprimstress snaj.tu}{n.}{loser}{snaytx}{lose}{PF}

\derives{way a plltxe}{waj a p\textsyllabic{l}.t'E}{ph.}{spoken poem (as a melodic recital)}{way}{sing (ceremonial register)}{PF}

\derives{way a rol}{waj a Rol}{ph.}{sung poem}{way}{sing (ceremonial register)}{PF}

\derives{wayä ayli'u}{waj.æ ajlI.Pu}{ph.}{words of a poem or lyrics of a song}{way}{sing (ceremonial register)}{PF}

\derives{ultxatu}{ul.\textprimstress t'a.tu}{n.}{meeting participant}{ultxa}{meeting}{PF}

\word{wo}{w$\cdot$o}{vtr.}{reach for}{PF}

\cw{yawo}{ya.\textprimstress w$\cdot$$\cdot$o}{vin.}{take off, launch}{ya}{air}{wo}{reach for}{PF}

\word{tsìk}{\t{ts}Ik}{adv.}{suddenly, without warning}{PF}

\cw{kllwo}{k\textsyllabic{l}.\textprimstress w$\cdot$$\cdot$o}{vin.}{alight, land (process of)}{kllte}{ground}{wo}{reach for}{PF}

\cw{kllpä}{k\textsyllabic{l}.\textprimstress p$\cdot$$\cdot$æ}{vin.}{land, reach the ground}{kllte}{ground}{pähem}{arrive}{PF}

\derives{sätswayon}{sæ.\textprimstress \t{ts}waj.on}{n.}{flight (an instance of flying)}{tswayon}{fly}{PF}

\word{rawn}{r$\cdot$awn}{vtr.}{replace, substitute}{PF}

\derives{tìrawn}{tI.\textprimstress rawn}{n.}{replacement, the act of replacing}{rawn}{replace}{PF}

\derives{särawn}{sæ.\textprimstress rawn}{n.}{replacement, substitute, something that replaces something else}{rawn}{replace}{PF}

\word{kxeltek}{\textprimstress k'$\cdot$El.t$\cdot$Ek}{vtr.}{pick up, lift}{PF}

\word{fngo'}{fN$\cdot$oP\textcorner}{vtr.}{require, demand}{PF}

\derives{säfngo'}{sæ.\textprimstress fNoP\textcorner}{n.}{requirement, demand}{fngo'}{require}{PF}

\word{ngam}{Nam}{n.}{echo}{PF}

\word{slär}{slær}{n.}{cave}{PF}

\cw{ngampam}{\textprimstress Nam.pam}{n.}{rhyme}{ngam}{echo}{pam}{sound}{PF}

\derives{ngampam si}{\textprimstress Nam.pam s$\cdot$i}{vin.}{rhyme}{ngampam}{rhyme}{PF}

\word{faoi}{\textprimstress fa.o.i}{adj.}{smooth}{PF}

\word{ekxtxu}{Ek'.\textprimstress t'u}{adj.}{rough}{PF}

\word{yo'}{y$\cdot$oP\textcorner}{vin.}{be perfect, flawless}{PF}

\derives{nìyo'}{nI.\textprimstress yoP\textcorner}{adv.}{perfectly, flawlessly}{yo'}{be perfect}{PF}

\derives{nìyol}{nI.\textprimstress yol}{adv.}{briefly, shortly (of time)}{yol}{short (of time)}{PF}

\derives{tìyo'}{tI.\textprimstress yoP\textcorner}{n.}{perfection}{yo'}{be perfect}{PF}

\word{'ipu}{\textprimstress Pi.pu}{adj.}{humorous, funny, amusing}{PF}

\derives{tì'ipu}{tI.\textprimstress Pi.pu}{n.}{humor}{'ipu}{humorous}{PF}

\derives{tìfmi}{tI.\textprimstress fmi}{n.}{attempt}{fmi}{attempt}{PF}

\derives{sä'ipu}{sæ.\textprimstress Pi.pu}{n.}{something humorous}{'ipu}{humorous}{PF}

\cw{hangvur}{\textprimstress haN.vuR}{n.}{joke, funny story}{hangham}{laugh}{vur}{story}{PF}

\cw{lì'uvan}{\textprimstress lI.Pu.van}{n.}{pun, word-play}{li'u}{word}{uvan}{game}{PF}

\liu{txo ke nìyo' tsakrr nìyol}{t'o kE nI.\textprimstress yoP \t{ts}a.\textprimstress k\textsyllabic{r} nI.\textprimstress yol}{ph.}{Na'vi proverbial phrase$\colon$ \textit {``If you can't be flawless, at least be brief"}}{PF}

[P.A.'li makto]

\word{'ä'}{PæP}{intj.}{oops!}{PF} Ez itt a bibi. Nincs a rövidítések között. Nem tudom, mit jelenthet. Én indulatszónak mondanám. Lehetne esetleg ind.

\word{teynga}{\textprimstress tEjN.a}{fn.}{az a válasz}{PF}\ (az összevonás elemei {\bf tì'eyng a})

\word{teyngla}{\textprimstress tEjN.la}{fn.}{az a válasz (jelölt alany)}{PF}\ (az összevonás elemei {\bf tì'eyng--ìl a})

\word{teyngta}{\textprimstress tEjN.ta}{fn.}{az a válasz (tárgyeset)}{PF}\ (az összevonás elemei {\bf tì'eyng--it a})

\word{fayluta}{faj.\textprimstress lu.ta}{fn.}{ezek a szavak}{PF}\ (az összevonás elemei {\bf fay+lì'u--t a}, tárgyeset)

\cw{stxenu}{\textprimstress st'E.nu}{fn.}{ajánlat}{stxeli}{ajándék}{lonu}{elereszt}{PF}

\word{tìtstew}{tI.\textprimstress \t{ts}tEw}{fn.}{bátorság, merészség}{PF}

\derives{tìtstewnga'}{tI.\textprimstress \t{ts}tEw.NaP}{mn.}{ bátor, merész}{ tìtstew}{bátorság, merészség}{PF}\ n.e. (pl. bátor tett)

\derives{stxenutìng}{\textprimstress st'E,nu,t$\cdot$IN}{ i.(t) }{ajánl}{stxenu}{ajánlat, fn.}{PF}

\word{tsyär}{\t{ts}y$\cdot$ær}{ i.(t) }{elutasít}{PF}

\derives{tìtsyär}{tI.\textprimstress \t{ts}yær}{fn.}{elutasítás}{tsyär}{elutasít}{PF}

\word{mll'an}{m$\cdot$\textsyllabic{l}.\textprimstress P$\cdot$an}{ i.(t) }{elfogad}{PF}

\derives{tìmll'an}{tI.m\textsyllabic{l}.\textprimstress Pan}{fn.}{elfogadás}{mll'an}{elfogad}{PF}

\word{kam--}{kam}{told.}{...előtt (időben)}{PF}

[P.A.'li makto]

.

\word{kay--}{kaj}{told.}{mostantól (a jövőben)}{PF}

\cw{'awnìm}{P$\cdot$\textprimstress aw.nIm}{ i.(t) }{elkerül}{'ì'awn}{marad}{alìm}{távol}{PF}

\word{steng}{stEN}{mn.}{hasonló}{PF}

\derives{nìsteng}{nI.\textprimstress stEN}{hsz.}{hasonlóan}{steng}{hasonló}{PF}

\word{nim}{nim}{mn.}{szégyenlős, félénk}{PF}

\word{srätx}{sr$\cdot$æt'}{ i.(t) }{bosszant, zavar}{PF}

\derives{säsrätx}{sæ.\textprimstress sræt'}{fn.}{bosszantás}{srätx}{bosszat}{PF}

\word{rì'ìr}{\textprimstress rIP.Ir}{fn.}{tükröződés}{PF}

\derives{rì'ìr si}{\textprimstress rIP.Ir s$\cdot$i}{i.(tn)}{tükröz, utánoz}{rì'ìr}{tükröződés}{PF}

\word{tsìsyì}{\textprimstress \t{ts}$\cdot$I.sy$\cdot$I}{ i.(tn)}{suttog}{PF}

\derives{nìwok}{nI.\textprimstress wok\textcorner}{hsz.}{hangosan}{wok}{hangos}{PF}

\derives{sätsìsyì}{sæ.\textprimstress \t{ts}I.syI}{fn.}{suttogás}{tsìsyì}{suttog}{PF}

\derives{nìtsìsyì}{nI.\textprimstress \t{ts}I.syI}{hsz.}{suttogva}{tsìsyì}{suttog, ige}{PF}

\derives{nìfwefwi}{nI.\textprimstress fwE.fwi}{ hsz.}{fütyülve, fütyörészve}{fwefwi}{fütyül}{PF}

\word{lawr}{lawr}{fn.}{dal, dallam}{PF}

\derives{tìng lawr}{t$\cdot$IN lawr}{ i.(tn) }{szöveg nélkül énekel, dúdol}{lawr}{dallam}{PF}

[Kifkeyä Nari]

Kérdés:
ilyen hogy "intj." ez van most is a rendszerben:
Ez van most: "gesz."
Jelmagyarázata: "gesz. = nyelvi gesztus, indulatszó"

Lehet ez itt is?


Azért pál példa ahol használjuk most:
au: [a."u] LA gesz. felkiáltás
frawzo: [fRaw."zo] PF gesz. Minden rendben, minden OK (eredete: fra'u minden és zo jól lenni)
hìtxoa: [hI."t'o.a] PF gesz. Elnézést! (eredete: hì'i kis és txoa megbocsájtás)
ìley: [I."lEj] LA gesz. harci kiáltás
kaltxì: [kal."t'I] PF gesz. szia!, üdvözöllek! (találkozáskor)

[Kifkeyä Nari]

Amúgy az "oops!" magyarul?

[P.A.'li makto]

Kérdés:
ilyen hogy "intj." ez van most is a rendszerben:
Ez van most: "gesz."
Jelmagyarázata: "gesz. = nyelvi gesztus, indulatszó"

Lehet ez itt is?

Lehet!




\derives{säomum}{sæ.\textprimstress o.mum}{fn.}{információ}{omum}{tud}{PF}

\word{kosman}{ko.\textprimstress sman}{mn.}{csodálatos, klassz, fantasztikus}{PF}

\derives{nìksman}{nIk.\textprimstress sman}{hsz.}{csodálatosan}{kosman}{csodálatos}{PF}

\liu{säfpìl asteng tìkan ateng}{}{kif.}{Na'vi közmondás $\colon$ {\it ``A nagy elmék egyformán gondolkodnak!''}}{PF}

\word{stum ke}{stum kE}{kif.}{majdnem nem}{PF}\ (Megjegyzés:` `alig", ` `éppen hogy" vagy` `éppen csak"  helyett használatos)

\derives{letsim}{lE.\textprimstress \t{ts}im}{mn.}{eredeti, egyedi, nem más forrásból származó}{tsim}{forrás}{PF}

\derives{lesngä'i}{lE.\textprimstress sNæ.Pi}{mn.}{eredeti, kezdetben vagy kezdettől fogva létező, első a sorban}{sngä'i}{kezd}{PF}

\derives{nìtsim}{nI.\textprimstress \t{ts}im}{hsz.}{eredetileg, eredeti módon, eredetien}{tsim}{forrás}{PF}

\derives{nìsngä'i}{nI.\textprimstress sNæ.Pi}{hsz.}{eredetileg, először}{sngä'i}{kezd}{PF}

\word{ngong}{NoN}{mn.}{fásult, tespedt, lusta}{PF}

\word{walak}{\textprimstress wa.lak\textcorner}{mn.}{energikus, aktív}{PF}

\derives{tìngong}{tI.\textprimstress NoN}{fn.}{fásultság, lustaság}{ngong}{lusta}{PF}

\word{txi}{t'i}{fn.}{sietség, igyekezet}{PF}

\derives{letxi}{lE.\textprimstress t'i}{adj.}{sietős, kétségbeesett}{txi}{sietség}{PF}

\derives{nìtxi}{nI.\textprimstress t'i}{hsz.}{sietve, kétségbeesetten}{txi}{sietség}{PF}

[P.A.'li makto]

Amúgy az "oops!" magyarul?

Jaa! Bocsi!  Hoppá!





\cw{letxiluke}{lE.\textprimstress t'i.lu.kE}{mn.}{ráérős (sietség nélküli)}{txi}{sietség}{luke}{nélkül}{PF}

\cw{nìtxiluke}{nI.\textprimstress t'i.lu.kE}{hsz.}{ráérősen, nyugodtan}{txi}{sietség}{luke}{nélkül}{PF}

\word{kulat}{\textprimstress k$\cdot$u.l$\cdot$at\textcorner}{i.(t) }{felfed, kimutat, leleplez (szó szerint és átvitt értelemben is)}{PF}

\cw{txantompa}{t'an.\textprimstress tom.pa}{fn.}{zivatar, felhőszakadás}{txan}{sok}{tompa}{eső}{PF}

\word{meyam}{m$\cdot$E.\textprimstress y$\cdot$am}{i.(t) }{ölel, karol, karjaiban tart}{PF}

\derives{sämyam}{sæm.\textprimstress yam}{fn.}{ölelés, karolás}{meyam}{ölel}{PF}

\cw{fìtsap}{fI.\textprimstress \t{ts}ap\textcorner}{hsz.}{egymást}{fipo}{ez (a személy)}{tsapo}{az (a személy)}{PF}

\word{nuä+}{\textprimstress nu.æ}{told.}{túl (valamin)}{PF}

\cw{kanfpìl}{\textprimstress k$\cdot$an.fp$\cdot$Il}{i.(tn)}{összpontosít, koncentrál}{kan}{cél}{fpìl}{gondol}{PF}

\word{fmokx}{fmok'}{fn.}{fltékenység, irigység}{PF}

\derives{nìfmokx}{nI.\textprimstress fmok'}{hsz.}{féltékenyen, irigyen}{fmokx}{féltékenység}{PF}

\word{kìmar}{kI.\textprimstress mar}{mn.}{időszerű, aktuális, szezonális (étel, zöldség vagy állat)}{PF}

\derives{nìkmar}{nIk.\textprimstress mar}{hsz.}{megfelelő időben, alkalmasint}{kìmar}{időszerű}{PF}

\derives{nìngong}{nI.\textprimstress NoN}{hsz.}{fásultan, lustán}{ngong}{lusta}{PF}

\derives{säpom}{sæ.\textprimstress pom}{fn.}{csók}{pom}{csókol}{PF}