eyawr säsi aylì’utseng (szótárjavítás)

[Kifkeyä Nari]

Kész.

[P.A.'li makto]

Van még!





\alloffixN{--r}{R}{--ru}{részes eset}{magánhangzóra végződő főnév végén}{LN}{eltu\uline{r} tìtxen si}{érdekes}{részes eset}

\word{kxukx}{k'$\cdot$uk'}{i.(t) }{lenyel}{PF}

\word{txewm}{t'Ewm}{mn.}{ijesztő, félelmetes}{PF}

\word{hìmpxì}{hIm.\textprimstress p'I}{fn.}{kisebbség, kis rész}{PF}

\cw{kawnglan}{\textprimstress kawN.lan}{mn.}{gonosz, rossuindulatú}{kawng}{rossz, gonosz}{txe'lan}{szív}{PF}

\word{nutx}{nut'}{mn.}{vastag}{PF}

\word{flì}{flI}{mn.}{vékony; n.e.}{PF}

\cw{flìnutx}{flI.\textprimstress nut'}{fn.}{vastagság}{flì}{vékony}{nutx}{vastag}{PF}

\derives{sneyä}{snE.\textprimstress jæ}{nm.}{saját(ja) egyes szám első személy}{sno}{sajátja}{PF}

\derives{säsyep}{sæ.\textprimstress sjEp\textcorner}{fn.}{csapda}{syep}{csapdába ejt}{PF}

\derives{yora'tu}{jo.\textprimstress RaP.tu}{fn.}{győztes}{yora'}{győz, nyer}{PF}

\derives{snaytu}{\textprimstress snaj.tu}{fn.}{vesztes}{snaytx}{veszít}{PF}

\derives{way a plltxe}{waj a p\textsyllabic{l}.t'E}{kif.}{vers szavalás (melodikus elbeszélés)}{way}{dal (ceremonial register)}{PF}

\derives{way a rol}{waj a Rol}{kif.}{vers éneklés}{way}{dal (szertartásos)}{PF}

\derives{wayä ayli'u}{waj.æ ajlI.Pu}{kif.}{vers vagy dal szövege}{way}{dal (szertartásos)}{PF}

\derives{ultxatu}{ul.\textprimstress t'a.tu}{fn.}{találkozás résztvevője}{ultxa}{találkozó}{PF}

[Kifkeyä Nari]

Kész.
Amúgy ugye hogy ugye?
\derives{way a plltxe}{waj a p\textsyllabic{l}.t'E}{kif.}{vers szavalás (melodikus elbeszélés)}{way}{dal (ceremonial register szertartásos)}{PF}

[P.A.'li makto]

Kész.
Amúgy ugye hogy ugye?
\derives{way a plltxe}{waj a p\textsyllabic{l}.t'E}{kif.}{vers szavalás (melodikus elbeszélés)}{way}{dal (ceremonial register szertartásos)}{PF}

Peeeersze, persze! Tudod te! 

[P.A.'li makto]

\word{wo}{w$\cdot$o}{i.(t) }{nyúl (valamiért)}{PF}

\cw{yawo}{ya.\textprimstress w$\cdot$$\cdot$o}{i.(tn)}{felszáll, kilő}{ya}{levegő}{wo}{nyúl}{PF}

\word{tsìk}{\t{ts}Ik}{hsz.}{hirtelen, figyelmeztetés nélkül}{PF}

\cw{kllwo}{k\textsyllabic{l}.\textprimstress w$\cdot$$\cdot$o}{i.(tn)}{leszáll, földet ér}{kllte}{föld}{wo}{nyúl}{PF}

\cw{kllpä}{k\textsyllabic{l}.\textprimstress p$\cdot$$\cdot$æ}{i.(tn)}{leszáll, földet ér}{kllte}{föld}{pähem}{érkezik}{PF}

\derives{sätswayon}{sæ.\textprimstress \t{ts}waj.on}{fn.}{repülés (repülés esete)}{tswayon}{repül}{PF}

\word{rawn}{r$\cdot$awn}{i.(t) }{kicserél, helyettesít}{PF}

\derives{tìrawn}{tI.\textprimstress rawn}{fn.}{kicserélés, helyettesítés}{rawn}{kicserél}{PF}

\derives{särawn}{sæ.\textprimstress rawn}{fn.}{csere-, helyettes, valami ami helyettesít valami mást}{rawn}{kicserél}{PF}

\word{kxeltek}{\textprimstress k'$\cdot$El.t$\cdot$Ek}{i.(t) }{felvesz, emel}{PF}

\word{fngo'}{fN$\cdot$oP\textcorner}{i.(t) }{kíván, követel}{PF}

\derives{säfngo'}{sæ.\textprimstress fNoP\textcorner}{fn.}{kívánság, követelés}{fngo'}{kíván}{PF}

\word{ngam}{Nam}{fn.}{visszhang}{PF}

\word{slär}{slær}{fn.}{barlang}{PF}

\cw{ngampam}{\textprimstress Nam.pam}{fn.}{rím}{ngam}{visszhang}{pam}{hang}{PF}

\derives{ngampam si}{\textprimstress Nam.pam s$\cdot$i}{i.(tn)}{rímel}{ngampam}{rím}{PF}

[P.A.'li makto]

\word{faoi}{\textprimstress fa.o.i}{mn.}{sima}{PF}

\word{ekxtxu}{Ek'.\textprimstress t'u}{mn.}{durva}{PF}

\word{yo'}{y$\cdot$oP\textcorner}{i.(tn)}{tökéletes(nek lenni), hibátlan(nak lenni)}{PF}

\derives{nìyo'}{nI.\textprimstress yoP\textcorner}{hsz.}{tökéletesen, hibátlanul}{yo'}{tökéletes}{PF}

\derives{nìyol}{nI.\textprimstress yol}{hsz.}{röviden, kurtán (időben)}{yol}{rövid (idő)}{PF}

\derives{tìyo'}{tI.\textprimstress yoP\textcorner}{fn.}{tökéletesség}{yo'}{tökéletes}{PF}

\word{'ipu}{\textprimstress Pi.pu}{mn.}{humoros, vicces, mulattató}{PF}

\derives{tì'ipu}{tI.\textprimstress Pi.pu}{fn.}{humor}{'ipu}{humoros}{PF}

\derives{tìfmi}{tI.\textprimstress fmi}{fn.}{próba, kíséllet}{fmi}{megpróbál}{PF}

\derives{sä'ipu}{sæ.\textprimstress Pi.pu}{fn.}{valami humoros}{'ipu}{humoros}{PF}

\cw{hangvur}{\textprimstress haN.vuR}{fn.}{vicc, mulatságos történet}{hangham}{nevet}{vur}{történet}{PF}

\cw{lì'uvan}{\textprimstress lI.Pu.van}{fn.}{szójáték}{li'u}{szó}{uvan}{játék}{PF}

\liu{txo ke nìyo' tsakrr nìyol}{t'o kE nI.\textprimstress yoP \t{ts}a.\textprimstress k\textsyllabic{r} nI.\textprimstress yol}{kif.}{Na'vi közmondás $\colon$ \textit {``Ha már nem vagy hibátlan, legalább légy rövid"}}{PF}




ENNYI.

[P.A.'li makto]

\liu{txo ke nìyo' tsakrr nìyol}{t'o kE nI.\textprimstress yoP \t{ts}a.\textprimstress k\textsyllabic{r} nI.\textprimstress yol}{kif.}{Na'vi közmondás $\colon$ \textit {``Ha már nem vagy hibátlan, legalább légy rövid"}}{PF}

Ez de tetszik!! 

[Kifkeyä Nari]

\liu{txo ke nìyo' tsakrr nìyol}{t'o kE nI.\textprimstress yoP \t{ts}a.\textprimstress k\textsyllabic{r} nI.\textprimstress yol}{kif.}{Na'vi közmondás $\colon$ \textit {``Ha már nem vagy hibátlan, legalább légy rövid"}}{PF}

Ez de tetszik!! 

Kész.

[Kifkeyä Nari]

Ki hogy értelmezi ezt?
"Ha már nem vagy hibátlan, legalább légy rövid"
(If you can't be flawless, at least be brief)

Pammal több elgondulásunk is van, és érdekelne kinek van még más gondolata....

[Hawnuyu atxen]

Ki hogy értelmezi ezt?
"Ha már nem vagy hibátlan, legalább légy rövid"
(If you can't be flawless, at least be brief)

Pammal több elgondulásunk is van, és érdekelne kinek van még más gondolata....

Azt véve alapul, hogy nem tok semmilyen Avataros dolgot hozzákapcsolni, szerintem arra vonatkozik, hogy ha skxawng-ságot mondasz, akkor legalább ne hangoztasd fennen... jobb ötletem nincs, de ez is gyenge... még jóindulattal is...

[P.A.'li makto]

Én is arra szavazok, hogy "fogd rövidre". Szóval, hogy ne beszéljen olyan sokat. Vagy ilyesmi...
Többiek?...?

[Kifkeyä Nari]

Én is arra szavazok, hogy "fogd rövidre". Szóval, hogy ne beszéljen olyan sokat. Vagy ilyesmi...
Többiek?...?

Gergőhöz közelít amit én gondoltam: Ha már hülyeséget beszélsz, akkor ne hangoztasd (olyan hangosan)!

[Kifkeyä Nari]

Közben akkor a javítandók:
le fogom írni angolul hogy van (iylennek kell lennie), illetve hogy van magyarul most.
Az kell, hogy melyik magyart kell módosítani és hogyan.

'ampi: ["P
am.p
i] PF vtr. touch
'ampi: ["P
am.p
i] PF ige (meg)érint

'eko: ["P
E.k
o] PF vtr. attack
'eko: ["P
E.k
o] PF ige támad

'Ìnglìsì: ["PIN.lI.sI] PF n. English language (loaned from Eng. English)
'Ìnglìsì: ["PIN.lI.sI] PF fn. angol nyelv (jövevényszó angolból English)

a: [a] PF;LN part. clause-level attributive marker
a: [a] PF;LN alár. aki, amely(ik) (határozói mellékmondat köt˝oszava)

apxa: [a."p'a] PF adj. large nfp.
apxa: [a."p'a] PF mn. nagy

fpe': [fp
EP] PF vtr. send
fpe': [fp
EP] PF i.(t) (el)küld

ftang: [ft
aN] PF vim. stop
ftang: [ft
aN] PF i.(tnm) befejez, abbahagy (köt˝omódú szerkezettel)

hum: [h
um] PF vin. leave, depart
hum: [h
um] PF ige elmegy, elhagy

irayo: [i."Ra.jo] JC n., intj. thank you, thanks
irayo: [i."Ra.jo] JC fn., gesz. köszönet, köszönöm!

kan: [k
an] PF vtrm. aim
kan: [k
an] PF i.(m) (meg)céloz (támadáskor) (köt˝omóddal is)

ke'u: ["kE.Pu] PF pn., adv. not a thing, nothing at all, not at all (c.w. from ke not and 'u thing)
ke'u: ["kE.Pu] PF nm. semmi (összetétel ebb˝ol: ke nem és 'u dolog)

kehe: ["kE.hE] PF part., intj. no
kehe: ["kE.hE] PF hsz. nem (tagadás)

kllkulat: [kl"."k
u.l
at^] PF vtr. dig up
kllkulat: [kl"."k
u.l
at^] PF ige felás

kurakx: [k
u."R
ak'] PF vtr. drive out
kurakx: [k
u."R
ak'] PF ige ki ˝ uz, elüldöz

lefpom: [lE."fpom] PF adj. happy, peaceful, joyous, pleasant (derived from fpom happiness, peace) nfp.
lefpom: [lE."fpom] PF mn. nyugodalmas, der ˝ us, kellemes (eredete: fpom boldogság, béke)

lor: [loR] PF adj. beautiful, pleasant to the senses nfp.
lor: [loR] PF mn. gyönyör˝ uséges (élettelen dolgokra vagy testrészekre)

mìn: [m
In] PF vin. turn, spin
mìn: [m
In] PF ige (meg)fordul

new: [n
Ew] PF vtrm. want
new: [n
Ew] PF i.(tm) akar (köt˝omódú igével)

nulnew: [nul."n
Ew] PF vtrm. prefer (ii) (derived from new want)
nulnew: [nul."n
Ew] PF ige jobban szeret, preferál (eredete: new akar)

ngop: [N
op^] PF vtr. create
ngop: [N
op^] PF ige alkot, készít, létrehoz

omum: [
o."m
um] PF vtr. know (stress moves to first syllable with infixation)
omum: [
o."m
um] PF i.(t) tud (a hangsúly az els˝o szótagra tolódik ha infix kerül bele)

sevin: [sE."vin] PF adj. pretty ofp. (female)
sevin: [sE."vin] PF mn. csinos (els˝osorban n˝okre, csak személyekre)

sngä'i: ["sN
æ.P
i] PF vim. begin, start
sngä'i: ["sN
æ.P
i] PF i.(tnm) (el)kezd˝odik (köt˝omóddal)

snumìna: ["snu.mI.na] CP adj. dim ofp. (refers to a 'dim' person)
snumìna: ["snu.mI.na] CP mn. sötét, buta

srane: ["sRa.nE] PF part., intj. yes
srane: ["sRa.nE] PF hsz., gesz. igen

syaw: [sj
aw] PF vin. call
syaw: [sj
aw] PF i.(tn) hív, szólít

tìng nari: ["t
IN "na.Ri] PF vin. look (derived from tìng give and nari eye)
tìng nari: ["t
IN "na.Ri] PF i.(tn) figyel, szó sz.: szemet ad (eredete: tìng ad és nari szem)

tung: [t
uN] PF v. allow
tung: [t
uN] PF i.(t) enged

tsawl: [>tsawl] PF adj. big (in size), tall ofp.
tsawl: [>tsawl] PF mn. nagy, magas

tslolam: [>tslo."lam] PF intj. get it, I understand (derived from tslam understand and «ol» perfective aspect infix)
tslolam: [>tslo."lam] PF gesz. Értem! (indulatszó) (eredete: tslam ért és «ol» befejezett cselekvés infixuma)befejezett cselekvés jelével köt˝omód

tstew: [>tstEw] PF adj. brave ofp.
tstew: [>tstEw] PF mn. bátor(might be tstew)

tsun: [>ts
un] PF vim. can, be able
tsun: [>ts
un] PF i.(tnm) tud, képes

tswayon: [">tsw
aj.
on] PF vin. fly
tswayon: [">tsw
aj.
on] PF i.(t) repül

txan: [t'an] PF adj. much
txan: [t'an] PF mn. sok

txìng: [t'
IN] PF vtr. leave, abandon
txìng: [t'
IN] PF ige elhagy

u'imi: [u.Pi.mi] ASG n. streamer, pendant
u'imi: [u.Pi.mi] ASG fn.[? ? ?] színpompás légköri jelenség (sarki fény)

zene: ["z
E.n
E] PF vim. must
zene: ["z
E.n
E] PF i.(tnm) kell

Jakesully: [ZEjk'su:l"i] M n. moron, toruk maktoyu (loaned from Eng. Jake Sully) (not normally allowable under Na'vi phonotactic rules)
Jakesully: [ZEjk'su:l"i] M fn. idióta, Toruk Makto (jövevényszó angolból Jake Sully) (Nem megengedett a navi fonotaktikai szabályok miatt)

[P.A.'li makto]

'ampi: ["P am.p i] PF vtr. touch
'ampi: ["P am.p i] PF i.(t) (meg)érint

'eko: ["P E.k o] PF vtr. attack
'eko: ["P E.k o] PF i.(t) támad

apxa: [a."p'a] PF adj. large nfp.
apxa: [a."p'a] PF mn. nagy n.e.

ftang: [ft aN] PF vim. stop
ftang: [ft aN] PF i.(tnm) befejez, abbahagy

hum: [h um] PF vin. leave, depart
hum: [h um] PF i.(tn) elmegy, elhagy

kan: [k an] PF vtrm. aim
kan: [k an] PF i.(m) (meg)céloz

ke'u: ["kE.Pu] PF pn., adv. not a thing, nothing at all, not at all (c.w. from ke not and 'u thing)
ke'u: ["kE.Pu] PF nm., hsz. semmi (összetétel ebb˝ol: ke nem és 'u dolog)

kllkulat: [kl"."k u.l at^] PF vtr. dig up
kllkulat: [kl"."k u.l at^] PF i.(t) felás

kurakx: [k u."R ak'] PF vtr. drive out
kurakx: [k u."R ak'] PF i.(t) ki ˝ uz, elüldöz

lefpom: [lE."fpom] PF adj. happy, peaceful, joyous, pleasant (derived from fpom happiness, peace) nfp.
lefpom: [lE."fpom] PF mn. nyugodalmas, der ˝ us, kellemes (eredete: fpom boldogság, béke) n.e.

lor: [loR] PF adj. beautiful, pleasant to the senses nfp.
lor: [loR] PF mn. gyönyör˝ uséges n.e.

mìn: [m In] PF vin. turn, spin
mìn: [m In] PF i.(tn) (meg)fordul

new: [n Ew] PF vtrm. want
new: [n Ew] PF i.(tm) akar

ngop: [N op^] PF vtr. create
ngop: [N op^] PF i.(t) alkot, készít, létrehoz

sevin: [sE."vin] PF adj. pretty ofp. (female)
sevin: [sE."vin] PF mn. csinos (n˝okre)

sngä'i: ["sN æ.P i] PF vim. begin, start
sngä'i: ["sN æ.P i] PF i.(tnm) (el)kezd˝odik

snumìna: ["snu.mI.na] CP adj. dim ofp. (refers to a 'dim' person)
snumìna: ["snu.mI.na] CP mn. sötét, buta (személyre vonatkozik)

tung: [t uN] PF v. allow
tung: [t uN] PF ige enged

tsawl: [>tsawl] PF adj. big (in size), tall ofp.
tsawl: [>tsawl] PF mn. nagy, magas (személyekre)

tstew: [>tstEw] PF adj. brave ofp.
tstew: [>tstEw] PF mn. bátor (személyekre)

txìng: [t' IN] PF vtr. leave, abandon
txìng: [t' IN] PF i.(t) elhagy

[Kifkeyä Nari]

Jakesully-ig mindent nézted? Addig mindent kilőhetek?
Amúgy megjegyzések:

nulnew  -> átírtam i.(tm)-re

omum \ (stress moves to first syllable with infixation) a piros rész lenne ez, mert akor át kell tennem más helyre: (a hangsúly az első szótagra tolódik ha infix kerül bele)

sevin \ ofp. (female) a piros rész ez, mert akor át kell pakolnom:  csinos (nőkre)

snumìna \ ofp. (refers to a 'dim' person) a piros rész ez, mert akor át kell pakolnom: \ (személyre vonatkozik)

tstew  \ ofp. a piros rész ez, mert akor át kell pakolnom:  \ személyekre.
Ezt amúgy zárójelben írtad. Legyen abban?

[Kifkeyä Nari]

Amúgyx a jelmagyarázatnál van két ilyen:
ofp. = only for people
part. = partikula

Tehát kéri, hogy mondjuk meg  az ofp.-t miként szoktuk rövidíteni és mit jelent
És a part.-ot miként rövidítjük és mit ejelnt.


Tehát a szavaknál valahogy magyarul lehet kéne az "ofp."-re megjelő jelölést kitalálni...

[P.A.'li makto]

partikula: járulékszó, változatlan alakú, nem ragozható szó (szerintem nálunk is lehet part.)


ofp: csak személyekre (cs.sz.?)

[Kifkeyä Nari]

Akkor így lenne?
sevin \ cs.sz. (nőkre)
snumìna \ cs.sz. (refers to a 'dim' person) itt az angol akor mi?
tstew  \ cs.sz.

[P.A.'li makto]

snumìna \ cs.sz. (refers to a 'dim' person) itt az angol akor mi?

semmi, nem kell oda
(ha már írjuk, hogy csak személyekre)

[P.A.'li makto]

Van még? Mert igen csak tettre kész vagyok! *elszánt, túlbuzgó szmájli*