eyawr säsi aylì’utseng (szótárjavítás)

[Kifkeyä Nari]

Szia!
Még mindig nem jött válasz a kérdésre?
Mikor várhatjuk a folytatást?
Kif.

Ui.:
Rossz gombra nyomtam.
Nem felül írtam az utolsó írásom.
Remélem túl fontos nem volt benne..

[tsrräfkxätu]

T

ta–:[ta] PF esz. -ból/-ből, -tól/-től, valami felől, irányából
ta'em:[ta"PEm] PF [1]esz. fentről, felülről
ta'leng:["taPlEN] PF fn. bőr
tafkip–:[ta"fkip^] PF esz. fentről közül (összetétel ebből: ta felől és fkip– fent között)
tafral:[ta"fRal] PF hsz. ettől, ezért, emiatt, ebből eredően
takip:[ta"kip^] PF esz. közül(ről) (összetétel ebből: ta felől és kip– között)
takuk:["t.ak.uk^] PF v. lesújt, (meg)üt, eltalál
tam:[t.am] PF ige; gesz. megteszi; rendben
tamtam:[tamtam] M;T gesz. nyugalom! elég (legyen)! csitulj! semmi baj!
tanhì:[tan"hI] PF fn. csillag, biolumineszcens szeplő
taronyu:["taRonju] PF [1]fn. vadász (összetétel ebből: taron vadászik és –yu főnevet képző toldalék) (de ha egy szó is lehet, akkor inkább: főnévképző)
tatep:["t.at.Ep^] PF ige (el)veszít
tatlam:[tat"lam] PF hsz. látszólag (összetétel ebből: lam látszik)
tawsìp:["tawsIp^] PF fn. éghajó (jövevényszó angolból ship)
täftxuyu:[tæ"ft'uju] PF [?]fn. takács (összetétel ebből: täftxu sző és –yu főnevet képző toldalék) (de ha egy szó is lehet, akkor inkább: főnévképző)
tätxaw:[t.æ"t'.aw] PF ige visszatér
te:[tE(P)] JC part. a teljes nevekben szerepel
tei:[tEi] G [1]fn. síkság, puszta
telem:[tE"lEm] PF [1]fn. zsinór
tem:[t.Em] PF ige kiröppen, kivágódik
teng:[tEN] PF mn. azonos, egyenlő, megegyező
tengfya:["tENfja] PF ksz. (ugyan)úgy, ahogy/mint...; ahogy, olyanképpen (összetétel ebből teng megegyező és fya'o út)
tengkrr:[tEN"kr"] PF [1]ksz. amíg, miközben, mialatt (összetétel ebből: teng megegyező és krr idő)
teri–:[tE"RI] PF [1]told. -ról/-ről, vonatkozóan, illetően
tete:["tEtE] PF mn. tompa, életlen
tewti:["tEwti] PF gesz. hűha! nahát!
til:[til] PF [1]fn. ízület, zsanér
tireafya'o:[ti"REa"fjaPo] PF [1]fn. szellemösvény (összetétel ebből: tirea szellem, szellemiség és fya'o út)
tireaioang:[ti"REaioaN] PF [1]fn. szellemállat (összetétel ebből: tirea szellem, szellemiség és ioang állat)
tireapängkxo:[ti"REap.æN"k'.o] PF ige tanácskozik (összetétel ebből: tirea lélek és pängkxo beszélget)
tì–:[tI] W főnevet képző előtag (de ha egy szó is lehet, akkor inkább: főnévképző)
tì'awm:[tI"Pawm] PF fn. táborhely (összetétel ebből: 'awm tábor)
tì'awmsi:[tI"Pawms.i] PF ige táboroz (összetétel ebből: 'awm tábor és si tesz)
(javítás: si:[si] PF tesz, csinál segédige,összetett igéket képez deriving affix)
tì'awpo:[tI"Pawpo] PF fn. egyénieskedés, önzés (összetétel ebből: 'awpo egy személy)
tì'eylan:[tI"PEjlan] PF fn. barátság (összetétel ebből: 'eylan barát)
tì'eyng:[tI"PEjN] PF fn. válaszol, felelet
tì'i'avay:[tI"PiPavaj] PF hsz. a végsőkig (összetétel ebből: 'i'a befejez és vay amíg)
tì'i'avaykrrä:[tI"PiPavaj"kr"æ] PF kifejezés mindörökké, az idők végezetéig (összetétel ebből: tì'i'avay a végsőkig és krr idő)
tìfmetok:[tI"fmEtok^] PF [1]fn. próba(tétel)
tìfnu:[tI"fnu] PF fn. csend, némaság (összetétel ebből: fnu elcsendesül)
(javítás fnu:[fn.u] PF ige lehalkít, elcsendesül)
tìfyawìntxu:[tIfjawIn"t'u] PF [1]fn. útmutatás
tìhawl:[tI"hawl] PF fn. előkészületek, terv (összetétel ebből: hawl készülődik)
tìkan:[tI"kan] PF fn. cél(kitűzés) (összetétel ebből: kan megcéloz)

folyt. köv. a következő oldalnyi T-vel (hogy ezekből mennyi van!)

[Kifkeyä Nari]

Kész.
Most mivel az adott betű nem futott még ki, ezért nem szedtem ki a jelzéseket még.

Megjegyzéseim:
Találtam egy ilyet:

Code Select Expand

\derive{*em}{Em}{root}{over}{ta'em}{from above}{emza'u}{pass}{T9}
A "ta'em"-et itt is "fentről"-ről "fentről, felülről"-re módosítottam.
Jól tettem?

"tafkip-" fentről közül: ezt nem tudom értelmezni magyarul, mert én buta vagyok, vagy csak még reggel van.


"teng"-et sok helyen megtaláltam mint szóösszetétel magyarázat. Ott mi legyen a sorsuk? Valahol megyegyezőnek van írva, és van ahol még angolul van.

"tireafya'o"-->szellemösvény--> és most ott hagytam mögötte az eredetit is: "szellem(i) út (energiaháló)" ->annak idején a filmből ezt sakkoztuk ki,. hogy ez ha minden igaz ezzt szeretné jelenteni (könnyebb megértés/értelmezés)

A "tì" több formávan is van. A mostani állapotok:

Code Select Expand

\derivingaffix{tì--}{tI}{noun.}{W} -> \derivingaffix{tì--}{tI}{főnévképző}{W}
\derivingaffix{tì--}{tI}{noun}{W}{\uline{Tì--}ngay sìltsan lu.}{The truth is good.} ->\derivingaffix{tì--}{tI}{[?]főnév}{W}{\uline{Tì--}ngay sìltsan lu.}{Az igazság jó.}
\derivingaffix{tì--}{NMLZ}{nominalizer (noun-er)}{W} ->\derivingaffix{tì--}{NMLZ}{[?]}{W}

"javítás: si:[si] PF tesz, csinál segédige,összetett igéket képez deriving affix)"

Amit ki szeretnél húzni az egy újjonan bekrült rendszerváltozó:

Code Select Expand

DERIVINGAFFIX_TEXT -> deriving affix -> ?????MAGYARUL????? 


Tehát úgy kellene meghatároznod ezt nekem, hogy a "deriving affix" (vagyis annak általad meghatározott magyar megfeleője) mindig az ilyen tipusú szavak végére kerül.
Ami érdekes, hogy van egy másik változó ami most lett (de ezeken kívükl sok új került be még a rendszerbe), melynek angol megfelelője szintén ugyanaz:

Code Select Expand

DERIVING_AFFIX -> deriving affix -> ?????MAGYARUL?????


Ezen kívül a "si"-t sok helyen megtaláltam (tudom az utolsó kettő még ezután jön):

Code Select Expand

\derivingaffix{si}{si}{postpositional verb}{W}{Oe kelku \uline{si} mì kelutral.}{I live in Hometree. (lit. I home make in Hometree.)}  -> \derivingaffix{si}{si}{[?]}{W}{Oe kelku \uline{si} mì kelutral.}{Otthonfában lakom. (szó sz. Otthonfában csinálok otthont.)}

\derivingaffix{si}{V}{postpositional verb}{W} -> \derivingaffix{si}{V}{[?]}{W}
\cw{kavuk si}{ka\textprimstress vuk\textcorner\ s.i}{v.}{betray}{kavuk}{treachery}{si}{make}{PF} -> \cw{kavuk si}{ka\textprimstress vuk\textcorner\ s.i}{ige}{elárul, hátba támad}{kavuk}{????}{si}{????}{PF}

\cw{tsaheyl si}{\texttslig a\textprimstress hEjl s.i}{v.}{bond with, establish a neural connection}{tsaheylu}{bond}{si}{make}{PF} -> \cw{tsaheyl si}{\texttslig a\textprimstress hEjl s.i}{??}{?????}{tsaheylu}{???}{si}{???}{PF}

\cw{win si}{win s.i}{v.}{rush something, make something fast}{win}{fast}{si}{do}{PF} -> \cw{win si}{win s.i}{??}{???}{win}{???}{si}{?}{PF}

Kif.

[tsrräfkxätu]

Kész.
Most mivel az adott betű nem futott még ki, ezért nem szedtem ki a jelzéseket még.

Megjegyzéseim:
Találtam egy ilyet:

Code Select Expand

\derive{*em}{Em}{root}{over}{ta'em}{from above}{emza'u}{pass}{T9}
A "ta'em"-et itt is "fentről"-ről "fentről, felülről"-re módosítottam.
Jól tettem?

Jól.

"tafkip-" fentről közül: ezt nem tudom értelmezni magyarul, mert én buta vagyok, vagy csak még reggel van.

Nem csoda, hiszen a magyarban ismeretlen ez a fogalom. Neytiri tswamayon sanhìtafkip.

"teng"-et sok helyen megtaláltam mint szóösszetétel magyarázat. Ott mi legyen a sorsuk? Valahol megyegyezőnek van írva, és van ahol még angolul van.

Legyen mindenütt megegyező. Itt is: nìteng: [nI"tEN] PF hsz. ugyanúgy, hasonlóképpen (összetétel ebből: teng megegyező, azonos).

"tireafya'o"-->szellemösvény--> és most ott hagytam mögötte az eredetit is: "szellem(i) út (energiaháló)" ->annak idején a filmből ezt sakkoztuk ki,. hogy ez ha minden igaz ezzt szeretné jelenteni (könnyebb megértés/értelmezés)

És én már akkor sem voltam meggyőződve róla, hogy úgy lenne. Maradjunk abban, ami biztos.

A "tì" több formávan is van. A mostani állapotok:

Code Select Expand

\derivingaffix{tì--}{tI}{noun.}{W} -> \derivingaffix{tì--}{tI}{főnévképző}{W}
\derivingaffix{tì--}{tI}{noun}{W}{\uline{Tì--}ngay sìltsan lu.}{The truth is good.} ->\derivingaffix{tì--}{tI}{[?]főnév}{W}{\uline{Tì--}ngay sìltsan lu.}{Az igazság jó.}
\derivingaffix{tì--}{NMLZ}{nominalizer (noun-er)}{W} ->\derivingaffix{tì--}{NMLZ}{[?]}{W}

Főnévképző, főnévképző, főnévképző. Illetve lásd lent.

"javítás: si:[si] PF tesz, csinál segédige,összetett igéket képez deriving affix)"

Amit ki szeretnél húzni az egy újjonan bekrült rendszerváltozó:

Code Select Expand

DERIVINGAFFIX_TEXT -> deriving affix -> ?????MAGYARUL?????


Tehát úgy kellene meghatároznod ezt nekem, hogy a "deriving affix" (vagyis annak általad meghatározott magyar megfeleője) mindig az ilyen tipusú szavak végére kerül.
Ami érdekes, hogy van egy másik változó ami most lett (de ezeken kívükl sok új került be még a rendszerbe), melynek angol megfelelője szintén ugyanaz:

Code Select Expand

DERIVING_AFFIX -> deriving affix -> ?????MAGYARUL?????

Ezt is kitaláltam már, még mielőtt egységesítették volna. Főnevet képző toldalék.

Ezen kívül a "si"-t sok helyen megtaláltam (tudom az utolsó kettő még ezután jön):

Code Select Expand

\derivingaffix{si}{si}{postpositional verb}{W}{Oe kelku \uline{si} mì kelutral.}{I live in Hometree. (lit. I home make in Hometree.)}  -> \derivingaffix{si}{si}{[?]}{W}{Oe kelku \uline{si} mì kelutral.}{Otthonfában lakom. (szó sz. Otthonfában csinálok otthont.)}

\derivingaffix{si}{V}{postpositional verb}{W} -> \derivingaffix{si}{V}{[?]}{W}
\cw{kavuk si}{ka\textprimstress vuk\textcorner\ s.i}{v.}{betray}{kavuk}{treachery}{si}{make}{PF} -> \cw{kavuk si}{ka\textprimstress vuk\textcorner\ s.i}{ige}{elárul, hátba támad}{kavuk}{????}{si}{????}{PF}

\cw{tsaheyl si}{\texttslig a\textprimstress hEjl s.i}{v.}{bond with, establish a neural connection}{tsaheylu}{bond}{si}{make}{PF} -> \cw{tsaheyl si}{\texttslig a\textprimstress hEjl s.i}{??}{?????}{tsaheylu}{???}{si}{???}{PF}

\cw{win si}{win s.i}{v.}{rush something, make something fast}{win}{fast}{si}{do}{PF} -> \cw{win si}{win s.i}{??}{???}{win}{???}{si}{?}{PF}

Szóösszetételek magyarázataként jó a tesz. A nyelvtani részt egyelőre ne bolygassuk, mert a si sem nem képző sem nem affix, majd megbeszélem T-vel.

[Kifkeyä Nari]

"tafkip-" Értem. Mit szólnál egy ilyenhez?: fentről valami(k) közül

Ez lett akkor (si):
"javítás: si:[si] PF tesz, csinál segédige,összetett igéket képző toldalék"

Az összetételeknél javítottam (si):
A maradék kettőnél most ez van:
si: [si] W [?] képző toldalék Oe kelku si mì kelutral. Otthonfában lakom. (szó sz. Otthonfában csinálok otthont.)
Illetve:
E English Short-Hand Terms for Trilinear Glosses-ban:
V: si. W [?]savanyucukor képző toldalék.
A savanyucukor azért azért van, hogy megtaláljam hol van a PDF-ben.

[tsrräfkxätu]

"tafkip-" Értem. Mit szólnál egy ilyenhez?: fentről valami(k) közül

Ez lett akkor (si):
"javítás: si:[si] PF tesz, csinál segédige,összetett igéket képző toldalék"

Jajj, de mondtam, ne legyen! Mert sem nem képző, sem nem toldalék. Mindegy, maradjon, de majd változni fog ha T ráér.

[Kifkeyä Nari]

De ezt "képző toldalék" nem én teszem oda, hanem a gép. Ha nem ezt akkor angolul teszi oda.
És más szavak is vannak amiknél használatos.

Vagy maga a konfigban lévő változó megharározását ("képző toldalék") szeretnéd még módosítani, pontosítani?

[tsrräfkxätu]

De ezt "képző toldalék" nem én teszem oda, hanem a gép. Ha nem ezt akkor angolul teszi oda.
És más szavak is vannak amiknél használatos.

Vagy maga a konfigban lévő változó megharározását ("képző toldalék") szeretnéd még módosítani, pontosítani?

Az ő sara, majd T-vel megbeszélem.

[Kifkeyä Nari]

Épp az elmúlt két nap az 1. project Taronyu szótárbeli szinkronizációjával szenvedtem.
Sajnos a szavakhoz egyéni azonosítót nem sikerült szerezni, így a na'vi szó alapján kell megoldani a szótárt.
Ezt azért nehéz, mert vannak olyan szavak amikből több van, és csak a kiejtésben térnek el egymástól, ami viszont nem érkezik meg a szinkronon egyenlőre.

De nem is ez a lényeg.
Most, hogy sikerült adatbázisba szervezni a szavakat, kiderült, hogy az eredeti 400-500 szó mára már 919-re duzzadt.
Folyamatosan töltődnek szépen az anyagok. Pl. Tegnap este sok csillaggal megjelölt szó véglegesítve lett/törlésre került.

Ha jól emlékszem 1000 szó bővítés volt az első körre betervezve, aminek végül is lassan fele meg is lesz...

[Kifkeyä Nari]

Már kelezték, hogy nagyon alacsony a készültségi szint.
Tìngay-al beszéltük, hogy az üres szavakat összegyűjtöm és kirakom, hogy legalább azokat első körben le legyenek fordítva.
Így talán a készültségi szintet jelző mutató talán 81%-ról felugrik 100%-ra és kapunk jobb szinkront
Ezen 200 pár szón kívül 400 pár van még valami alakítgatás történt angolban (ezt jelzi) (nem biztos, hogy valóban változott is a szó). Ezeket is át kell mard nézni utána.
Remélhetően az nem számít bele a készültségi szintbe:

\word{tut}{tut\textcorner}{part.}{continuation marker}{PF}
\derives{chey}{tSEj}{n.}{possesions rack}{P'ah s'ivil chey}{rack}{ASG}$\phi$
\word{iveh k'nivi s'dir}{ivEh kPnivi sPdir}{n.}{baby sling}{ASG}$\phi$
\word{ulivi mari'tsey mak'dini'to}{Ulivi mariP\texttslig Ej makPdiniPto}{}{loom, lit. branches of the tree look to each other for strength, or many branches together are strong $\phi$}{ASG}
\word{Eywa s'ilivi mas'kit nivi}{Eywa sPilivi masPkit\textcorner nivi}{}{Ewya's wisdom is revealed to all of us $\phi$}{ASG}
\word{mas'kit nivi sa'nok}{masPkit\textcorner nivi saPnok\textcorner}{}{mother loom}{ASG}$\phi$
\word{sumin'sey hulleh}{suminPsEj hu\textsyllabic{l}Eh}{}{sleeping outside of the group}{ASG}$\phi$
\cw{vaykrr}{vay\textprimstress k\textsyllabic{r}}{conj.}{until}{vay--}{up to}{krr}{time}{PF}
\infix{$<$eyk$>$}{CAUS}{causative}{0}{FE}
\infix{$<$eyk$>$}{Ejk}{causative}{0}{FE}{Oel t\uline{eyk}aron pot.}{I caused him to hunt.}
\infix{$<$äp$>$}{REFL}{reflexive}{0}{FE}
\word{latsi}{l.a\textprimstress \texttslig.i}{v.}{keep up with someone}{PF}
\word{tìkangkem si}{tI\textprimstress kaNkEm s.i}{v.}{work}{PF}
\word{tìng tseng}{t.IN \texttslig EN}{v.}{back down, lit. give place}{PF}
\cw{tìsraw seyki}{tI\textprimstress sRaw sEj\textprimstress k.i}{v.}{hurt (someone or something)}{tìsraw}{pain}{si $+ <$eyk$>$}{make (causative)}{PF}
\cww{tìsraw}{tI\textprimstress sRaw}{n.}{pain}{sraw}{painful}{PF}
\cw{tìsraw si}{tI\textprimstress sRaw s.i}{v.}{hurt, be painful}{tìsraw}{pain}{si}{make}{PF}
\word{toltem}{t.ol\textprimstress t.Em}{v.}{shoot (transitive)}{PF}
\word{tsä'}{\texttslig.æP\textcorner}{v.}{squirt}{PF}
\word{tsap'alute si}{\texttslig ap\textprimstress PalutE s.i}{v.}{apologise}{PF}
\cw{tsawl slu}{\texttslig awl sl.u}{v.}{grow}{tsawl}{big}{slu}{become}{PF}
\word{tsngawvìk}{\textprimstress \texttslig N.awv.Ik\textcorner}{v.}{cry, weep}{PF}
\word{tsre'i}{\textprimstress\texttslig R.EP.i}{v.}{throw}{PF}
\word{tstu si}{\texttslig tu s.i}{v.}{close}{PF}
\cw{tsunslu}{\textprimstress\texttslig.unsl.u}{v.}{may, be possible}{tsun}{be able}{slu}{become}{PF}
\word{tsurokx}{\texttslig.u\textprimstress R.ok'}{v.}{rest}{PF}
\cw{tungzup}{tuN\textprimstress z.up\textcorner}{v.}{drop}{tung}{allow}{zup}{fall}{PF}
\word{wem}{w.Em}{v.}{fight}{PF}
\cw{win säpi}{win sæ\textprimstress p.i}{v.}{hurry}{win}{fast}{si $+ <$äp$>$}{do (reflexive)}{PF}
\word{yän}{j.æn}{v.}{fasten, tie down}{PF}
\word{yem}{j.Em}{v.}{put, place}{PF}
\cw{zenke}{\textprimstress z.ENkE}{v.}{must not (root sense)}{zene}{must}{ke}{not}{PF}
\word{zup}{z.up\textcorner}{v.}{fall}{PF}
\word{txopu si}{t'opu s.i}{v.}{be afraid}{M}
\infix{$<$äng$>$}{PEJ}{pejorative}{2}{W}
\eanaInfix{arm}{IMPF.PAST}{IMPF. PAST}{Imperfective Past.}
\word{uo--}{\textprimstress uo}{adp.}{behind}{PF}
\word{wä+}{wæ}{adp.}{against (as in: fight against)}{PF}
\cw{trray}{t\textsyllabic{r}\textprimstress aj}{adv.}{tomorrow}{trr}{day}{$<$ay$>$}{future infix}{PF}
\word{tup}{tup\textcorner}{conj.}{instead of, rather than}{PF}
\word{tuteo}{\textprimstress tutEo}{pn.}{somebody, someone}{PF}
\word{tsengo}{\textprimstress \texttslig ENo}{pn.}{somewhere}{PF}
\word{ultxarun}{ul\textprimstress t'aR.un}{v.}{encounter, meet by chance}{PF}
\word{ultxa si hu}{ul\textprimstress t'a s.i hu}{v.}{meet with someone intentionally}{PF}
\word{txepvi}{\textprimstress t'Epvi}{n.}{spark}{PF}
\marker{--o}{o}{indefinite suffix}{PF}{Oel tspamang tute--\uline{o}--t.}{I killed someone.}
\infix{$<$ìsy$>$}{Isj}{immediate future tense with determination}{1}{PF}{Oel tspìsyang palulukanit.}{I will definately kill the thanator soon.}
\infix{$<$asy$>$}{asj}{future tense with determination}{1}{PF}{Oel tspasyang palulukanit.}{I will definately kill the thanator.}
\infix{$<$awn$>$}{awn}{passive participle}{0}{PF}{Oe tawnarona tute lu.}{I am a hunted person.}
\word{weyn}{w.ejn}{v.}{draw, illustrate}{PF}
\word{vitra}{vit\textprimstress Ra}{n.}{soul}{PF}
\word{txon'ong}{t'on\textprimstress PoN}{n.}{evening, twilight}{Prr}
\word{txal}{t'al}{n.}{back (of the body)}{F}
\word{tsìng}{\texttslig IN}{num.}{four}{PF}
\word{vol}{vol}{num.}{eight}{PF}
\word{zam}{zam}{num.}{sixty four}{PF}
\cww{tìoeyktìng}{tI\textprimstress wejktIN}{n.}{explanation}{$<$eyk$>$}{cause (root)}{F}
\word{tse}{\texttslig E}{part.}{well (conversation starter)}{PF}
\word{yemfpay si}{jEm\textprimstress fpaj s.i}{v.}{dip into liquid}{PF}
\word{yemfpay}{jEm\textprimstress fpaj}{n.}{dipping, immersion (into liquid)}{PF}
\word{tuvon}{\textprimstress t.uv.on}{v.}{lean}{PF}
\cw{zapxì}{za\textprimstress p'I}{n.}{front (part or section)}{*za}{come}{hapxì}{part}{PF}
\word{tsuksìm}{\textprimstress\texttslig uksIm}{n.}{chin}{PF}
\word{tsyokx}{\texttslig jok'}{n.}{hand}{PF}
\word{tsopì}{\textprimstress\texttslig opI}{n.}{lung}{PF}
\word{venu}{\textprimstress vEnu}{n.}{foot}{PF}
\cw{venzek}{\textprimstress vEnzEk}{n.}{toe}{venu}{foot}{zekwä}{finger}{PF}
\cw{txampay}{t'am\textprimstress paj}{n.}{sea, ocean}{txan}{great}{pay}{water}{PF}
\word{tsim}{\texttslig im}{n.}{source}{PF}
\word{tsray}{\texttslig Raj}{n.}{village}{PF}
\word{txayo}{\textprimstress t'ajo}{n.}{field, open terrain}{PF}
\word{ukxo}{u\textprimstress k'o}{adj.}{dry}{PF}
\word{wew}{wew}{adj.}{cold}{PF}
\cw{txonam}{t'o\textprimstress nam}{adv.}{last night}{txon}{night}{$<$am$>$}{past infix}{PF}
\cw{txonay}{t'o\textprimstress naj}{adv.}{tomorrow night}{txon}{night}{$<$ay$>$}{future infix}{PF}
\word{vur}{vuR}{n.}{story}{PF}
\cww{tìpängkxo}{tIpæN\textprimstress k'o}{n.}{conversation, discussion}{pängkxo}{chat}{PF}
\cww{tìsrese'a}{tI\textprimstress sREsEPa}{n.}{prophecy}{srese'a}{prophetize}{PF}
\cw{txantstew}{\textprimstress t'an\texttslig tEw}{n.}{hero}{txan}{very}{tstew}{brave}{PF}
\word{tsngan}{\texttslig Nan}{n.}{meat}{PF}
\word{tstal}{\texttslig tal}{n.}{knife}{PF}
\loan{'Rrta}{\textprimstress P\textsyllabic{r}ta}{prop.n.}{Earth}{Earth}{PF}
\cw{hì'ang}{\textprimstress hIPaN}{n.}{insect}{hì'i}{small}{ioang}{animal}{PF}
\cw{yayo}{\textprimstress jajo}{n.}{bird}{ya}{air}{ioang}{animal}{PF}$_D$
\word{zize'}{zi\textprimstress zEP}{n.}{hellfire wasp}{PF}
\cw{tstxolì'u}{\textprimstress\texttslig t'olIPu}{n.}{noun}{tstxo}{name}{lì'u}{word}{PF}
\word{wotx}{wot'}{n.}{totality, whole}{PF}
\word{vä'}{væP\textcorner}{adj.}{unpleasant to the senses, noisome $_T$}{PF}
\cww{tìprrte'}{tI\textprimstress p\textsyllabic{r}tEP\textcorner}{n.}{pleasure}{prrte'}{pleasurable}{PF}
\word{kaw'it}{kaw\textprimstress Pit\textcorner}{adv.}{at all, not at all (see {\bf ke...kaw'it} {\it not...at all})}{PF}
\cw{nìlkeftang}{nIlkE\textprimstress ftaN}{adv.}{continuously, incessantly, without stopping}{luke}{without}{ftang}{stop}{PF}
\cww{tìska'a}{tIska\textprimstress Pa}{n.}{destruction}{ska'a}{destroy}{PF}
\cww{tìsop}{tI\textprimstress sop\textcorner}{n.}{journey}{sop}{travel}{PF}
\cw{wempongu}{\textprimstress wEmpoNu}{n.}{squad, military clan, battle party}{wem}{fight}{pongu}{group}{PF}
\cw{klltseng}{\textprimstress k\textsyllabic{l}\texttslig EN}{n.}{position}{kll}{ground}{tseng}{place}{PF}
\cww{tìpähem}{tI\textprimstress pæhEm}{n.}{arrival}{pähem}{arrive}{PF}
\cww{tìmuntxa}{tImun\textprimstress t'a}{n.}{mating, marriage}{muntxa}{mated}{PF}
\cww{yawnetu}{\textprimstress jawnEtu}{n.}{loved one}{yawne}{beloved}{PF}
\cww{yawntu}{\textprimstress jawntu}{n.}{loved one}{yawne}{beloved}{PF}
\cw{txanew}{\textprimstress t'anEw}{adj.}{greedy}{txan}{much}{new}{want}{PF}
\cw{txantur}{\textprimstress t'antuR}{adj.}{powerful}{txan}{much}{txur}{power}{PF}
\word{kavuk}{ka\textprimstress vuk\textcorner}{n.}{treachery}{PF}
\cw{fpìlfya}{\textprimstress fpIlfja}{n.}{thought pattern, way of thinking}{fpìl}{think}{fya'o}{path}{PF}
\word{syay}{sjaj}{n.}{fate}{PF}
\cww{tìngop}{tI\textprimstress Nop\textcorner}{n.}{creation}{ngop}{create}{PF}
\cww{tìpe'un}{tI\textprimstress pEPun}{n.}{decision}{pe'un}{decide}{PF}
\word{kxitx}{k'it'}{n.}{death}{PF}
\cw{trr'awve}{t\textsyllabic{r}\textprimstress PawvE}{n.}{Sunday}{trr}{day}{'awve}{first}{PF}
\word{trrmuve}{t\textsyllabic{r}\textprimstress muvE}{n.}{Monday}{trr}
\cw{trrpxeyve}{t\textsyllabic{r}\textprimstress p'EjvE}{n.}{Tuesday}{trr}{day}{pxeyve}{third}{PF}
\cw{trrtsìve}{t\textsyllabic{r}\textprimstress\texttslig IvE}{n.}{Wednesday}{trr}{day}{tsìve}{fourth}{PF}
\cw{trrmrrve}{t\textsyllabic{r}\textprimstress m\textsyllabic{r}vE}{n.}{Thursday}{trr}{day}{mrrve}{fifth}{PF}
\cw{trrpuve}{t\textsyllabic{r}\textprimstress puvE}{n.}{Friday}{trr}{day}{puve}{sixth}{PF}
\cw{trrkive}{t\textsyllabic{r}\textprimstress kivE}{n.}{Saturday}{trr}{day}{kive}{seventh}{PF}
\word{'ango}{\textprimstress PaNo}{adj.}{soft (of a sound)}{PF}
\word{kxayl}{k'ajl}{adj.}{high}{PF}
\cww{rey'eng}{rEj\textprimstress PEN}{n.}{the Balance of Life}{rey}{life}{PF}
\word{tìme'em}{tI\textprimstress mEPEm}{n.}{harmony (general sense)}{PF}
\word{fnel}{fnEl}{n.}{kind, type}{PF}
\cww{fne-}{fnE-}{prefix}{kind, type}{fnel}{kind, type}{PF}
\lenite{fnepe}{\textprimstress fnEpE}{inter.}{which kind}{pefnel}{PF}
\lenite{pefnel}{pE\textprimstress fnEl}{inter.}{which kind}{fnepe}{PF}
\word{zerok}{\textprimstress z.ER.ok\textcorner}{v.}{remember}{PF}
\word{tswa'}{\texttslig w.aP}{v.}{forget}{PF}
\cww{tì'efu}{tI\textprimstress PEfu}{n.}{feeling}{'efu}{feel}{PF}
\cw{tì'efumì oeyä}{tI\textprimstress PEfumI \textprimstress oEjæ}{phrase}{in my opinion}{tì'efu}{feeling}{oeyä}{my}{PF}
\cw{maweypey}{ma\textprimstress wEjp.Ej}{v.}{be patient}{mawey}{calm}{pey}{wait}{PF}
\cww{tìmweypey}{tIm\textprimstress wEjpEj}{v.}{patience}{maweypey}{be patient}{PF}
\cww{lemweypey}{lEm\textprimstress wEjpEj}{adj.}{patient}{maweypey}{be patient}{PF}
\cww{nìmweypey}{nIm\textprimstress wEjpEj}{adv.}{patiently}{maweypey}{be patient}{PF}
\cw{tsakrrvay}{\texttslig a\textprimstress k\textsyllabic{r}vaj}{adv.}{until then, in the meantime}{tsakrr}{that time}{vay}{up to}{PF}
\word{ohakx}{o\textprimstress hak'}{adj.}{hungry}{PF}
\cww{tìohakx}{tIo\textprimstress hak'}{n.}{hunger}{ohakx}{hungry}{PF}
\cw{'efu ohakx}{\textprimstress PEfu o\textprimstress hak'}{phrase}{be hungry}{'efu}{feel}{ohakx}{hungry}{PF}
\cw{tsyosyu}{\textprimstress\texttslig josju}{n.}{food made from flour}{tsyo}{flour}{syuve}{food}{PF}
\word{vey}{vEj}{n.}{food made from animal origin, flesh}{PF}
\cw{trrpeve}{t\textsyllabic{r}\textprimstress pEvE}{inter.}{which day}{trr}{day}{peve}{which of the week}{PF}
\marker{--ve}{vE}{ordinal suffix for numbers (used mostly in the days of the week; not entirely productive)}{PF}{Fìtrr lu trrpeve?}{Which day is it today?}
\marker{--ve}{ORD}{ordinal suffix for numbers}{T}
\marker{--ay}{--aj}{future reference marker for nouns, adverbs (not entirely productive)}{PF}{}{}
\marker{--am}{--am}{past reference marker for nouns, adverbs (not entirely productive)}{PF}{}{}
\cw{pxiswawam}{p'iswaw\textprimstress am}{adv.}{just a moment ago}{swaw}{moment}{--am}{past}{PF}
\cww{pxiset}{p'i\textprimstress sEt}{adv.}{right now}{set}{now}{PF}
\cw{pxiswaway}{p'iswaw\textprimstress aj}{adv.}{in just a second from now}{swaw}{moment}{ay}{future marker}{PF}
\cww{pxiye'rìn}{p'i\textprimstress jEPIn}{adv.}{immediately (not as soon as pxiswaway)}{ye'rìn}{soon}{PF}
\cww{pxisre+}{p'i\textprimstress sRE}{adp.}{right before}{sre}{before (time)}{PF}
\cww{pximaw--}{p'i\textprimstress maw}{adp.}{right after}{maw}{after (time)}{PF}
\word{sok}{sok\textcorner}{adj.}{recent}{PF}
\word{'awlie}{Paw\textprimstress liE}{adv.}{once (in the past)}{PF}
\cww{tìkxey}{tI\textprimstress k'Ej}{n.}{incorrectness, mistakeness}{kxeyey}{mistake}{PF}
\cw{tìkxey si}{tI\textprimstress k'Ej s.i}{v.}{mess up, foul, do wrong}{tìkxey}{incorrectness}{si}{make}{PF}
\cw{tìkxey ngaru}{tI\textprimstress k'Ej \textprimstress NaRu}{phrase}{you're wrong}{tìkxey}{incorrectness}{ngaru}{to you}{PF}
\cww{tìyawr}{tI\textprimstress jawR}{n.}{correctness}{eyawr}{correct}{PF}
\cw{tìyawr ngaru}{tI\textprimstress jawR \textprimstress NaRu}{phrase}{you're right}{tìyawr}{correctness}{ngaru}{to you}{PF}
\derive{tìketeng}{tI\textprimstress kEtEN}{n.}{difference}{ke}{not}{teng}{same}{PF}
\cw{fpomtokx}{fpom\textprimstress tok'}{n.}{health (physical)}{fpom}{well-being}{tokx}{body}{PF}
\cww{lefpomtokx}{lEfpom\textprimstress tok'}{adj.}{healthy}{fpomtokx}{health}{PF}
\cw{kelfpomtokx}{kEl\textprimstress fpomtok'}{adj.}{unhealthy}{ke}{not}{fpomtokx}{health}{PF}
\word{keftxo}{kE\textprimstress ft'o}{adj., intj.}{unhappy, upset, 'How sad!'}{PF}
\cww{nìkeftxo}{nIkE\textprimstress ftx'o}{adv.}{unfortunately, sadly}{keftxo}{unhappy}{PF}
\word{sraw}{sRaw}{adj.}{painful}{PF}
\cww{txampxì}{t'am\textprimstress p'I}{n.}{majority, most, large part}{txan}{much}{PF}
\cww{vurvi}{\textprimstress vuRvi}{n.}{summary, synopsis}{vur}{story}{PF}
\cww{sänumvi}{sæ\textprimstress numvi}{n.}{lesson}{sänume}{teachings}{PF}
\marker{--vi}{--vi}{dimunitive relationship marker (not very productive)}{PF}{}{}
\cww{letam}{lE\textprimstress tam}{adj.}{sufficient}{tam}{suffice}{PF}
\cww{letsranten}{lE\textprimstress\texttslig RantEn}{adj.}{important}{tsranten}{matter}{PF}
\cww{nìswey}{nI\textprimstress swEJ}{adv.}{optimally, best}{swey}{best}{PF}
\cww{nìpxi}{nI\textprimstress p'i}{adv.}{especially, pointedly, unambiguously}{pxi}{sharp}{PF}
\word{wok}{wok\textcorner}{adj.}{loud}{PF}
\word{spuwin}{\textprimstress spuwin}{adj.}{old (not for people), former}{PF}
\cww{nì'eyng}{nI\textprimstress PejN}{adv.}{back, in response, in answer}{'eyng}{answer}{PF}
\cww{nìkanu}{nI\textprimstress kanu}{adv.}{intelligently, in a smart way}{kanu}{smart}{PF}
\cww{nìlaw}{nI\textprimstress law}{adv.}{clearly}{law}{clear}{PF}
\cww{tìsti}{tI\textprimstress sti}{n.}{anger}{sti}{angry}{PF}
\cww{tìtxanew}{tI\textprimstress t'anEw}{n.}{greed}{txanew}{greedy}{PF}
\cww{tìftxey}{tI\textprimstress ft'Ej}{n.}{choice}{ftxey}{choose}{PF}
\cww{tìkanu}{tI\textprimstress kanu}{n.}{intelligence}{kanu}{smart}{PF}
\cww{tìlam}{tI\textprimstress lam}{n.}{appearance}{lam}{seem}{PF}
\cww{tìtslam}{tI\textprimstress\texttslig lam}{n.}{understanding, intelligence}{tslam}{understand}{PF}
\cww{tìtxula}{tI\textprimstress t'ula}{n.}{construction, constructed thing}{txula}{build}{PF}
\word{hewne}{\textprimstress hEwnE}{adj.}{soft (of an object)}{PF}
\word{tìm}{tIm}{adj.}{low}{PF}
\word{laro}{\textprimstress laRo}{adj.}{clean}{PF}
\word{tsewtx}{\texttslig Ewt'}{adj.}{dirty}{PF}
\word{lefngap}{lE\textprimstress fNap\textcorner}{adj.}{metallic}{PF}
\word{txa'}{t'aP}{adj.}{hard}{PF}
\word{fwel}{fwEl}{adj.}{broken}{PF}
\word{etrìp}{\textprimstress EtRIp\textcorner}{adj.}{favourable, favorable, auspicious}{PF}
\word{piak}{pi\textprimstress ak\textcorner}{adj.}{open}{PF}
\word{tstu}{\texttslig tu}{n.}{closed, shut}{PF}
\cw{kxll si}{k'\textsyllabic{l} s.i}{v.}{charge}{kxll}{charge}{si}{make}{PF}
\marker{--ya}{ya}{vocative suffix for collective nouns}{PF, M}{}{}
\word{tsaw}{\texttslig aw}{dem., pn.}{that, it (same as {\bf tsa'u})}{PF}
\word{tsalsungay}{\texttslig alsu\textprimstress Naj}{adv.}{nevertheless, even so}{PF}
\word{oìsss}{oI\textprimstress s:}{intj.}{angry snarl, 'watch it!'}{PF}
\word{saa}{\textprimstress sa:}{intj.}{threatening cry}{PF}
\word{sau}{sa\textprimstress u}{intj.}{exclamation upon exertion, urgh}{PF}
\word{tsa-hey}{\texttslig a-\textprimstress hEj}{intj.}{expression of warning or frustration, 'crap!', 'ah, hell!'}{PF}
\word{wiya}{\textprimstress wiya}{intj.}{expression of warning or frustration, 'damn!'}{PF}
\word{ìley}{I\textprimstress lej}{intj.}{war cry}{PF}
\word{vawm}{vawm}{adj.}{dark}{PF}
\cww{tìvawm}{tI\textprimstress vawm}{n.}{darkness}{vawm}{dark}{PF}
\cw{polpxay}{pol\textprimstress p'aj}{inter.}{how many}{holpxay}{number}{pe}{how}{PF}
\cw{ke'aw}{kE\textprimstress Paw}{adj.}{divided, torn apart, strife-ridden}{ke}{not}{'aw}{one}{PF}
\cww{nìsti}{nI\textprimstress sti}{adv.}{angrily}{sti}{angry}{PF}
\word{teyr}{tEjR}{adj.}{white}{PF}
\word{layon}{la\textprimstress jon}{adj.}{black}{PF}
\affix{--y}{--j}{genitive}{pronouns ending in a or e}{PF}{Ngey toruk sìltsan lu.}{Your toruk is good.}
\affix{--y}{GEN}{genitive}{pronouns ending in a or e}{PF}
\word{pänu}{pænu}{n.}{promise}{PF}

[tsrräfkxätu]

Ezt most pontosan nem értem mit jelent, meg azt sem, hogy ez a rengeteg érvénytelen szó miért érdekes, de jövő héttől leszek megint, és nyélbe ütöm, amit még kell.

[Kifkeyä Nari]

Ezt most pontosan nem értem mit jelent, meg azt sem, hogy ez a rengeteg érvénytelen szó miért érdekes, de jövő héttől leszek megint, és nyélbe ütöm, amit még kell.

Ne ijedj meg ha arra a 400 párra gondolsz.
Én úgy vélem úgy jött össze:
- akkor kerül ilyenbe egy szó ha valamit változtatnak rajta. ( célja jelezni minden csapatnak, hogy nézze meg újra a szót) [ez tuti így van szerintem]
- amikor rákeresnek egy szóra és több találat van, majd az egyiken módosítanak, akkor szerintem minden szóra úgy veszi a progi hogy változott (ez csak tipp)
- amikor csináltuk a szavakat, akkor csak azokat módosítottam amiket írtál + a jelzéseket szedtem le. Persze amihez nem nyúltunk az lehet jelzett státuszban maradt.
- ehhez jönnek amiket még nem néztél át
- az egész oka még, hogy nem az elejétől fogva van a rendszerben ez a jelzés, így egy ponton minden megkapta szerintem ezt a jelet.

Konklúzió:
Mint mondtam akkor érdemes vele foglalkozni ha a hiányzók ( javítandók megvannak).
Ezt úgy gondoltam: Mivel a végére érve mindent át fogsz elméletileg nézni szokás szerint. Tehát minden amit még a gép jelez az téves riasztás elméletileg. Ekkor ezek státuszát átállítom.

Amúgy ezek a jelenleg hiányzó szavak kimásolva. Nem szótár megjelenés, hanem az rögzítő felület szerint.
Arra gondoltunk, hogy addig míg nem vagy esetleg fordítunk belőle és azokat rögzítjük. Így azokat max. javítani kell ha nem tartod teljesen helyesnek.

OFF:
Amúgy nagyon hiányolunk mind a közösségben. Nyelvész anyánk nélkül olyan elhagyottnak érezzünk magunkat...

Kif.

[Kifkeyä Nari]

Látom végül semmi nem történik..... 

[tsrräfkxätu]

Már nem is mondok semmit.

Nyelvész Anyátokat éppen most is a hajánál fogva ráncigálják a tennivalói. Higgyétek el neki is elege van belőlük...

[Kifkeyä Nari]

Már nem is mondok semmit.

Nyelvész Anyátokat éppen most is a hajánál fogva ráncigálják a tennivalói. Higgyétek el neki is elege van belőlük...

Jaja a hajadat ne.....
Anélkül nem lehet csatlakozni, és úgy nem éled túl...
Nem nincs semmi baj....
Tudjuk mindenkinek van ezer dolga....
Nekem is.... Pl. a wiki heti frissítését is most utólag csináltam meg...
De amúgy nincs semmi gond ugye?

[P.A.'li makto]

Na most akkor: jól csinálom-e vagy pedig nem? 
Ts
tsa-hey: [µa-"hEj] PF intj. figyelmeztetést vagy csalódottságot kifejező szó 'a francba!'
tsaheyl si: [µa"hEjl s.i] PF [ige] összekapcsolódni vmivel/vkivel, idegi összeköttetést létesíteni (összetételebb˝ol: tsaheylu kapcsolat és si tesz)
tsakrrvay: [µa"kr"vaj] PF hat.. addig, azalatt (összetétel ebb˝ol: tsakrr akkor és vay-ig)
tsalsungay: [µalsu"Naj] PF hat.. mindazonáltal
tsap'alute si: [µap"PalutE s.i] PF i. bocsánatot kérni
tsaw: [µaw] PF mutatónévmás  az (ugyanaz mint a tsa'u)
tsawl slu: [µawl sl.u] PF i. nőni (összetételebb˝ol: tsawl nagy és slu válni vmivé)
tsä': [µ.æP^] PF i. (ki)lövellni
tse: [µE] PF part. nos (bevezető szó társalgásnál)
tsengo: ["µENo] PF nm. valahol
tsewtx: [µEwt'] PF mn. koszos
tsim: [µim] PF fn. forrás (átvitt értelemben)
tsìng: [µIN] PF szn. négy
tsngan: [µNan] PF fn. hús
tsngawvìk: ["µN.awv.Ik^] PF i. sírni
tsopì: ["µopI] PF fn. tüdő
tsray: [µRaj] PF fn. falu
tsre'i: ["µR.EP.i] PF i.dobni
tstal: [µtal] PF fn. kés
tstu: [µtu] PF mn. zárt
tstu si: [µtu s.i] PF i. bezárni
tstxolì'u: ["µt'olIPu] PF fn.főnév (összetételebb˝ol: tstxo név és lì'u szó)
tsuksìm: ["µuksIm] PF fn. áll (testrész)
tsun: [µ.un] PF ige tud, képes
tsunslu: ["µ.unsl.u] PF . lehet, szabad (összetételebb˝ol: tsun tud és slu válni)
tsurokx: [µ.u"R.ok'] PF i. pihenni
tswa': [µw.aP] PF i. elfelejteni
tswayon: ["µw.aj.on] PF [1]ige repül(tsw<ay>onbóljavítva) T
tsyal: [µjal] PF fn. szárny
tsyo: [µjo] PF [1]fn. liszt
tsyokx: [µjok'] PF fn. kéz
tsyosyu: ["µjosju] PF fn. lisztből készült étel (összetételebb˝ol: tsyo liszt és syuve étel)

[P.A.'li makto]

Na még egy...

Tx
txa': [t'aP] PF mn.kemény
txal: [t'al] F fn. hát (testrész)
txampay: [t'am"paj] PF fn. tenger, óceán (összetételebb˝ol: txan nagy és pay víz)
txampxì: [t'am"p'I] PF fn. többség, legtöbb, nagyrészt (összetétel ebb˝ol: txan sok)
txan: [t'an] PF [?]mn. sok
txanew: ["t'anEw] PF mn. Falánk, mohó (összetételebb˝ol: txan sok és new akar)
txantsan: ["t'antsan] PF [1]mn. kit ˝un˝o
txantslusam: ["t'anµlusam] PF [?]mn. bölcs (összetételebb˝ol: txan sok és tsl<us>am megért)
txantstew: ["t'anµtEw] PF n. hős (összetételebb˝ol: txan nagyon és tstew bátor)
txantur: ["t'antuR] PF mn. erőteljes (összetételebb˝ol: txan sok és txur erő)
txayo: ["t'ajo] PF fn.mező, nyílt terep
txe'lan: [t'EP"lan] PF [1]fn. szív
txele: ["t'ElE] PF fn. lényeg
txen: [t'En] PF mn. éber
txep: [t'Ep^] PF fn. t ˝uz
txepvi: ["t'Epvi] PF fn. szikra
txewk: [t'Ewk^] PF [1]fn. [?]fegyver
txey: [t'.Ej] PF ige megáll
txìm: [t'Im] PF fn. fenék
txìng: [t'.IN] PF ige elhagy
txo: [t'o] PF [1]ksz. ha
txoa: ["t'oa] PF fn. megbocsájtás
txokefyaw: ["t'okEfjaw] PF ksz. ha nem (különben)...(összetétel ebb˝ol: txo-ke-fya-aw if notone path)
txon: [t'on] PF fn. éjszaka
txon'ong: [t'on"PoN] Prr fn. este, alkony
txonam: [t'o"nam] PF hat. Múlt éjjel (összetételebb˝ol: txon éj és <am> múlt infix)
txonay: [t'o"naj] PF hat. Holnap éjjel (összetételebb˝ol: txon éj és <ay> jövő infix)
txopu: ["t'opu] PF [1] fn félelem
txopu si: [t'opu s.i] i. félni
txula: ["t'.ul.a] PF [1]ige épít
txum: [t'um] PF fn. méreg
txur: [t'uR] PF mn. er˝os

[Kifkeyä Nari]

Üdvözlöm a két kedvenc nyelvészemet (tsrräfkxätu és P.A.'li makto )!

Bele vetettem magam ismételtem a szótár rögzítésbe.
Ismételten 80%-os készültségnél álunk.

tsrräfkxätu jól tudja, hogy ilyenkor mi szokott jönni.
Ilyenkor rögzítés közben látom az eredeti angol kitöltést és rögzítési módokat.
Ez alapján vissza szoktam kérdezni a gyanúsnak tűnő dolgokra, miket vagy nyugtáztok, vagy jelzitek hogy a jelzett helyen milyen tartalmi vagy külalaki módosítást szeretnétek.

Nem lesz most sem. Főleg, hogy rögön az elején észrevettem egy csavar. Megjelent a szótárban egy újabb szófaji jelölés.
(Persze nem tudom magyarban mennyire van jelelősége (ezt ti jobban vágjátok, mert egy kukkor sem értek ezekhez), viszont a szótárban minden féle képen jelölődni fog a dolog (pl. az elején a rövidítések magyarázatakor)).:
A frissítéseket magyarázó részben ezt találtam róluk:

Added transitivity information: vtr. for transitive, vin. for intransitive, v. for unattested, ambitransitive, or able-to-be-deductively-ascertained-as-to-transitivity-like verbs.

Added {\bf sngä'iyu, srekrr} {\it beginner, before}, edited {\bf ftxey, lahe, sìlpey} to {\it whether, or}, {\it else} and vin. (with tsnì for object or in an independent clause).

Mint látható a vtr. és a  vin. -ről van szó.
Mind vtr. mind vin. esetén most igét írtam be.
Jelenleg érintett szavak:
vtr.
tsre'i (vtr.) : throw


vin.
tsaheyl si (vin.) : bond with, establish a neural connection -->{tsaheylu}{bond}{si}{make}
tsap'alute si (vin.) : apologise (apologize)
tsngawvìk (vin.) : cry, weep
tstu si (vin.) : close
tsun (vin.) : can, be able (with subjunctive)
tsawl slu (vin.) : grow  --> {tsawl}{big}{slu}{become}


További kérdések:
tstu (n.) : closed, shut   -----> angolban főnév nálunk mn. van írva

tsunslu (vin.) :may, be possible  -->{tsun}{be able}{slu}{become} -----> magyarra nem írtatok szófajt. Angolban: vin.

txokefyaw (conj.) : if not, or else, otherwise --->{txo-ke-fya-aw}{if not one path}---->Itt az összetétel ebből után nincs magyar megfelelés írva:"if not one path"


txan (adj.) : great, much, many (in quantity) ---->itt elég a "sok" mint magyar meghatározás?

txìm (n.) : butt, rear end, ass  ---->itt elég a "fenék" mint magyar meghatározás?

txewk (n.) : club (weapon) -->itt elég a fegyver meghatározás? nem inkább bot/ütő( fegyver)?

tsaw (dem., pn.) : that, it (same as {\bf tsa'u}) ---> itt angolban a szófaj: dem., pn.----> akkor ezek helyett legyen a "mutatónévmás"?

Végezetül pár inkább tájékoztató jellegű módosítás amit másként vittem fel:
A "hat." szófaji jelöléseket "hsz."  a "adj." típusúakat pedig mindig "mn."-nek:
pl.: tsakrrvay, tsalsungay, txonam, txonay, stb.

tswayon (ige) repül(tsw<ay>onbóljavítva) T --->itt ezt a rész töröltem: "tsw<ay>onbóljavítva) T". Oka, hogy az angol referenciából is törlésre került.

tsìng (num.) : four ----> szófaját a "szn."-ről "szám"-ra,a jelentését "négy"-ről "négy, 4"-re változtatta az egységesség kedvéért.


A szótárat újra generáltam.
A módosítások elméletileg látszódnak.
Ha kell a referencia angol verziót ezen a linklen éred el:
Angol: http://eanaeltu.learnnavi.org/dicts/NaviDictionary.pdf
Magyar:http://eanaeltu.learnnavi.org/dicts/NaviDictionary_hu.pdf

És ahogy szoktam zárni ilyenkor soraimat:
Jöhet a következő

Kif.

[P.A.'li makto]

Mint látható a vtr. és a  vin. -ről van szó.

verb transitive  = tárgyas ige (valamilyen kötelező vonzata van)
verb intransitive  = tárgyatlan ige (nincs kötelező vonzata)
A magyar elnevezés elég megtévesztő, mert a vonzat sok minden lehet, ami magyarul nem is feltétlenül tárgy.

tstu (n.) : closed, shut   -----> angolban főnév nálunk mn. van írva

A NgayNume órán a melléknevek között tanultuk. (Magyarul melléknévi igenév, amúgy.) Semmiképp nem főnév. Talán elírás lehet...

txan (adj.) : great, much, many (in quantity) ---->itt elég a "sok" mint magyar meghatározás?

txìm (n.) : butt, rear end, ass  ---->itt elég a "fenék" mint magyar meghatározás?

Azt gondolom, igen. (Persze ki lehet egészíteni nekünk is szinonímákkal, pl. segg, de minek?)

txewk (n.) : club (weapon) -->itt elég a fegyver meghatározás? nem inkább bot/ütő( fegyver)?

De, legyen inkább bunkósbot!

tsaw (dem., pn.) : that, it (same as {\bf tsa'u}) ---> itt angolban a szófaj: dem., pn.----> akkor ezek helyett legyen a "mutatónévmás"?

Legyen.

[tsrräfkxätu]

Ez szeretem a nyelvészekben. Hogy olyan kompromisszumkészek!

(Csak így tovább, ma tsmuke, én is így csinálom! )

(Bocs, Kif. )