eyawr säsi aylì’utseng (szótárjavítás)

[P.A.'li makto]

Az átnézendők között csak ezt találtam:


kllkä: [kl"."k  æ] PF vin. go down, descend (c.w. from kllpa bottom and kä go)
kllkä: [kl"."k  æ] PF i.(tn) leereszkedik, alászáll (összetétel ebb˝ol: kllpa megy és kä megy)

[P.A.'li makto]

\word{lätxayn}{l$\cdot$æ.\textprimstress t'$\cdot$ajn}{i.(t)}{csatában legyőz, meghódít}{PF}

\derives{sälätxayn}{sæ.læ.\textprimstress t'ajn}{fn.}{vereség, legyőzöttség}{lätxayn}{legyőz}{PF}

\word{yll}{j\textsyllabic{l}}{mn.}{közösségi, közös}{PF}

\derives{nìyll}{nI.\textprimstress j\textsyllabic{l}}{hsz.}{közösen, közös módon}{yll}{közösségi}{PF}

\word{hona}{\textprimstress ho.na}{mn.}{kedves, imádnivaló, cuki}{PF}

\derives{tìhona}{tI.\textprimstress ho.na}{hsz.}{kedvesen, édesen}{hona}{kedves}{PF}

\cw{fäkä}{fæ.\textprimstress k$\cdot$$\cdot$æ}{i.(tn).}{felmegy, felszáll}{fä}{fel}{kä}{megy}{PF}

\cw{fäza'u}{fæ.\textprimstress z$\cdot$a.P$\cdot$u}{i.(tn).}{feljön, felszáll}{fä}{fel}{za'u}{jön}{PF}

\cw{kllza'u}{k\textsyllabic{l}.\textprimstress z$\cdot$a.P$\cdot$u}{i.(tn)}{lejön, leereszkedik}{kllpa}{alj}{za'u}{jön}{PF}

\derives{sämok}{sæ.\textprimstress mok\textcorner}{fn.}{javaslat}{mok}{javasol}{PF}

\word{mal}{mal}{mn.}{megbízható, szavahihető}{PF}

\derives{nìmal}{nI.\textprimstress mal}{hsz.}{bízva, habozás nélkül}{mal}{megbízható}{PF}

\derives{tìmal}{tI.\textprimstress mal}{fn.}{megbízhatóság}{mal}{megbízható}{PF}

\cw{kllyem}{k\textsyllabic{l}.\textprimstress j$\cdot$$\cdot$Em}{i.(t).}{temet}{kllpa}{alj}{yem}{rak}{PF}

\word{tsyìl}{\t{ts}jIl}{i.(t).}{mászik, megmászik (egész testét felhúzza)}{PF}

[P.A.'li makto]

\derives{nìtsyìl}{nI.\textprimstress \t{ts}jIl}{hsz.}{mászva}{tsyìl}{mászik}{PF}

\derives{sätsyìl}{sæ.\textprimstress \t{ts}jIl}{fn.}{mászás, megmászás}{tsyìl}{mászik}{PF}

\word{rìn}{rIn}{fn.}{fa (anyag)}{PF}

\word{flawk}{flawk\textcorner}{fn.}{bőr (anyag)}{PF}

\word{'ana}{\textprimstress Pa.na}{fn.}{inda}{PF}

\cw{tsngawpay}{\textprimstress \t{ts}Naw.paj}{fn.}{könny}{tsngawvìk}{sír}{pay}{víz}{PF}

\cw{tsngawpayvi}{\textprimstress \t{ts}Naw.paj.vi}{fn.}{könnycsepp}{tsngawvìk}{sír}{pay+vi}{víz, rész-egész viszonyt jelz˝o toldalékkal}{PF}

[Kifkeyä Nari]

Jelzem az angol után a magyar a legkomplexebb szótár jelenleg.
A rendszer egyetlenegy megoldandó rekordot sem jelenz...

[P.A.'li makto]

Jelzem az angol után a magyar a legkomplexebb szótár jelenleg.
A rendszer egyetlenegy megoldandó rekordot sem jelenz...

Hurrá! De jók vagyunk megint! 

[Kifkeyä Nari]

ÚJ:
derives{nìhona}{nI.\textprimstress ho.na}{adv.}{endearingly, sweetly}{hona}{endearing}{PF}

Átnézendő:
tìhona: [tI."ho.na] PF n. cuteness, adorableness (derived from hona endearing)
tìhona: [tI."ho.na] PF hsz. kedvesen, édesen (eredete: hona kedves)

fäkä: [fæ."k

æ] PF vin. go up, ascend (c.w. from fäpa top and kä go)
fäkä: [fæ."k

æ] PF i.(tn) felmegy, felszáll (összetétel ebb˝ol: fä fel és kä megy)

fäza'u: [fæ."z
a.P
u] PF vin. come up, ascend (c.w. from fäpa top and za'u come)
fäza'u: [fæ."z
a.P
u] PF i.(tn) feljön, felszáll (összetétel ebb˝ol: fä fel és za'u megy)

kllza'u: [kl"."z
a.P
u] PF vin. come down, descend (c.w. from kllte ground and za'u come)
kllza'u: [kl"."z
a.P
u] PF i.(tn) lejön, leereszkedik (összetétel ebb˝ol: kllpa alj és za'u jön)

kllyem: [kl"."j

Em] PF vtr. bury (c.w. from kllte ground and yem put)
kllyem: [kl"."j

Em] PF i.(t) temet (összetétel ebb˝ol: kllpa alj és yem rak)

[P.A.'li makto]

derives{nìhona}{nI.\textprimstress ho.na}{hsz.}{kedvesen, édesen}{hona}{kedves}{PF}

tìhona: [tI."ho.na] PF fn. cukiság, kedvesség (eredete hona kedves)

fäkä: [fæ."k  æ] PF i.(tn) felmegy, felszáll (összetétel ebb˝ol: fäpa tető és kä megy)

fäza'u: [fæ."z a.P u] PF i.(tn) feljön, felszáll (összetétel ebb˝ol: fäpa tető és za'u jön)

kllza'u: [kl"."z a.P u] PF i.(tn) lejön, leereszkedik (összetétel ebb˝ol: kllte föld és za'u jön)

kllyem: [kl"."j  Em] PF i.(t) temet (összetétel ebb˝ol: kllte föld és yem rak)

[Kifkeyä Nari]

Frissítás megtörtént.....

Amit most magamtól találtam:
ngatsyìp: ["Na.>tsjIp^] PF pn. little you, you little (derived from nga you)
ngatsyìp: ["Na.>tsjIp^] PF fn.[] little you, you little (eredete: nga you)

txokefyaw: ["t'o.kE.fjaw] PF conj. if not, or else, otherwise (c.w. from txo-ke-fya'o-'aw if not one path)
txokefyaw: ["t'o.kE.fjaw] PF ksz.[] ha nem (különben)... (összetétel ebb˝ol: txo-ke-fya'o-'aw ha-nem-egy-út)

zo: [z
o] PF vin. be well, be intact, be as it should be, work correctly or as nature intended
zo: [z
o] PF i.(tn)[] jól lenni, rendben lenni

pxtxawng: [p't'awN] JC n. douchebag
pxtxawng: [p't'awN] JC fn.[] [?] 

Bevezető szővegekben:
Other Inflectional Morphology
These derivational morphemes are different than the inflectional morphemes (in technical speak) above. In other words, the markers here don't just change the meaning - they change the part of speech. Some of these, only Dr. Frommer can use in order to make a canonical word, like {\bf tì--}. Others are productive for certain subsets, like {\bf --yu}, which can go on any verb.

The Concise Na'vi Dictionary

[P.A.'li makto]

ngatsyìp: ["Na.>tsjIp^] PF pn. little you, you little (derived from nga you)
ngatsyìp: ["Na.>tsjIp^] PF nm.[ ] kicsi te, csekélységed (eredete: nga you)

zo: [z o] PF vin. be well, be intact, be as it should be, work correctly or as nature intended
zo: [z o] PF i.(tn)[ ] jól lenni, rendben lenni, rendben működni

pxtxawng: [p't'awN] JC n. douchebag
pxtxawng: [p't'awN] JC fn.[ ] [?]  

Nos... khm... semmilyen nyomtatott szótárban és online változatában nem találtam a keresett szót. Feltúrva az internetet viszont találtam részletes és példákkal illusztrált magyarázatot a szó jelentéséről.
Egyrészt a kiállhatatlan, beképzelt, unintelligens, magukat túlbecsülő alakokat nevezik így a szlengben, másrészt összefüggésbe hozható a szó eredete a vagina vízsugárral való tisztításához használt eszközzel. Mindezek figyelembevételével én a "***** ****" kifejezést javasolnám. (Forrás: http://www.urbandictionary.com/define.php?term=douchebag)
Most mi legyen?  

[P.A.'li makto]

Other Inflectional Morphology
These derivational morphemes are different than the inflectional morphemes (in technical speak) above. In other words, the markers here don't just change the meaning - they change the part of speech. Some of these, only Dr. Frommer can use in order to make a canonical word, like {\bf tì--}. Others are productive for certain subsets, like {\bf --yu}, which can go on any verb.

The Concise Na'vi Dictionary

Más ragozó alaktan
Ezek a képző morfémák mások, mint a fenti ragozó morfémák. Más szóval, a toldalékok itt nem csak a jelentést változtatják meg, hanem a szófajt is. Némelyiket csak Dr. Frommer használhatja a szóalkotáshoz, pl. {\bf tì--}.
Mások szabadon használhatóak bizonyos esetekben, pl. {\bf --yu}, amely bármely igéhez kapcsolható.

A na'vi kéziszótár


Nem tetszik. Segítsetek, ha tudtok!

[Hawnuyu atxen]

pxtxawng: [p't'awN] JC n. douchebag
pxtxawng: [p't'awN] JC fn.[ ] [?] 

Mint moderátor, asszem nem hagyhatom, hogy a javaslatod bekerüljön a szótárba
Szerintem oldjuk meg egy "szemét"-tel, vagy "szemétláda"-val (esetleg mögé kell firkantani, hogy személyekre vonatkozik)... már ez is csúnyácska, de legalább félreérthető (a palu-cicák ide dobják a csontokat, amik a tawtutelevesből megmarad)

[Kifkeyä Nari]

pxtxawng: [p't'awN] JC n. douchebag
pxtxawng: [p't'awN] JC fn.[ ] [?] 

Mint moderátor, asszem nem hagyhatom, hogy a javaslatod bekerüljön a szótárba
Szerintem oldjuk meg egy "szemét"-tel, vagy "szemétláda"-val (esetleg mögé kell firkantani, hogy személyekre vonatkozik)... már ez is csúnyácska, de legalább félreérthető (a palu-cicák ide dobják a csontokat, amik a tawtutelevesből megmarad)

Én meg olyan játékot találtam ilyen néven ahogy egy kis vézna, nem menő csúnya srácot kell izmossá tenni, hogy menő, erős, és nőknek tetsző legyen.
Ez bizti valami sleng.
Ezt még nyitva hagytam.

http://legjobbjatekok.com/douchebag-workout.htm

[P.A.'li makto]

Valami javítanivaló...?

[P.A.'li makto]

Vannak új szavak! Kérem őket!

[Kifkeyä Nari]

Az újjak:
\derives{lepay}{lE.\textprimstress paj}{adj.}{watery}{pay}{water}{PF}
\word{'ul}{P$\cdot$ul}{vin.}{increase}{PF}
\word{nän}{n$\cdot$æn}{vin.}{decrease}{PF}
\derives{nìnän}{nI.\textprimstress næn}{adv.}{less}{nän}{decrease}{PF}
\derives{nì'ul'ul}{nI.\textprimstress Pul.Pul}{adv.}{increasingly, more and more}{'ul}{increase}{PF}
\derives{nìnänän}{nI.\textprimstress næn.æn}{adv.}{decreasingly, less and less}{nän}{decrease}{PF}
\word{mek}{mEk\textcorner}{adj.}{empty; or metaphorically: ``having no value"}{PF}
\word{leioae}{lE.i.o.\textprimstress a.E}{n.}{respect}{PF}
\derives{leioae si}{lE.i.o.\textprimstress a.E s$\cdot$i}{vin.}{to respect}{leioae}{respect}{PF}
\derives{säwìntxu}{sæ.wIn.\textprimstress t'u}{n.}{a showing, an exhibition}{wìntxu}{show}{PF}

[Kifkeyä Nari]

Javítandó:

fìtseng(e): [fI.">tsEN(E)] PF adv., n. here, this place (derived from tseng place)
fìtseng(e): [fI.">tsEN(E)] PF mut.n. itt, ezen a helyen (eredete: tseng hely)

kalin: [ka."lin] PF adj. sweet to the taste
kalin: [ka."lin] PF mn. édes

tsatseng: [>tsa.">tsEN] or [">tsa.>tsEN] PF dem., n. there, that place (c.w. from tsa that and tseng place)
tsatseng: [>tsa.">tsEN] or [">tsa.>tsEN] PF mut.n. ott, azon a helyen (összetétel ebb˝ol: tsa az és tseng hely)

äng: [æ.N] LN pejorative affect verbal infix in position 2 (PEJ.): Oe sr«äng»ew. I dance (ugh!). Optionally, when «äng» occurs before the vowel i, the vowel of the infix may be raised, giving «eng». For example, Fìskxawngìri tsap'alute s«eng»i oe.

äng: [æ.N] LN rosszallást fejez ki igei infixum, 2. helyre kerül 2 (PEJ.): Oe sr«äng»ew. Táncolok (fúj!).

kllkä: [kl"."k
æ] PF vin. go down, descend (c.w. from kllpa bottom and kä go)
kllkä: [kl"."k
æ] PF i.(tn) leereszkedik, alászáll (összetétel ebb˝ol: kllpa megy és kä megy)

txampay: [t'am."paj] PF n. sea, ocean (c.w. from txan much and pay water)
txampay: [t'am."paj] PF fn. tenger, óceán (összetétel ebb˝ol: txan nagy és pay víz)

fìtxon: [fI."t'on] PF adv., n. tonight (derived from txon night)
fìtxon: [fI."t'on] PF hsz. ma este (eredete: txon este)

txantstew: ["t'an.>tstEw] PF n. hero (c.w. from txan much and tstew brave)
txantstew: ["t'an.>tstEw] PF fn. h˝os (összetétel ebb˝ol: txan nagyon és tstew bátor)

keyawr: [kE."jawR] PF adj. incorrect, wrong, not right (c.w. from ke not and eyawr correct)
keyawr: [kE."jawR] PF mn. helytelen, nem helyes (összetétel ebb˝ol: ke nem és eyawr helyes)

mäkxu: [m
æ."k'u] PF vtr. interrupt, throw out of harmonious balance (derived from kxu harm)
mäkxu: [m
æ."k'u] PF i.(t) megszakít, félbeszakít, kizökkent (eredete: kxu baj)

fewtusok: ["fEw.tu.sok^] PF adj. opposite, on the opposite side (derived from few– across)(In casual speech, fewtsok (few.tsok)
fewtusok: ["fEw.tu.sok^] PF mn. ellentkez˝o, az ellenkez˝o oldalon (eredete: few– át)

txanatan: ["t'a.na.tan] PF adj. bright, vivid (c.w. from txan much and atan light)
txanatan: ["t'a.na.tan] PF mn. fényes, élénk (összetétel ebb˝ol: txan nagyon és atan fény)

txanfwerwì: [t'an."fwER.wI] PF n. blizzard (derived from txan much and hufwe+herwì wind+snow)
txanfwerwì: [t'an."fwER.wI] PF fn. hóvihar (eredete: hufwe szél és herwì hó)

txawew: ["t'a.wEw] PF adj. very cold (derived from txan much and wew cold)
txawew: ["t'a.wEw] PF mn. nagyon hideg, fagyos (eredete: txan nagyon és wew hideg)

txasom: ["t'a.som] PF adj. very hot (derived from txan much and som hot)
txasom: ["t'a.som] PF mn. nagyon forró (eredete: txan nagyon és som forró)

hufwetsyìp: [hu."fwE.>tsjIp^] PF n. breeze, light wind (derived from hufwe wind)
hufwetsyìp: [hu."fwE.>tsjIp^] PF fn. szell˝o (eredete: hufwe szél)

lemrey: [lEm."REj] PF adj. surviving (e.g. of entities from a group some of whom have died) (derived from emrey survive)
lemrey: [lEm."REj] PF mn. túlél˝o (pl. olyan csoport tagjai, akik közül meghalt néhány) (eredete: emrey túlél)

'awnìm: ["P
aw.nIm] PF vtr. avoid (c.w. from 'ì'awn remain and alìm distance)
'awnìm: ["P
aw.nIm] PF i.(t) elkerül (összetétel ebb˝ol: 'ì'awn marad és alìm távol)

yawo: [ya."w
o] PF vin. take off, launch (c.w. from ya air and wo reach for)
yawo: [ya."w
o] PF i.(tn) felszáll, kil˝o (összetétel ebb˝ol: ya leveg˝o és wo nyúl)

kllwo: [kl"."w
o] PF vin. alight, land (process of) (c.w. from kllte ground and wo reach for)
kllwo: [kl"."w
o] PF i.(tn) leszáll, földet ér (összetétel ebb˝ol: kllte föld és wo nyúl)

kllpä: [kl"."p
æ] PF vin. land, reach the ground (c.w. from kllte ground and pähem arrive)
kllpä: [kl"."p
æ] PF i.(tn) leszáll, földet ér (összetétel ebb˝ol: kllte föld és pähem érkezik)

srìn: [sr
In] PF vtr. transfer from one to another (rarely used without prefix)
srìn: [sr
In] PF i.(t) áthelyez, átad egyikt˝ol a másiknak (ritkán használatos prefixum nélkül)

käsrìn: [kæ."sr
In] PF vtr. lend (derived from srìn temporarily transfer from one to another)
käsrìn: [kæ."sr
In] PF i.(t) kölcsön ad (eredete: srìn ideiglenesen átad egyikt˝ol a másiknak)

zasrìn: [za."sr
In] PF vtr. borrow (derived from srìn temporarily transfer from one to another)
zasrìn: [za."sr
In] PF i.(t) kölcsön vesz (eredete: srìn ideiglenesen átvesz a másiktól)

fäkä: [fæ."k
æ] PF vin. go up, ascend (c.w. from fäpa top and kä go)
fäkä: [fæ."k
æ] PF i.(tn) felmegy, felszáll (összetétel ebb˝ol: fäpa tet˝o és kä megy)

kllyem: [kl"."j
Em] PF vtr. bury (c.w. from kllte ground and yem put)
kllyem: [kl"."j
Em] PF i.(t) temet (összetétel ebb˝ol: kllte föld és yem rak)

flawkx: [flawk'] PF n. leather
flawkx: [flawk'] PF fn. b˝or (anyag)

[P.A.'li makto]

Végre!  Amint haza érek, neki is esek! 

[P.A.'li makto]

Az újak:


\derives{lepay}{lE.\textprimstress paj}{mn.}{vizes}{pay}{víz}{PF}
\word{'ul}{P$\cdot$ul}{ i.(tn)}{növel}{PF}
\word{nän}{n$\cdot$æn}{ i.(tn)}{csökkent}{PF}
\derives{nìnän}{nI.\textprimstress næn}{hsz.}{kevésbé}{nän}{csökkent}{PF}
\derives{nì'ul'ul}{nI.\textprimstress Pul.Pul}{hsz.}{növekvő mértékben, egyre inkább}{'ul}{increase}{PF}
\derives{nìnänän}{nI.\textprimstress næn.æn}{hsz.}{csökkenő mértékben, egyre kevésbé}{nän}{csökkent}{PF}
\word{mek}{mEk\textcorner}{mn.}{üres; vagy átvitt értelemben: ``értéktelen"}{PF}
\word{leioae}{lE.i.o.\textprimstress a.E}{fn.}{tisztelet}{PF}
\derives{leioae si}{lE.i.o.\textprimstress a.E s$\cdot$i}{ i.(tn).}{tisztel }{leioae}{tisztelet}{PF}
\derives{säwìntxu}{sæ.wIn.\textprimstress t'u}{fn.}{bemutató, kiállítás}{wìntxu}{mutat}{PF}

[P.A.'li makto]

A javítandók közül az utolsó néhánynál nem láttam eltérést, a többi itt van:



fìtseng(e): [fI.">tsEN(E)] PF adv., n. here, this place (derived from tseng place)
fìtseng(e): [fI.">tsEN(E)] PF mut.n., fn. itt, ez(en) a hely(en) (eredete: tseng hely)

kalin: [ka."lin] PF adj. sweet to the taste
kalin: [ka."lin] PF mn. édes (íz)

tsatseng: [>tsa.">tsEN] or [">tsa.>tsEN] PF dem., n. there, that place (c.w. from tsa that and tseng place)
tsatseng: [>tsa.">tsEN] or [">tsa.>tsEN] PF mut.n., fn.  ott, az(on) a hely(en) (összetétel ebb˝ol: tsa az és tseng hely)

äng: [æ.N] LN pejorative affect verbal infix in position 2 (PEJ.): Oe sr«äng»ew. I dance (ugh!). Optionally, when «äng» occurs before the vowel i, the vowel of the infix may be raised, giving «eng». For example, Fìskxawngìri tsap'alute s«eng»i oe.

äng: [æ.N] LN rosszallást kifejező igei infixum, 2. helyre kerül 2 (PEJ.): Oe sr«äng»ew. Táncolok (fúj!). Tetszés szerint, amikor az «äng» az i magánhangzó elé kerül, az infixum «eng»-re változhat. Pl. Fìskxawngìri tsap'alute s«eng»i oe.

kllkä: [kl"."k æ] PF vin. go down, descend (c.w. from kllpa bottom and kä go)
kllkä: [kl"."k æ] PF i.(tn) leereszkedik, alászáll (összetétel ebb˝ol: kllpa alj(a) és kä megy)

txampay: [t'am."paj] PF n. sea, ocean (c.w. from txan much and pay water)
txampay: [t'am."paj] PF fn. tenger, óceán (összetétel ebb˝ol: txan sok és pay víz)

fìtxon: [fI."t'on] PF adv., n. tonight (derived from txon night)
fìtxon: [fI."t'on] PF hsz., fn. ma este (eredete: txon este)

txantstew: ["t'an.>tstEw] PF n. hero (c.w. from txan much and tstew brave)
txantstew: ["t'an.>tstEw] PF fn. h˝os (összetétel ebb˝ol: txan sok és tstew bátor)

keyawr: [kE."jawR] PF adj. incorrect, wrong, not right (c.w. from ke not and eyawr correct)
keyawr: [kE."jawR] PF mn. helytelen, téves, nem helyes (összetétel ebb˝ol: ke nem és eyawr helyes)

fewtusok: ["fEw.tu.sok^] PF adj. opposite, on the opposite side (derived from few– across)(In casual speech, fewtsok (few.tsok)
fewtusok: ["fEw.tu.sok^] PF mn. ellentkez˝o, az ellenkez˝o oldalon (eredete: few– át)(Hétköznapi szóhasználatban fewtsok (few.tsok)

txanatan: ["t'a.na.tan] PF adj. bright, vivid (c.w. from txan much and atan light)
txanatan: ["t'a.na.tan] PF mn. fényes, élénk (összetétel ebb˝ol: txan sok és atan fény)

txanfwerwì: [t'an."fwER.wI] PF n. blizzard (derived from txan much and hufwe+herwì wind+snow)
txanfwerwì: [t'an."fwER.wI] PF fn. hóvihar (eredete: txan sok és hufwe+herwì szél+hó)

txawew: ["t'a.wEw] PF adj. very cold (derived from txan much and wew cold)
txawew: ["t'a.wEw] PF mn. nagyon hideg(eredete: txan sok és wew hideg)

txasom: ["t'a.som] PF adj. very hot (derived from txan much and som hot)
txasom: ["t'a.som] PF mn. nagyon forró (eredete: txan sok és som forró)

hufwetsyìp: [hu."fwE.>tsjIp^] PF n. breeze, light wind (derived from hufwe wind)
hufwetsyìp: [hu."fwE.>tsjIp^] PF fn. szell˝o, enyhe szél (eredete: hufwe szél)

[P.A.'li makto]

Ezt véletlenül találtam:

taronyut yom smarìl: ["ta.Ron.jut j
om smaR.Il] PF kif. na'vi idióm: szó szerint: "a préda eszi a
vadászt'r", teljesen zavaros helyzet, káosz (kb. ,,a nyúl viszi a puskát")

Ki kéne javítani, így:
taronyut yom smarìl: ["ta.Ron.jut j
om smaR.Il] PF kif. na'vi idióma: szó szerint: "a préda eszi a
vadászt'r", teljesen zavaros helyzet, káosz (kb. ,,a nyúl viszi a puskát")