eyawr säsi aylì’utseng (szótárjavítás)

[P.A.'li makto]

Valami tennivaló? A nemzetköziben nagyon pörög a szótáras topic... nálunk miért nem?

[Kifkeyä Nari]

Akkor előszőr az ujak:

\derives{tì'i'a}{tI.\textprimstress PiP.a}{n.}{ending, conclusion}{'i'a}{end}{PF}

\word{srer}{srEr}{vin.}{appear, materialize, come into view}{PF}

\word{'ìp}{PIp}{vin.}{disappear, vanish, recede from view}{PF}

\word{tsong}{\t{ts}oN}{n.}{valley}{PF}

\derives{tsongtsyìp}{\textprimstress \t{ts}oN.\t{ts}jIp}{n.}{dimple}{tsong}{valley}{PF}

\word{ro'a}{\textprimstress r$\cdot$o.P$\cdot$a}{vin.}{be impressive, inspire awe or respect}{PF}

\word{säro'a}{sæ.\textprimstress ro.Pa}{n.}{feat, accomplishment, great deed}{PF}

\derives{säro'a si}{sæ.\textprimstress ro.Pa s$\cdot$i}{vin.}{do great deeds}{säro'a}{great deed}{PF}

\cw{txanro'a}{t'an.\textprimstress r$\cdot$o.P$\cdot$a}{vin.}{be famous}{txan}{much}{ro'a}{inspire awe or respect}{PF}

\word{velek}{\textprimstress v$\cdot$E.l$\cdot$Ek\textcorner}{vin.}{give up, surrender, concede defeat}{PF}

\word{spono}{\textprimstress spo.no}{n.}{island}{PF}

\word{txew}{t'Ew}{n.}{edge, brink, limit, border, end}{PF}

\cw{txewnga'}{\textprimstress t'Ew.NaP}{adj.}{having a limit, not without bounds, finite}{txew}{limit}{nga'}{contain}{PF}

\word{litx}{lit'}{adj.}{sharp (as a blade)}{PF}

\word{fwem}{fwEm}{adj.}{dull, blunt (as a point)}{PF}

\word{syura}{sju.\textprimstress ra}{n.}{energy (physical or spiritual)}{PF}

\cw{syuratan}{sju.\textprimstress ra.tan}{n.}{bioluminescence}{syura}{energy}{atan}{light}{PF,JC}

\cw{txonkrr}{\textprimstress t'on.k\textsyllabic{r}}{adv.}{at night}{txon}{night}{krr}{time}{PF}

\word{yuey}{\textprimstress yu.Ej}{adj.}{beautiful (inner beauty)}{PF}\ ofp.

\word{kxem}{k'Em}{vin.}{be vertical}{PF}

\word{txay}{t'aj}{vin.}{be horizontal, lie flat}{PF}

\derives{nìkxem}{nI.\textprimstress k'Em}{adv.}{vertically}{kxem}{be vertical}{PF}

\derives{nìtxay}{nI.\textprimstress t'aj}{adv.}{horizontally}{txay}{be horizontal}{PF}

\cw{klltxay}{k\textsyllabic{l}.\textprimstress t'$\cdot$aj}{vin.}{lie on the ground}{kllte}{ground}{txay}{lie flat}{PF}

\cw{klltxaykay}{k\textsyllabic{l}.t'$\cdot$aj.\textprimstress kaj}{vtr.}{lay (something) on the ground}{kllte}{ground}{txay}{lie flat}{PF}\ transitive form of \textit{klltxay}

\word{yo}{jo}{n.}{surface}{PF}

\cw{kxemyo}{\textprimstress k'Em.jo}{n.}{wall, vertical surface}{kxem}{be vertical}{yo}{surface}{PF}

\word{fyep}{fjEp\textcorner}{vtr.}{hold in the hand, grasp, grip}{PF}

\derives{nìk'ärip}{nIk.\textprimstress æ.rip\textcorner}{adv.}{steadily}{ke ärip}{not move}{PF}\ lit.: 'without letting it move'

\derives{nìklonu}{nIk.lo.\textprimstress nu}{adv.}{firmly, steadfastly, faithfully}{ke lonu}{not let go}{PF}\ lit.: 'without releasing it'

\derives{nìktungzup}{nIk.tuN.\textprimstress zup\textcorner}{adv.}{carefully, firmly}{ke tungzup}{not drop}{PF}\ lit.: 'without letting it fall'

\derives{nìsyep}{nI.\textprimstress sjEp\textcorner}{adv.}{tightly, in an iron grip}{syep}{trap}{PF}\ lit.: 'like a trap'

\derives{nìmeyp}{nI.\textprimstress mEjp\textcorner}{adv.}{weakly, loosely}{meyp}{weak}{PF}

\derives{säfyep}{sæ.\textprimstress fjEp\textcorner}{n.}{handle}{fyep}{hold in the hand}{PF}

\word{slan}{slan}{vtr.}{support (emotional, social or personal support)}{PF}\ ofp.

\derives{tìslan}{tI.\textprimstress slan}{n.}{support (emotional, social or personal support) }{slan}{support}{PF}\ ofp.

\derives{tìeyktan}{tI.\textprimstress Ejk.tan}{n.}{leadership}{eyktan}{leader}{PF,JC}

\word{'llngo}{\textprimstress P\textsyllabic{l}.No}{n.}{hip}{PF}

\cw{zare'}{za.\textprimstress rEP}{n.}{forehead, brow}{zapxì}{front}{re'o}{head}{PF}

\word{flawm}{flawm}{n.}{cheek}{PF}

\cw{prrku}{\textprimstress p\textsyllabic{r}.ku}{n.}{womb}{prrnen}{baby}{kelku}{home}{PF}

\word{ngep}{NEp\textcorner}{n.}{navel}{PF}

\cw{tawsyuratan}{taw.sju.\textprimstress ra.tan}{n.}{aurora}{taw}{sky}{syuratan}{(bio)luminescence}{PF,LN}

\liu{sna--}{sna}{prefix}{group marker for nouns (abbrev. of {\bf sna'o})}{PF}\ Note: \textit{sna-} indicates naturally occurring groups or sets. Use \textit{sästarsìm} to indicate a collection intentionally put together by a person.

\word{syeha}{\textprimstress sjE.ha}{n.}{breath}{PF}

\derives{syeha si}{\textprimstress sjE.ha s$\cdot$i}{vin.}{breathe}{syeha}{breath}{PF}

\word{sko+}{sko}{adp.}{as, in the capacity of, in the role of}{PF}

\word{sna'o}{\textprimstress sna.Po}{n.}{set, group, pile, clump, stand}{PF}\ nfp.

\cw{snatxärem}{sna.\textprimstress t'æ.rEm}{n.}{skeleton}{sna'o}{group}{txärem}{bone}{PF}\ lit.: 'set of bones'

\cw{snafpìlfya}{sna.\textprimstress fpIl.fja}{n.}{philosophy}{sna'o}{group}{fpìlfya}{way of thinking}{PF}\ lit.: 'a group of mindsets'

\cw{snatanhì}{sna.tan.\textprimstress hI}{n.}{constellation}{sna'o}{clump}{tanhì}{star}{PF}\ lit.: 'a clump of stars'

\derives{sästarsìm}{sæ.\textprimstress star.sIm}{n.}{collection (put together intentionally by a person)}{starsìm}{gather, collect}{PF}

\word{tsu'o}{\textprimstress \t{ts}u.Po}{n.}{ability}{PF}

\derives{krra}{\textprimstress k\textsyllabic{r}.a}{conj.}{when, at the time that}{krr}{time}{PF}

\cw{snatanhìtsyìp}{sna.tan.\textprimstress hI.\t{ts}jIp}{n.}{star cluster}{sna'o}{group}{tanhì(tsyip)}{star}{PF}

\derives{pìwopxtsyìp}{pI.\textprimstress wop'.\t{ts}jIp}{n.}{nebula}{pìwopx}{cloud}{PF}\ lit.: 'little cloud'

\markerN{--tswo}{\t{ts}wo}{({\bf pro.}) suffix that changes a verb to a noun indicating the ability to perform the action of the verb}{PF}{Pori wem\uline{tswo} fratsamsiyur rolo'a nìtxan.}{His ability to fight greatly impressed all the warriors.}{suffix}

\markerN{sna--}{sna}{prefix group marker for nouns; {\bf pro.} when referring to living things, {\bf unpro.} otherwise}{PF}{\uline{sna}nantang}{a pack of viperwolves}{prefix}

[P.A.'li makto]

\derives{tì'i'a}{tI.\textprimstress PiP.a}{fn.}{befejezés}{'i'a}{befejez}{PF}

\word{srer}{srEr}{i.(tn)}{megjelenik, megvalósul, érzékelhetővé válik}{PF}

\word{'ìp}{PIp}{i.(tn)}{eltűnik, elvész (szem elől)}{PF}

\word{tsong}{\t{ts}oN}{fn.}{völgy}{PF}

\derives{tsongtsyìp}{\textprimstress \t{ts}oN.\t{ts}jIp}{fn.}{gödröcske (arcon)}{tsong}{völgy}{PF}

\word{ro'a}{\textprimstress r$\cdot$o.P$\cdot$a}{i.(tn)}{hatásosnak lenni, félelmet vagy tiszteletet kelteni}{PF}

\word{säro'a}{sæ.\textprimstress ro.Pa}{fn.}{hőstett, teljesítmény, nagy tett}{PF}

\derives{säro'a si}{sæ.\textprimstress ro.Pa s$\cdot$i}{ i.(tn)}{nagy tettet hajt végre}{säro'a}{nagy tett}{PF}

\cw{txanro'a}{t'an.\textprimstress r$\cdot$o.P$\cdot$a}{ i.(tn)}{híresnek lenni}{txan}{sok}{ro'a}{ félelmet vagy tiszteletet kelteni }{PF}

\word{velek}{\textprimstress v$\cdot$E.l$\cdot$Ek\textcorner}{ i.(tn) }{felad, megad(ja magát)}{PF}

\word{spono}{\textprimstress spo.no}{fn.}{sziget}{PF}

\word{txew}{t'Ew}{fn.}{ határ, széle vminek, szegély, vég}{PF}

\cw{txewnga'}{\textprimstress t'Ew.NaP}{mn.}{véges, nem határtalan}{txew}{határ}{nga'}{tartalmaz}{PF}

[P.A.'li makto]

\word{litx}{lit'}{mn.}{éles (mint egy penge)}{PF}

\word{fwem}{fwEm}{mn.}{tompa, életlen}{PF}

\word{syura}{sju.\textprimstress ra}{fn.}{energia (fizikai vagy szellemi)}{PF}

\cw{syuratan}{sju.\textprimstress ra.tan}{fn.}{ biolumineszcencia, fénykibocsátás }{syura}{energia}{atan}{fény}{PF,JC}

\cw{txonkrr}{\textprimstress t'on.k\textsyllabic{r}}{hat.}{éjjel}{txon}{éj}{krr}{idő}{PF}

\word{yuey}{\textprimstress yu.Ej}{mn.}{szépség (belső szépség)}{PF}\ cs.sz.

\word{kxem}{k'Em}{ i.(tn) }{függőlegesnek lenni}{PF}

\word{txay}{t'aj}{ i.(tn) }{vízszintesnek lenni}{PF}

\derives{nìkxem}{nI.\textprimstress k'Em}{hat.}{függőlegesen}{kxem}{függőlegesnek lenni}{PF}

\derives{nìtxay}{nI.\textprimstress t'aj}{hat.}{vízszintesen}{txay}{vízszintesnek lenni, laposan feküdni}{PF}

\cw{klltxay}{k\textsyllabic{l}.\textprimstress t'$\cdot$aj}{ i.(tn) }{a földön feküdni}{kllte}{föld}{txay}{laposan feküdni}{PF}

\cw{klltxaykay}{k\textsyllabic{l}.t'$\cdot$aj.\textprimstress kaj}{ i.(t) }{lefektet (vmit) a földre}{kllte}{föld}{txay}{laposan fekszik}{PF}\ tárgyas változata a \textit{klltxay}-nak

\word{yo}{jo}{fn.}{felszín, felület}{PF}

\cw{kxemyo}{\textprimstress k'Em.jo}{fn.}{fal, függőleges felület}{kxem}{függőlegesnek lenni}{yo}{felület}{PF}

[P.A.'li makto]

\word{fyep}{fjEp\textcorner}{i.(t)}{(meg)fog, kézben tart, markol}{PF}

\derives{nìk'ärip}{nIk.\textprimstress æ.rip\textcorner}{hat.}{szilárdan}{ke ärip}{nem mozgat}{PF}\ szó szerint: 'anélkül, hogy hagyná mozogni'

\derives{nìklonu}{nIk.lo.\textprimstress nu}{hat.}{erősen, rendületlenül, állhatatosan}{ke lonu}{nem ereszt}{PF}\ szó szerint: 'anélkül, hogy eleresztené'

\derives{nìktungzup}{nIk.tuN.\textprimstress zup\textcorner}{hat.}{gondosan, erősen}{ke tungzup}{nem ejt el}{PF}\ szó szerint: 'anélkül, hogy elejtené'

\derives{nìsyep}{nI.\textprimstress sjEp\textcorner}{hat.}{szorosan, vasmarokkal}{syep}{ csapdába ejt }{PF}\ szó szerint: 'mint egy csapda'

\derives{nìmeyp}{nI.\textprimstress mEjp\textcorner}{hat.}{gyengén, lazán}{meyp}{gyenge}{PF}

\derives{säfyep}{sæ.\textprimstress fjEp\textcorner}{fn.}{fogantyú, kilincs}{fyep}{megfog}{PF}

\word{slan}{slan}{ i.(t) }{támogat (érzelmileg, szociálisan vagy személyesen)}{PF}\ cs.sz.

\derives{tìslan}{tI.\textprimstress slan}{fn.}{támogatás (érzelmi, szociális vagy személyes) }{slan}{támogat}{PF}\ cs.sz.

\derives{tìeyktan}{tI.\textprimstress Ejk.tan}{fn.}{vezetőség}{eyktan}{vezető}{PF,JC}

\word{'llngo}{\textprimstress P\textsyllabic{l}.No}{fn.}{csípő}{PF}

\cw{zare'}{za.\textprimstress rEP}{fn.}{homlok, szemöldök}{zapxì}{elülső rész}{re'o}{fej}{PF}

[P.A.'li makto]

\word{flawm}{flawm}{fn.}{arc, orca}{PF}

\cw{prrku}{\textprimstress p\textsyllabic{r}.ku}{fn.}{(anya)méh}{prrnen}{csecsmő}{kelku}{otthon}{PF}

\word{ngep}{NEp\textcorner}{fn.}{köldök}{PF}

\cw{tawsyuratan}{taw.sju.\textprimstress ra.tan}{fn.}{sarkifény}{taw}{ég}{syuratan}{fénykibocsátás}{PF,LN}

\liu{sna--}{sna}{előtag}{csoportot jelez főnevek elején (röv. {\bf sna'o})}{PF}\ Megjegyzés: \textit{sna-} természetesen előforduló csoportosulások kifejezésére. Viszont: \textit{sästarsìm} egy személy által szándékosan összeállított gyűjtemény kifejezésére.

\word{syeha}{\textprimstress sjE.ha}{fn.}{lélegzet}{PF}

\derives{syeha si}{\textprimstress sjE.ha s$\cdot$i}{i.(tn)}{lélegzik}{syeha}{lélegzet}{PF}

\word{sko+}{sko}{told.}{mint, ... szerepében}{PF}

\word{sna'o}{\textprimstress sna.Po}{fn.}{készlet, csoport, halom, rakás}{PF}\ n.e.

\cw{snatxärem}{sna.\textprimstress t'æ.rEm}{fn.}{csontváz}{sna'o}{készlet}{txärem}{csont}{PF}\ szó szerint: 'csontkészlet'

\cw{snafpìlfya}{sna.\textprimstress fpIl.fja}{fn.}{filozófia}{sna'o}{készlet}{fpìlfya}{ gondolkodásmód }{PF}\ szó szerint: 'gondolkodásmódkészlet'

\cw{snatanhì}{sna.tan.\textprimstress hI}{fn.}{csillagkép}{sna'o}{csoport}{tanhì}{csillag}{PF}\ szó szerint: 'csillagcsoport'

[P.A.'li makto]

\derives{sästarsìm}{sæ.\textprimstress star.sIm}{fn.}{gyűjtemény (személy által szándékosan összerakott)}{starsìm}{összeszed, gyűjt}{PF}

\word{tsu'o}{\textprimstress \t{ts}u.Po}{fn.}{képesség}{PF}

\derives{krra}{\textprimstress k\textsyllabic{r}.a}{ksz.}{amikor, abban az időben mikor}{krr}{idő}{PF}

\cw{snatanhìtsyìp}{sna.tan.\textprimstress hI.\t{ts}jIp}{fn.}{csillagcsoport }{sna'o}{csoport}{tanhì(tsyip)}{csillag}{PF}

\derives{pìwopxtsyìp}{pI.\textprimstress wop'.\t{ts}jIp}{fn.}{ködfolt}{pìwopx}{felhő}{PF}\ szó szerint: 'kis felhő'

\markerN{--tswo}{\t{ts}wo}{({\bf pro.}) utótag, amely az igét főnévvé változtatja, jelezve az ige végrehajtásának képességét }{PF}{Pori wem\uline{tswo} fratsamsiyur rolo'a nìtxan.}{Harcképessége mély benyomást tett minden harcosra.}{utótag}

\markerN{sna--}{sna}{előtag, csoportot jelez főnevek elején; {\bf pro.} élőlényekre utal, {\bf unpro.} másképpen}{PF}{\uline{sna}nantang}{egy falka viperafarkas, viperafarkasfalka}{prefix}

[P.A.'li makto]

A madarak azt csiripelik, hogy vannak új szavak.

[Kifkeyä Nari]

A madarak azt csiripelik, hogy vannak új szavak.

A madarakat le kell lőni...

[P.A.'li makto]

   Ezt meg se hallottam!    És Pehely sem! 

[Kifkeyä Nari]

  Ezt meg se hallottam!    És Pehely sem! 

Nem Pehelyre gondoltam.
Pehelyt szeretjük...
Lesz pár javítandó is, de most itt az újak...

\derives{tìterkup}{tI.\textprimstress tER.kup\textcorner}{n.}{death (in abstract sense)}{terkup}{die}{PF}\textit{``Death is inevitable."}


\derives{maweypeyyu}{ma.\textprimstress wEj.pEj.ju}{n.}{One who is patient}{maweypey}{be patient}{PF}


\word{kunsìpìri txana tìmeyp lu tsyal a mìn.}{}{ph.}{The gunship's main weakness is the rotor system.}{PF}


\cw{ftxulì'u}{ft'$\cdot$u.\textprimstress lI.Pu}{vin.}{orate, give speech}{täftxu}{weave}{lì'u}{word}{PF}


\derives{ftxulì'uyu}{ft'u.\textprimstress lI.Pu}{n.}{orator, (public) speaker}{ftxulì'u}{orate, give speech}{PF}


\derives{säftxulì'u}{sæ.ft'u.\textprimstress lI.Pu}{n.}{speech, oration}{ftxulì'u}{orate, give speech}{PF}


\derives{tìftxulì'u}{tI.ft'u.\textprimstress lI.Pu}{n.}{speech-making, public speaking}{fxtulì'u}{orate, give speech}{PF}


\cw{slantire}{slan.ti.\textprimstress RE}{n.}{inspiration}{slan}{support}{tirea}{spirit}{PF}


\derives{slantire si}{slan.ti.\textprimstress RE s$\cdot$i}{vin.}{inspire}{slantire}{inspiration}{PF}


\word{kum}{kum}{n.}{result}{PF}


\liu{kem amuiä, kum afe'}{}{ph.}{Na'vi proverbial phrase$\colon$ \textit{Proper action, bad result} (Said when something that should have turned out well didn't)}{PF}


\derives{kuma}{\textprimstress kum.a}{conj.}{that (as a result)}{kum}{result}{PF}\ this form precedes the result, I.E. 'Lu poe sevin nìftxan kuma yawne slolu oer' \textit{(She was so beautiful that I fell in love with her.)}; see also 'akum'


\derives{akum}{a.\textprimstress kum}{conj.}{that (as a result)}{kum}{result}{PF}\ this form follows the result, I.E. 'Poe yawne slolu oer akum, nìftxan lu sevin' \textit{(She was so beautiful that I fell in love with her.)}; see also 'kuma'


\word{fyel}{fyEl}{vtr.}{seal, make impervious}{PF}


\word{zey}{zEj}{adj.}{special, distinct}{PF}


\word{vll}{v\textsyllabic{l}}{vin., vtr.}{indicate, point at}{PF}


\derives{eykyu}{\textprimstress Ejk.ju}{n.}{leader (typically temporary, of a small group like a hunting party)}{eyk}{lead}{PF}


\cw{am'ake}{am.\textprimstress Pa.kE}{adj.}{sure, confident}{am'a}{doubt}{ke}{not}{PF}


\derives{nam'ake}{nam.\textprimstress Pa.kE}{adv.}{confidently}{am'ake}{confident}{PF}


\word{kezemplltxe}{kE.zEm.p\textsyllabic{l}.\textprimstress t'E}{adv.}{of course, needless to say}{PF}\ (contraction of {\bf ke+zene+pivlltxe})


\word{tare}{\textprimstress t$\cdot$a.R$\cdot$E}{vtr.}{connect, relate to, have a relationship with}{PF}


\derives{nìsoaia}{nI.so.\textprimstress a.i.a}{adv.}{(together) as members of a family}{soaia}{family}{PF}


\derives{nìolo'}{nI.\textprimstress o.loP}{adv.}{(together) as members of a clan}{olo'}{clan}{PF}


\derives{sätare}{sæ.\textprimstress a.RE}{n.}{connection, relationship}{tare}{connect, relate to}{PF}


\liu{ke tare}{kE \textprimstress t$\cdot$a.R$\cdot$E}{ph.}{It's irrelevant; It doesn't matter}{PF}


\word{sloa}{\textprimstress slo.a}{adj.}{wide}{PF}


\word{snep}{snEp\textcorner}{adj.}{narrow}{PF}


\derives{slosnep}{slo.\textprimstress snEp\textcorner}{n.}{width}{snep}{narrow}{PF}


\derives{peslosnep}{pE.slo.\textprimstress snEp\textcorner}{ques.}{what width, how wide?}{snep}{narrow}{PF}\ (allomorph of slosneppe)


\derives{slosneppe}{slo.\textprimstress snE.pE}{ques.}{what width, how wide?}{snep}{narrow}{PF}\ (allomorph of peslosnep)


\word{hoet}{ho.\textprimstress Et\textcorner}{adj.}{vast, broad, expansive}{PF}


\derives{nìhoet}{nI.\textprimstress ho.Et\textcorner}{adv.}{widely, pervasively}{hoet}{vast, broad, expansive}{PF}


\word{so'ha}{\textprimstress s$\cdot$oP.h$\cdot$a}{vtr.}{be enthusiastic about, show enthusiasm for, be excited about}{PF}\ (Note: Being enthusiastic is always transitive in Na'vi -PF)


\derives{tìso'ha}{tI.\textprimstress oP.ha}{n.}{enthusiasm, having a good attitude}{so'ha}{be entusiastic about}{PF}


\derives{nìso'ha}{nI.\textprimstress soP.ha}{adv.}{enthusiastically}{so'ha}{be enthusiastic about}{PF}


\derives{leso'ha}{lE.\textprimstress soP.ha}{adj.}{enthusiastic, keen}{so'ha}{be enthusiastic about}{PF}\ ofp.


\cw{tsawlultxa}{\t{ts}awl.ul.\textprimstress t'a}{n.}{conference}{tsawl}{big}{ultxa}{meeting}{PF}

[P.A.'li makto]

\derives{tìterkup}{tI.\textprimstress tER.kup\textcorner}{fn.}{halál (elvont értelemben)}{terkup}{meghal}{PF}\textit{``A halál elkerülhetetlen."}

\derives{maweypeyyu}{ma.\textprimstress wEj.pEj.ju}{fn.}{türelmes személy}{maweypey}{türelmesnek lenni}{PF}

\word{kunsìpìri txana tìmeyp lu tsyal a mìn.}{}{kif.}{A helikopter gyenge pontja a rotor.}{PF}

\cw{ftxulì'u}{ft'$\cdot$u.\textprimstress lI.Pu}{i.(tn)}{ szónokol, beszédet mond }{täftxu}{sző}{lì'u}{szó}{PF}

\derives{ftxulì'uyu}{ft'u.\textprimstress lI.Pu}{fn.}{szónok, (nyilvános) beszélő}{ftxulì'u}{szónokol, beszédet mond}{PF}

\derives{säftxulì'u}{sæ.ft'u.\textprimstress lI.Pu}{fn.}{beszéd, szónoklat}{ftxulì'u}{ szónokol, beszédet mond }{PF}

\derives{tìftxulì'u}{tI.ft'u.\textprimstress lI.Pu}{fn.}{nyilvános beszéd}{fxtulì'u}{ szónokol, beszédet mond }{PF}

\cw{slantire}{slan.ti.\textprimstress RE}{fn.}{inspiráció, ihlet}{slan}{segítség, támogatás}{tirea}{szellem}{PF}

\derives{slantire si}{slan.ti.\textprimstress RE s$\cdot$i}{i.(tn)}{inspirál}{slantire}{inspiráció}{PF}

\word{kum}{kum}{fn.}{eredmény}{PF}

\liu{kem amuiä, kum afe'}{}{kif.}{Na'vi mondás$\colon$ \textit{Helyes tett, rossz eredmény.} (Akkor mondják, ha valaminek jól kellett volna elsülnie, de nem úgy történt.)}{PF}

[P.A.'li makto]

  \derives{kuma}{\textprimstress kum.a}{ksz.}{hogy (ennek eredményeként)}{kum}{eredmény}{PF}\ megelőzi az eredményt, pl. 'Lu poe sevin nìftxan kuma yawne slolu oer' \textit{(Olyan gyönyörű volt, hogy beleszerettem.)}; lásd még'akum'


\derives{akum}{a.\textprimstress kum}{ksz.}{hogy (ennek eredményeként)}{kum}{eredmény}{PF}\ az eredményt követi, pl. 'Poe yawne slolu oer akum, nìftxan lu sevin' \textit{(Beleszerettem, mert hogy olyan gyönyörű volt.)}; lásd még 'kuma'


\word{fyel}{fyEl}{i.(t).}{lepecsétel, hozzáférhetetlenné tesz}{PF}


\word{zey}{zEj}{mn.}{különleges, különböző}{PF}


\word{vll}{v\textsyllabic{l}}{i.(tn), i.(t)}{jelez, mutat}{PF}


\derives{eykyu}{\textprimstress Ejk.ju}{fn.}{vezető (ideiglenesen, kisebb csoporté pl. vadászoké)}{eyk}{vezet}{PF}


\cw{am'ake}{am.\textprimstress Pa.kE}{mn.}{biztos, magabiztos}{am'a}{kétség}{ke}{nem}{PF}


\derives{nam'ake}{nam.\textprimstress Pa.kE}{hsz.}{magabiztosan}{am'ake}{magabiztos}{PF}


\word{kezemplltxe}{kE.zEm.p\textsyllabic{l}.\textprimstress t'E}{hsz.}{természetesen, mondani sem kell}{PF}\ (összevonás: {\bf ke+zene+pivlltxe})


\word{tare}{\textprimstress t$\cdot$a.R$\cdot$E}{i.(t)}{összeköt, összekapcsol, kapcsolatban van}{PF}

[P.A.'li makto]

\derives{nìsoaia}{nI.so.\textprimstress a.i.a}{hsz.}{(együtt) mint egy család}{soaia}{család}{PF}


\derives{nìolo'}{nI.\textprimstress o.loP}{hsz.}{(együtt) mint egy klán}{olo'}{klán}{PF}


\derives{sätare}{sæ.\textprimstress a.RE}{fn.}{kapcsolódás, kapcsolat}{tare}{összekapcsol, kapcsolatban van}{PF}


\liu{ke tare}{kE \textprimstress t$\cdot$a.R$\cdot$E}{kif.}{nem a tárgyhoz tartozó; nem számít}{PF}


\word{sloa}{\textprimstress slo.a}{mn.}{széles}{PF}


\word{snep}{snEp\textcorner}{mn.}{keskeny}{PF}


\derives{slosnep}{slo.\textprimstress snEp\textcorner}{fn.}{szélesség}{snep}{keskeny}{PF}


\derives{peslosnep}{pE.slo.\textprimstress snEp\textcorner}{ksz.}{milyen széles?}{snep}{keskeny}{PF}\ (másik alakja slosneppe)


\derives{slosneppe}{slo.\textprimstress snE.pE}{ksz.}{milyen széles?}{snep}{keskeny}{PF}\ (másik alakja peslosnep)


\word{hoet}{ho.\textprimstress Et\textcorner}{mn.}{hatalmas, terjedelmes, kiterjedt}{PF}


\derives{nìhoet}{nI.\textprimstress ho.Et\textcorner}{hsz.}{széles körben, kiterjedten}{hoet}{ hatalmas, terjedelmes, kiterjedt }{PF}


\word{so'ha}{\textprimstress s$\cdot$oP.h$\cdot$a}{i.(t)}{lelkesnek lenni valami iránt, lelkesedést mutatni valamiért, izgatottnak lenni valami miatt, lelkesedni}{PF}\ (Megjegyzés: A ,,lelkesedni" mindig tárgyas a na'vi nyelvben. -PF)


\derives{tìso'ha}{tI.\textprimstress oP.ha}{fn.}{lelkesedés, pozitív hozzáállás}{so'ha}{lelkesnek lenni}{PF}


\derives{nìso'ha}{nI.\textprimstress soP.ha}{hsz.}{lelkesen}{so'ha}{lelkesnek lenni}{PF}


\derives{leso'ha}{lE.\textprimstress soP.ha}{mn.}{lelkes, buzgó}{so'ha}{lelkesnek lenni}{PF}\ cs.sz.


\cw{tsawlultxa}{\t{ts}awl.ul.\textprimstress t'a}{fn.}{konferencia}{tsawl}{nagy}{ultxa}{találkozó}{PF}

[Kifkeyä Nari]

Javítandó:

fnu: [fn·u] PF vin. quiet, be quiet
fnu: [fn·u] PF ige lehalkít, elcsendesül

fpxäkìm: ["fp'·æ.k·Im] PF vin. enter
fpxäkìm: ["fp'·æ.k·Im] PF ige belép

Kelutral: ["kEl.ut.Ral] PF prop.n. Hometree (c.w. from kelku home and utral tree)
Kelutral: ["kEl.ut.Ral] PF tul.n. otthonfa (pandorai növényfaj) (összetétel ebb˝ol: kelku otthon és utral fa)

kìm: [k·Im] PF vtr. spin, to spin (something) Pol rumit kolìm He spun the ball
kìm: [k·Im] PF ige forog, pörög

kllfro': [kl"."fR·oP] PF svin. be responsible
kllfro': [kl"."fR·oP] PF i.(tn) felel˝os valamiért

krrnekx: [kr"."n·Ek'] PF vin. take/consume time (ii) (c.w. from krr time and nekx consume)
krrnekx: [kr"."n·Ek'] PF ige id˝ot vesz igénybe (összetétel ebb˝ol: krr id˝o és nekx elfogyaszt)

mìn: [m·In] PF vin. turn, rotate on an axis Mìn ne ftärpa Turn to the left
mìn: [m·In] PF i.(tn) (meg)fordul

ngrrpongu: [Nr".po.Nu] PF n. grassroots movement (c.w. from ngrr root and pongu party)
ngrrpongu: [Nr".po.Nu] PF fn. néprétegek megmozdulása (összetétel ebb˝ol: ngrr gyökér és pongu csoport)

pxi: [p'i] PF adj. sharp (as a point)
pxi: [p'i] PF mn. éles

sutx: [s·ut'] PF vtr. track, follow
sutx: [s·ut'] PF i.(t) nyomon követ, bezár

tìtxula: [tI."t'u.la] PF n. construction, constructed thing (derived from txula build)
tìtxula: [tI."t'u.la] PF fn. építmény (eredete: txula épít)

lek: [l·Ek^] PF vtr. heed, obey
lek: [l·Ek^] PF ige figyelmez, engedelmeskedik

oìsss: [o.I"s:] LA intj. angry snarl, 'watch it!'
oìsss: [o.I"s:] LA gesz. dühödt mordulás, 'vigyázz!'

sat: [sat^] PF pn. that (lenited form of tsat)
sat: [sat^] PF nm. az (a tsat gyengített alakja, rendhagyóan gyengített ftu from után)

newomum: [n·Ew."o.mum] PF svin. be curious, want to know (c.w. from new want and omum know)
newomum: [n·Ew."o.mum] PF i.(tn) kíváncsi(nak lenni), tudni akar (összetétel ebb˝ol: new akar és omum tud)

zo: [z·o] PF svin. be well, be intact, be as it should be, work correctly or as nature intended
zo: [z·o] PF i.(tn) jól lenni, rendben lenni, rendben m˝uködni

kxetse sì mikyun kop plltxe: ["k'E.>tsE sI "mik.jun kop^ pl"."t'E] LN,PF ph. Na'vi proverbial phrase: the tail and ears also speak; body language is important
kxetse sì mikyun kop plltxe: ["k'E.>tsE sI "mik.jun kop^ pl"."t'E] LN,PF kif. Na'vi közmondás:: "a farok és a fülek is beszélnek", a testbeszéd is fontos

säsulìn: [sæ."su.lIn] PF n. hobby, pleasureyielding activity (derived from sulìn be busy (positive sense))
säsulìn: [sæ."su.lIn] PF fn. hobby, örömet szerz˝o tevékenység (eredete: sulìn elfoglalt (pozitív értelemben))

vrrìn: ["v·r".·In] PF svin. be busy (negative sense): be tired out and overwhelmed by an activity that's keeping one busy (derived from 'ìn be busy)
vrrìn: ["v·r".·In] PF i.(tn) elfoglalt(nak lenni) (negatív értelemben): ,,nyakig ül a munkában" (eredete: 'ìn elfoglalt)

vospxìam: [vo.sp'I."am] PF n. last month (derived from vospxì month)
vospxìam: [vo.sp'I."am] PF fn. múlt hónap (eredete: vospxì hónap)

vospxìay: [vo.sp'I."aj] PF n. next month (derived from vospxì month)
vospxìay: [vo.sp'I."aj] PF fn. jöv˝o hónap (eredete: vospxì hónap)

tsmìm: [>tsmIm] PF n. track, trace (of animal or person)
tsmìm: [>tsmIm] PF fn. állatnyom, csapás

stum ke: [stum kE] PF ph. almost not (Note: Use instead of hardly, barely, or scarcely.)
stum ke: [stum kE] PF kif. majdnem nem (Megjegyzés: "alig", "éppen hogy" vagy "éppen csak" helyett használatos.)

yo': [j·oP^] PF svin. be perfect, flawless
yo': [j·oP^] PF i.(tn) tökéletes(nek lenni), hibátlan(nak lenni)

mek: [mEk^] PF adj. empty, or metaphorically: having no value
mek: [mEk^] PF mn. üres; vagy átvitt értelemben: "értéktelen"

yuey: ["yu.Ej] PF mn. szépség (bels˝o szépség)
yuey: ["yu.Ej] PF adj. beautiful (inner beauty) ofp.

klltxeykay: [kl".t'Ej."k·aj] PF vtr. lay (something) on the ground (c.w. from kllte ground and txay lie flat) transitive form of klltxay
klltxeykay: [kl".t'Ej."k·aj] PF i.(t) lefektet (vmit) a földre (összetétel ebb˝ol: kllte föld és txay laposan fekszik) tárgyas változata a klltxay-nak

nìk'ärìp: [nIk."æ.rIp^] PF adv. steadily (derived from ke ärìp not move) lit.: 'without letting it move'
nìk'ärìp: [nIk."æ.rIp^] PF hsz. szilárdan (eredete: ke ärìp nem mozgat) szó sz.: 'anélkül, hogy hagyná mozogni'

[P.A.'li makto]

fnu: [fn·u] PF vin. quiet, be quiet
fnu: [fn·u] PF i.(tn) lehalkul, elcsendesül

fpxäkìm: ["fp'·æ.k·Im] PF vin. enter
fpxäkìm: ["fp'·æ.k·Im] PF i.(tn) belép

Kelutral: ["kEl.ut.Ral] PF prop.n. Hometree (c.w. from kelku home and utral tree)
Kelutral: ["kEl.ut.Ral] PF tul.n. Otthonfa (összetétel ebb˝ol: kelku otthon és utral fa)

kìm: [k·Im] PF vtr. spin, to spin (something) Pol rumit kolìm He spun the ball
kìm: [k·Im] PF i.(t) forgat, pörget (valamit) Pol rumit kolìm. Megpörgette a labdát.


krrnekx: [kr"."n·Ek'] PF vin. take/consume time (ii) (c.w. from krr time and nekx consume)
krrnekx: [kr"."n·Ek'] PF i.(tn) id˝ot vesz igénybe (összetétel ebb˝ol: krr id˝o és nekx elfogyaszt)

mìn: [m·In] PF vin. turn, rotate on an axis Mìn ne ftärpa Turn to the left
mìn: [m·In] PF i.(tn) (meg)fordul (egy tengely körül) Mìn ne ftärpa. Fordulj balra.


pxi: [p'i] PF adj. sharp (as a point)
pxi: [p'i] PF mn. éles (hegyes)

sutx: [s·ut'] PF vtr. track, follow
sutx: [s·ut'] PF i.(t) nyomoz, követ


lek: [l·Ek^] PF vtr. heed, obey
lek: [l·Ek^] PF i.(t) figyelmez, engedelmeskediktsmìm: [>tsmIm] PF n. track, trace (of animal or person)
tsmìm: [>tsmIm] PF fn. nyom, csapás (állaté vagy személyé)

 
mek: [mEk^] PF adj. empty, or metaphorically: having no value
mek: [mEk^] PF mn. üres; vagy átvitt értelemben: értéktelen

yuey: ["yu.Ej] PF mn. szép (bels˝o szépség) cs.sz.
yuey: ["yu.Ej] PF adj. beautiful (inner beauty) ofp.



sat: [sat^] PF pn. that (lenited form of tsat)
sat: [sat^] PF nm. az (a tsat gyengített alakja)

[P.A.'li makto]

És most?
Jöhet még!

[P.A.'li makto]

Arra kérek mindenkit, aki használja a szótárat (a Taronyu-félét), és észrevesz bármilyen hibát vagy hiányosságot, az szóljon. (Itt, ebben a topicban.)
És ugyanez érvényes az újabb változatra, a Tukan-félére, amit (emlékeztetőül:) itt találhattok meg: http://dict-navi.com/.
Legyen a magyar szótár mindig naprakész!


Pam

[P.A.'li makto]

Kif, menjen az a szótárjavítás! 

[Kifkeyä Nari]

Az újjak:

\derives{zìsìtay}{\textprimstress zI.sIt.aj}{n.}{next year}{zìsìt}{year}{PF}

\derives{tìtsunslu}{tI.\textprimstress \t{ts}un.slu}{n.}{possibility}{tsunslu}{may, be possible}{PF}

\cw{numultxa}{nu.mul.\textprimstress t'a}{n.}{class (for instruction)}{nume}{learn}{ultxa}{meeting}{PF}

\derives{numultxatu}{nu.mul.\textprimstress t'a.tu}{n.}{classmate, member of a class}{numultxa}{class (for instruction)}{PF}

\derives{snanumultxa}{sna.nu.mul.\textprimstress t'a}{n.}{course (as a collection of classes)}{numultxa}{class (for instruction)}{PF}

\derives{tìflä}{tI.\textprimstress flæ}{n.}{success (in general)}{flä}{succeed}{PF}

\derives{säflä}{sæ.\textprimstress flæ}{n.}{success (an instance of succeeding)}{flä}{succeed}{PF}

\derives{mesrram}{mE.s\textsyllabic{r}.\textprimstress am}{n., adv.}{the day before yesterday, two days ago}{trr}{day}{PF}

\derives{mesrray}{mE.s\textsyllabic{r}.\textprimstress aj}{n., adv.}{the day after tomorrow, two days from now}{trr}{day}{PF}

\derives{pxesrram}{p'E.s\textsyllabic{r}.\textprimstress am}{n., adv.}{three days ago}{trr}{day}{PF}

\derives{pxesrray}{p'E.s\textsyllabic{r}.\textprimstress aj}{n., adv.}{three days from now}{trr}{day}{PF}

\word{mong}{m$\cdot$oN}{vtr.}{depend on, rely on, trust for protection}{PF}

\word{sru'}{sr$\cdot$uP}{vtr.}{crush, trample}{PF}

\word{'ekxin}{PE.\textprimstress k'in}{adj.}{tight}{PF}

\word{um}{um}{adj.}{loose}{PF}

\cw{'ekxinum}{PE.\textprimstress k'in.um}{n.}{tightness, looseness}{'ekxin}{tight}{um}{loose}{PF}

\derives{pekxinum}{pE.\textprimstress k'in.um}{ques.}{how tight, loose?}{'ekxinum}{tightness, looseness}{PF}

\word{zeswa}{\textprimstress zE.swa}{n.}{grass}{PF}

\derives{zeswavi}{\textprimstress zE.swa.vi}{n.}{blade of grass}{zeswa}{grass}{PF}

\derives{lezeswa}{lE.\textprimstress zE.swa}{adj.}{grassy}{zeswa}{grass}{PF}

\word{lopx}{l$\cdot$op'}{vin.}{panic}{PF}

\word{hifwo}{\textprimstress h$\cdot$i.fw$\cdot$o}{vin.}{flee, escape}{PF}

\derive{yrrap}{\textprimstress j\textsyllabic{r}.ap\textcorner}{n.}{storm}{ya}{air}{hrrap}{danger}{PF}

\word{'rrpxom}{\textprimstress P\textsyllabic{r}.p'om}{n.}{thunder}{PF}

\word{rawm}{Rawm}{n.}{lightning (general term)}{PF}

\derive{rawmpxom}{\textprimstress Rawm.p'om}{n.}{thunder and lightning}{rawm}{lightning}{'rrpxom}{thunder}{PF}

\word{se'ayl}{sE.\textprimstress Pajl}{n.}{an individual tall, thin waterfall that pours down a sheer high cliff, or off of a floating mountain (countable)}{PF}

\word{kxor}{k'oR}{n.}{a wall or bank of powerful waterfalls noted for its deafening roar and deadly force (countable, but only rarely)}{PF}

\word{syanan}{\textprimstress sja.nan}{n.}{a single drop or series of smaller waterfalls occurring sequentially along a stream or series of pools (countable)}{PF}

\word{rurur}{ru.\textprimstress rur}{n.}{water that is aeriated while flowing among the rocks of a very gradually sloping stream (countable)}{PF}

\word{tseltsul}{\textprimstress \t{ts}El.\t{ts}ul}{n.}{whitewater rapids (countable, but only rarely)}{PF}

\derives{tìmeyp}{tI.\textprimstress Ejp}{n.}{weakness}{meyp}{weak}{PF}

\derives{am'aluke}{am.\textprimstress Pa.lu.kE}{adv.}{without a doubt}{am'ake}{sure, confident}{PF}

\derive{atanzaw}{a.\textprimstress tan.zaw}{n.}{forked lightning}{atan}{light}{swizaw}{arrow}{PF}

\cw{ketsuk--}{kE.\t{ts}uk\textcorner}{prefix}{not able to}{ke}{not}{tsuk-}{able to}{PF}

\derives{nìsìlpey}{nI.sIl.\textprimstress pej}{adv.}{hopefully}{sìlpey}{hope}{PF}

\word{talun--}{ta.\textprimstress lun}{adp.}{because of, due to}{PF}

\loan{nìTsyungwen}{nI.\textprimstress \t{ts}juN.wEn}{adv.}{Zhongwen}{Zhongwen}{PF}{Mandarin Chinese}

\derive{reykol}{REj.\textprimstress kol}{vtr.}{play music, make to sing (poetic)}{rol}{sing}{«eyk»}{causitive infix}{PF}

\word{nrra}{\textprimstress n\textsyllabic{r}.a}{n.}{pride, feeling of pride}{PF}

\derives{lenrra}{lE.\textprimstress n\textsyllabic{r}.a}{adj.}{proud}{nrra}{pride}{PF}

\derives{nìnrra}{nI.\textprimstress n\textsyllabic{r}.a}{adv.}{proudly, with pride}{nrra}{pride}{PF}

\cw{snonrra}{sno.\textprimstress n\textsyllabic{r}.a}{n.}{self-pride (negative connotation)}{sno}{his/her self}{nrra}{pride}{PF}

\derives{lesnonrra}{lE.sno.\textprimstress n\textsyllabic{r}.a}{adj.}{full of self-pride}{snonrra}{self-pride}{PF}

\word{nrr}{n\textsyllabic{r}}{vin.}{glow, be luminous}{PF}

\derives{sänrr}{sæ.n\textsyllabic{r}}{n.}{glow, an instance of glowing}{nrr}{glow}{PF}

\cw{ylltxep}{\textprimstress j\textsyllabic{l}.t'Ep\textcorner}{n.}{communal fire or fire pit}{yll}{communal}{txep}{fire}{PF}

\cw{txeptseng}{\textprimstress t'Ep.\t{ts}EN}{n.}{place where a fire is burning or has burned}{txep}{fire}{tseng}{place}{PF}

\cw{ralnga'}{\textprimstress Ral.NaP}{adj.}{meaningful, instructive, something from which a lesson can be learned}{ral}{meaning}{nga'}{contain}{PF}

\derive{munsna}{\textprimstress mun.sna}{n.}{pair}{mune}{two}{sna'o}{set, group}{PF}

\derives{munsna--}{mun.sna}{prefix}{placed before a noun to indicate a single pair of something}{munsna}{pair}{PF}

\word{fyin}{fjin}{adj.}{simple}{PF}

\word{ep'ang}{Ep.\textprimstress PaN}{adj.}{complex}{PF}

\word{epxang}{E.\textprimstress p'aN}{n.}{stone jar used to hold small toxic arachnid}{PF}

\cw{fyinep'ang}{fjin.Ep.\textprimstress PaN}{n.}{degree of complexity}{fyin}{simple}{ep'ang}{complex}{PF}

\derives{pefyinep'ang}{pE.fjin.Ep.\textprimstress PaN}{ques.}{how complex?}{fyinep'ang}{degree of complexity}{PF}\ allomorph of fyinep'angpe

\derives{fyinep'angpe}{fjin.Ep.\textprimstress PaN.pE}{ques.}{how complex?}{fyinep'ang}{degree of complexity}{PF}\ allomorph of pefyinep'ang

\cw{sngä'itseng}{\textprimstress sNæ.PI.\t{ts}EN}{n.}{beginning, starting position, initial location}{sngä'i}{start}{tseng}{place}{PF}

\derives{srungsiyu}{\textprimstress sRuN.si.ju}{n.}{assistant, helper}{srung}{help}{PF}

\derives{srungtsyìp}{\textprimstress sRuN.\t{ts}jIp\textcorner}{n.}{helpful hint, tip}{srung}{help}{PF}

\derive{spulmokri}{spul.\textprimstress mok.Ri}{n.}{telephone}{spule}{propel}{mokri}{voice}{PF}

\cw{syeprel}{sjEp.\textprimstress REl}{n.}{camera}{syep}{trap}{rel}{image}{PF}

\liu{ka wotx}{ka wot'}{ph.}{generally, for the most part (literally$\colon$ across the totality)}{PF}

\liu{pefya nga fpìl}{}{ph.}{what do you think? (literally$\colon$ how do you think?)}{PF}

\liu{sre fwa sngap zize'}{}{ph.}{as quickly as possible (Na'vi idiom$\colon$ before the hellwasp stings)}{PF}

\word{swoa}{\textprimstress swo.a}{n.}{intoxicating beverage, or ``spirits''}{PF}

\word{rou}{\textprimstress r$\cdot$o.$\cdot$u}{vin.}{be, or get drunk}{PF}\ (\textit {example use:} \textbf{rou fa pxir})

\derives{pamrelvi}{pam.\textprimstress REl.vi}{n.}{letter (phonetic symbol)}{pamrel}{writing}{PF}

\derives{snapamrelvi}{sna.pam.\textprimstress REl.vi}{n.}{alphabet}{pamrelvi}{letter (phonetic symbol)}{PF}

\derives{tìtxen si}{tI.\textprimstress t'En s$\cdot$i}{vin.}{to wake, to waken, wake up}{tìtxen}{awakeness}{PF}

\derives{fnetxum}{fnE.\textprimstress t'um}{adj.}{allergic}{txum}{poison}{};\ Example usage$\colon$ \textbf{Oeri lu swoa fnetxum.}