Author Topic: eyawr säsi aylì’utseng (szótárjavítás)  (Read 43390 times)

0 Members and 1 Guest are viewing this topic.

Offline Pam (P.A.'li makto)

  • Eyktan
  • Palulukan Makto
  • *****
  • Posts: 2859
  • hu Hungary
  • Karma: 51
  • Sa'nok 'Eviyä
Re: eyawr säsi aylì’utseng (szótárjavítás)
« Reply #660 on: April 14, 2014, 02:53:19 am »
taronyu: ["ta.Ron.ju]JC,PF fn. vadász (összeté-tel ebb˝ol: taron vadászik és –yu f˝onévképz˝o)

Ezt ugye nem kellett javítan?
Ezt nem, csak a taronyutsyìp-et.

facebook: soaia leNa`vi

Offline Kifkeyä Nari

  • Palulukan Makto
  • *****
  • *
  • Posts: 1701
  • Karma: 45
Re: eyawr säsi aylì’utseng (szótárjavítás)
« Reply #661 on: April 14, 2014, 03:52:11 am »
ok. Akkor folytathatja Kékségem...  ;D

Offline Pam (P.A.'li makto)

  • Eyktan
  • Palulukan Makto
  • *****
  • Posts: 2859
  • hu Hungary
  • Karma: 51
  • Sa'nok 'Eviyä
Re: eyawr säsi aylì’utseng (szótárjavítás)
« Reply #662 on: April 14, 2014, 04:19:37 am »
\derives{snayì}{sna.\textprimstress jI}{fn.}{lépcső(sor)}{yì}{szint, lépcső}{PF}

\cw{kxaylyì}{\textprimstress k'ajl.jI}{fn.}{magas szint}{kxayl}{magas}{yì}{szint}{PF}

\cw{kxamyì}{\textprimstress k'am.jI}{fn.}{középszint level}{kxam}{közép}{yì}{szint}{PF}

\cw{tìmyì}{\textprimstress tIm.jI}{fn.}{alacsony szint}{tìm}{alacsony}{yì}{szint}{PF}

\word{flrr}{fl\textsyllabic{r}}{mn.}{gyengéd, enyhe, lágy (személyek vagy dolgok)}{PF}

\derives{nìflrr}{nI.\textprimstress fl\textsyllabic{r}}{hat.}{gyengéden, lágyan}{flrr}{gyengéd}{PF}

\derives{tìflrr}{tI.\textprimstress fl\textsyllabic{r}}{fn.}{gyengédség, lágyság}{flrr}{gyengéd}{PF}

\word{ngä'än}{N$\cdot$æ.\textprimstress P$\cdot$æn}{i.(tn)}{lelkileg vagy érzelmileg szenved, boldogtalan(nak lenni)}{PF}

\word{kelkin}{kEl.\textprimstress kin}{mn.}{szükségtelen}{PF}

\derives{nìkelkin}{nI.kEl.\textprimstress kin}{hat.}{szükségtelenül}{kelkin}{szükségtelen}{PF}

\derives{sängä'än}{sæ.Næ.\textprimstress Pæn}{fn.}{szenvedés; boldogtalanság}{ngä'än}{ lelkileg vagy érzelmileg szenved }{PF}

\derives{'eylanay}{PEj.la.\textprimstress naj}{fn.}{ismerős (lehetséges barát)}{'eylan}{barát}{PF}

\derives{eyktanay}{Ejk.ta.\textprimstress naj}{fn.}{helyettes, a vezető utáni második ember}{eyktan}{vezető}{JC,PF}

\derives{tsulfätunay}{\t{ts}ul.fæ.tu.\textprimstress naj}{fn.}{mestertanuló, leendő mester}{tsulfätu}{mester}{PF}

\derives{karyunay}{kaR.ju.\textprimstress naj}{fn.}{leendő tanár}{karyu}{tanár}{PF}

\markerN{--nay}{naj}{ {\bf (unpro.)} főnévképző, mely az eredetihez kapcsolódó szót képez, valamilyen rangsor alapján egy fokkal alacsonyabban álló szintre utal - méretben, rangsorban, teljesítményben, stb.}{PF}{.}{.}{dim.}

\liu{txìm a'aw ke tsun hiveyn mì tal mefa'liyä.}{}{kif.}{Na'vi közmondás$\colon$ \textit{Egy fenékkel nem lehet két lovat megülni.}; Egyszerre nem lehet két helyet (pozíciót) elfoglalni; dönteni kell.}{LN,PF}

\liu{fwa kan ke tam; zene swizawit livonu.}{}{kif.}{Na'vi közmondás $\colon$ \textit{Nem elég célozni, lőni is kell.}; A szándék nem elég; a tett számít.}{LN,PF}

\cw{tsan'ul}{\textprimstress \t{ts}an.P$\cdot$ul}{i.(tn)}{fejlődik, javul}{siltsan}{jó}{'ul}{növel}{PF}

\cw{fe'ul}{\textprimstress fE.P$\cdot$ul}{i.(tn)}{rosszabbodik, romlik}{fe'}{rossz}{'ul}{növel}{PF}

\derives{tìtsan'ul}{tI.\textprimstress \t{ts}an.Pul}{fn.}{fejlődés (általános vagy elvont értelemben)}{tsan'ul}{fejlődik}{PF}

\derives{tìfe'ul}{tI.\textprimstress fE.Pul}{fn.}{rosszabbodás (általános vagy elvont értelemben)}{fe'ul}{rosszabbodik}{PF}

\derives{sätsan'ul}{sæ.\textprimstress \t{ts}an.Pul}{fn.}{fejlődés, előrelépés (konkrét eset)}{tsan'ul}{fejlődik}{PF}

\derives{säfe'ul}{sæ.\textprimstress fE.Pul}{fn.}{ rosszabbodás (konkrét eset)}{fe'ul}{rosszabbodik}{PF}

\cw{frafya}{\textprimstress fra.fja}{hat.}{mindenképp, minden módon}{fra'u}{minden}{fya'o}{mód}{PF}

\loan{postì}{\textprimstress po.stI}{fn.}{(fórum/blog) post}{post}{PF}{Eng.}

\cw{ketsran}{kE.\textprimstress \t{ts}Ran}{mn., ksz.}{nem számít, nem fontos, akármi}{ke}{nem}{tsranten}{számít, fontos}{PF}

\derives{kangay si}{ka.\textprimstress Naj s$\cdot$i}{i.(tn)}{ érvényesít, igazol}{kangay}{érvényes}{PF}

\cw{txurtel}{\textprimstress t'uR.tel}{fn.}{kötél}{txur}{erős}{telem}{zsinór}{PF}

\word{ropx}{Rop'}{fn.}{lyuk (nyílás vagy furat egy tárgyban)}{PF}

\cw{tsongropx}{\textprimstress \t{ts}oN.Rop'}{fn.}{lyuk, üreg (melynek alja van) (látható vagy feltételezett)}{völgy}{valley}{ropx}{lyuk}{PF}

\word{tsrul}{\t{ts}Rul}{fn.}{fészek; otthonul szolgáló védett terület pandorai állatfajok számára}{PF}

\cw{yayotsrul}{\textprimstress ja.jo.\t{ts}Rul}{fn.}{madárfészek}{yayo}{madár}{tsrul}{fészek}{PF}




Egyelőre ennyi, mert megjött a főnök...  :-X

facebook: soaia leNa`vi

Offline Pam (P.A.'li makto)

  • Eyktan
  • Palulukan Makto
  • *****
  • Posts: 2859
  • hu Hungary
  • Karma: 51
  • Sa'nok 'Eviyä
Re: eyawr säsi aylì’utseng (szótárjavítás)
« Reply #663 on: April 15, 2014, 12:17:35 pm »
Még egy részlet:



\word{lini}{\textprimstress li.ni}{fn.}{valamely állat kicsinye}{PF}

\cw{tarnioang}{\textprimstress taR.ni.o.ang}{fn.}{ragadozó állat}{taron}{vadászik}{ioang}{állat}{PF}

\word{rong}{RoN}{fn.}{alagút}{PF}

\word{swek}{swEk\textcorner}{fn.}{bot, rúd, karó}{PF}

\cw{mektseng}{\textprimstress mEk.\t{ts}EN}{fn.}{rés, hasadás}{mek}{üres}{tseng}{hely}{PF}

\derives{tsenga}{\textprimstress \t{ts}E.Na}{ksz.}{ahol, }{tseng}{hely}{PF}

\word{fta}{fta}{fn.}{csomó, bog}{PF}

\derives{fta si}{fta s$\cdot$i}{i.(tn)}{csomóz, bogoz}{fta}{csomó, bog}{PF}

\word{fwi}{fw$\cdot$i}{i.(tn)}{csúszik, siklik}{PF}

\derives{oìsss si}{o.\textprimstress ÌSSS s$\cdot$i}{i.(tn)}{sziszeg}{oìsss}{ dühödt mordulás }{PF}

\word{il}{i$\cdot$l}{i.(tn)}{hajlik}{PF}

\word{kxakx}{k'$\cdot$ak'}{i.(tn)}{eltör, kettétörik}{PF}

\derives{ftumfa--}{\textprimstress ftum.fa}{told. }{ki-, belülről}{mìfa}{belül}{PF}

\derives{sä'eoio}{sæ.\textprimstress PE.o.i.o}{fn.}{ünnepély, rítus, szertartás}{'eoio}{ünnepélyes}{PF}

\derives{sä'eoio si}{sæ.\textprimstress PE.o.i.o s$\cdot$i}{i.(tn)}{ünnepel, ünnepélyen vesz részt}{sä'eoio}{ünnepély}{PF}

\word{kur}{k$\cdot$uR}{i.(tn)}{lóg}{PF}

\derives{nìtkan}{nIt.\textprimstress kan}{hat.}{szándékosan, akarattal}{tìkan}{cél, szándék}{PF}

\cw{nìtkanluke}{nIt.\textprimstress kan.lu.ke}{hat.}{véletlenül, akaratlanul}{nìtkan}{ szándékosan, akarattal }{luke-}{nélkül}{PF}

\word{nui}{\textprimstress n$\cdot$u.$\cdot$i}{i.(tn)}{hibázik, elbukik, eltéved, nem éri el a várt vagy kívánt eredményt}{PF}

\derives{nìnu}{nI.\textprimstress nu}{hat.}{hibásan, tévesen, eredménytelenül}{nui}{ hibázik, elbukik }{PF}



folyt. köv. ....

facebook: soaia leNa`vi

Offline Pam (P.A.'li makto)

  • Eyktan
  • Palulukan Makto
  • *****
  • Posts: 2859
  • hu Hungary
  • Karma: 51
  • Sa'nok 'Eviyä
Re: eyawr säsi aylì’utseng (szótárjavítás)
« Reply #664 on: April 17, 2014, 06:16:03 am »
\derives{tìnui}{tI.\textprimstress nu.i}{fn.}{bukás (elvont fogalom)}{nui}{ hibázik, elbukik}{PF}

\derives{sänui}{sæ.\textprimstress nu.i}{fn.}{bukás (konkrét sikertelenség)}{nui}{ hibázik, elbukik }{PF}

\word{fngä'}{fN$\cdot$æP}{i.(tn)}{könnyít magán; (a Földön:) kimegy a mosdóba, kimegy a fürdőszobába}{PF}


\derives{'ekxinumpe}{PE.\textprimstress k'i.num.pE}{ksz.}{milyen szoros, laza?}{'ekxinum}{szorosság, lazaság}{PF}

\derivingaffixN{tsuk--}{\t{ts}uk\textcorner}{({\bf pro.}) lehet (valamit csinálni vele)}{PF}{Fìioang lu \uline{tsuk}yom.}{Ez az állat ehető / meg lehet enni.}{mn.}

\derivingaffixN{ketsuk--}{kE.\t{ts}uk\textcorner}{({\bf pro.}) nem lehet (valamit csinálni vele)}{PF}{Swaw lamu \uline{ketsuk}tswa'}{A pillanat feledhetetlen volt.}{mn.}

\affixN{munsna--}{mun.sna}{({\bf pro.}) {\it pár}}{főnevek toldaléka}{PF}{\uline{munsna}hawnven}{egy pár cipő}{pár}

\word{okup}{\textprimstress o.kup\textcorner}{fn.}{tej}{PF}

\word{loi}{\textprimstress lo.i}{fn.}{tojás}{PF}

\word{tsyeym}{\t{ts}jEjm}{fn.}{kincs; valami ritka és nagy értékű}{PF}

\cw{wokau}{wok.\textprimstress a.u}{fn.}{ingadob}{wok}{hangos}{au}{dob}{JC,PF}

\word{srä}{sRæ}{fn.}{szövet; szövőszéken készített rongydarab}{PF}

\word{srok}{sRok\textcorner}{fn.}{gyöngy (dísz)}{PF}

\cw{pxayopin}{\textprimstress p'aj.o.pin}{mn.}{színes, több színű, tarka}{pxay}{sok}{'opin}{szín}{PF}

\loan{tsyoklìt}{\textprimstress \t{ts}jok.lIt\textcorner}{fn.}{csokoládé}{chocolate}{PF}{Eng.}

\loan{paynäpll}{\textprimstress paj.næ.p\textsyllabic{l}}{fn.}{ananász}{pineapple}{PF}{Eng.}

\derives{pamrelsiyu}{pam.\textprimstress rEl.si.ju}{fn.}{író}{pamrel}{írás}{PF}

\cw{rel arusikx}{\textprimstress rEl a.ru.\textprimstress sikx}{fn.}{film, videó}{rel}{kép}{rikx}{mozog}{PF}

\cw{lì'upuk}{\textprimstress lI.Pu.puk\textcorner}{fn.}{szótár}{li'u}{szó}{puk}{könyv (angol jövevényszó)}{PF}

\loan{lì'upuk}{\textprimstress lI.Pu.puk\textcorner}{fn.}{szótár}{szókönyv}{PF}{Navi / jövevényszó \bf{li'u puk}}

facebook: soaia leNa`vi

Offline Pam (P.A.'li makto)

  • Eyktan
  • Palulukan Makto
  • *****
  • Posts: 2859
  • hu Hungary
  • Karma: 51
  • Sa'nok 'Eviyä
Re: eyawr säsi aylì’utseng (szótárjavítás)
« Reply #665 on: April 17, 2014, 06:36:08 am »
\derive{nìkemweypey}{nI.kEm.\textprimstress wEj.pEj}{hat.}{türelmetlenül}{ke}{nem}{lemweypey}{türelmes}{PF}

\derive{kelemweypey}{kE.lEm.\textprimstress wEj.pEj}{mn.}{türelmetlen}{ke}{nem}{lemweypey}{türelmes}{PF}

\word{'on}{Pon}{fn.}{alak, forma}{PF}

\derive{salewfya}{sa.\textprimstress lEw.fja}{fn.}{irány, menetirány}{salew}{folyatat}{fya'o}{út}{PF}

\word{koum}{\textprimstress ko.um}{mn.}{kerek, gömbölyű, görbe}{PF}

\derive{ko'on}{\textprimstress ko.Pon}{fn.}{karika, ovális, megközelítőleg kör alakú zárt forma}{koum}{kerek}{'on}{alak}{PF}

\derive{yo'ko}{\textprimstress jo.ko}{fn.}{kör}{yo'}{tökéletes}{ko'on}{karika}{PF}

\derive{renulke}{\textprimstress RE.nul.kE}{mn.}{szabálytalan, rendszertelen, véletlenszerű}{renu}{minta}{luke}{nélkül}{PF}

\word{vawt}{vawt\textcorner}{mn.}{tömör, nem üreges}{PF}

\word{momek}{\textprimstress mo.mEk\textcorner}{mn.}{üreges, nem tömör}{PF}

\derive{yeyfya}{\textprimstress jEj.fja}{fn.}{egyenes vonal}{yey}{egyenes}{fya'o}{út}{PF}

\word{yak}{jak\textcorner}{fn.}{elágazás, szétágazás}{PF}

\derives{yak si}{j$\cdot$ak\textcorner\ s$\cdot$i}{i.(tn)}{elágazik, irányt vált, eltéved}{yak}{elágazás}{PF}

\derives{nìyeyfya}{nI.\textprimstress jEj.fja}{hat.}{egyenesen előre, egyenes vonalban}{yeyfya}{straight line}{PF}

\derives{nìftär}{nI.\textprimstress ftæR}{hat.}{balra}{ftär}{bal}{PF}

\derives{nìskien}{nI.\textprimstress ski.En}{hat.}{jobbra}{skien}{jobb}{PF}

\derives{'oratsyìp}{\textprimstress Po.Ra.\t{ts}jIp\textcorner}{fn.}{kis tó, tavacska}{'ora}{tó}{PF}

\derives{nìyawr}{nI.\textprimstress jawR}{hat.}{helyesen, jól}{eyawr}{helyes, jó}{PF}

\derives{tìsteftxaw}{tI.stE.\textprimstress ft'aw}{fn.}{vizsgálat, vizsga}{steftxaw}{vizsgál}{PF}

\word{yoa--}{\textprimstress jo.a}{told. }{cserébe}{PF}

\loan{txolar}{\textprimstress t'o.lar}{fn.}{dollár}{dollar}{PF}{Eng. }

\loan{ewro}{\textprimstress Ew.Ro}{fn.}{euro}{euro}{PF}{Eng. }

\word{lawnol}{\textprimstress law.nol}{fn.}{nagy öröm}{PF}

\word{ley}{lEj}{i.(tn)}{értékes(nek lenni), értéket képvisel, megéri}{PF}

\derives{säfmi}{sæ.\textprimstress fmi}{fn.}{próba, kísérlet}{fmi}{próbál, kísérel}{PF}

facebook: soaia leNa`vi

Offline Pam (P.A.'li makto)

  • Eyktan
  • Palulukan Makto
  • *****
  • Posts: 2859
  • hu Hungary
  • Karma: 51
  • Sa'nok 'Eviyä
Re: eyawr säsi aylì’utseng (szótárjavítás)
« Reply #666 on: April 17, 2014, 06:41:04 am »
Még kettő szó van hátra, amelyekkel küzdök. Érteni értem, hogy mire valók, de nem tudom megfogalmazni.
Ha valakinek kedve volna segíteni, ezekről beszélek:

\word{zun}{zun}{ksz.}{ha (counterfactual use)}{PF}
\word{zel}{zEl}{hat.}{akkor (counterfactual use)}{PF}

Konkrétan a "counterfactual" szó körülírása okoz fejfájást nekem. Vannak példamondataim, és a Na'viterin meg is van magyarázva a jelentése, mégsem találom a megfelelő magyar szót rá.  :(

Ma Haaaaaaaaaaaaaaaawwwwwwwwwwwwwwwwn! Srung sivi oeru rutxe!


Mit szóltok ehhez:

\word{zun}{zun}{ksz.}{ha (..., akkor...) (a "zel" párja, nem teljesülő feltétel esetén)}{PF} Pl.: Zun zivup tompa, zel ke tsivun oe kivä. Ha esne (de nem esik!), akkor nem tudnék elmenni.
\word{zel}{zEl}{hat.}{(ha..., ) akkor... (a "zun" párja, nem teljesülő feltétel esetén)}{PF} Pl.: Zun zivup tompa, zel ke tsivun oe kivä. Ha esne (de nem esik!), akkor nem tudnék elmenni.

Nem tudom, hogy ilyen hosszú kiegészítéssel be lehet-e rakni, de példamondat nélkül nem tudok rávilágítani a használatára.
Kif?
« Last Edit: April 17, 2014, 09:39:13 am by P.A.'li makto »

facebook: soaia leNa`vi

Offline Hawnuyu atxen

  • Eyktan
  • Palulukan Makto
  • *****
  • *
  • Posts: 5507
  • Karma: 36
  • 'aweyktan OPa'liatanevengä
Re: eyawr säsi aylì’utseng (szótárjavítás)
« Reply #667 on: April 17, 2014, 10:01:29 am »
Uh... fel van adva a házi ;D

Amit így hirtelenjében el tudnék képzelni az valami "feltételes ha-akkor" megnevezés lenne... merthogy véglis egy ha-akkor szerkezet, amiben tudjuk, hogy mi történik, de arról beszélünk, hogy mi lehetne, ill. annak következményeként mi lenne.
Legalábbis nekem a Na'viteris példából nekem ez szűrődött le:

Txo zivup tompa, (tsakrr) ke tsun oe kivä.
       ‘If it’s raining, (then) I can’t go.’
        Ha esik, nem tudok elmenni.

Zun zivup tompa, zel ke tsivun oe kivä.
       ‘If it were raining, (then) I couldn’t go.’
        Ha esne, nem tudnék elmenni.

Az elsőben tudás nem homályosítja el a beszélő éleslátását, vagyis nem tudja, hogy esik-e, vagy sem, csupán elmondja, hogy abban az esetben, ha esik, nem tud elmenni.
A másodikban ezzel szemben a beszélő teljes tudatában van a tiszta felhőtlen égbolt maradéktalanságának; itt a mondat jelentéstartalma arra vonatkozik, hogy ha az időjós gonoszan meglengette volna a varázsmikrofonját, hogy Micimackó mégis találkozzon más Kis Fekete Felhőkkel az égben, s a találkozó oly megható lett volna, hogy épp aznap essen az eső, akkor nem tudna elmenni.

Vagyis a txo-tsakrr szerkezetnél nem tudjuk mi a helyzet, ott arról beszélünk, hogy ebben-vagy-abban a lehetőségben mi történik, míg a zun-zel szerkezetben tudjuk azt is, hogy mi történik, és azt is, hogy ennek mi a kimenetele, de megemlítjük, hogy az ellentétes esetben mi történne.

Ötletelés közben megvilágosodám: hiszen mi tudunk algebrául! Nevezzük "(ellentétes ha)-akkor"-nak ;D Max bele kell írni a magyarázatba, hogy az ellentétesség itt a valósághoz képest értendő.
A példamondat meg menjen csak, ha odafér, szerintem ezt nem érti meg nyelvészprofesszor első látásra, hacsak nincs valami külön kifejezés erre a magyarban amit csak mi nem ismerünk :D
"Hrrap rä'ä si olo'ur smuktuä." ; "Ke'u ke lu ngay. Frakemit tung." (Assassin's Creed)

Nikre tsa'usìn!

 

Become LearnNavi's friend on Facebook Follow LearnNavi on Twitter! Watch LearnNavi's videos on YouTube

SMF 2.0.15 | SMF © 2017, Simple Machines
Privacy Policy
| XHTML | RSS | WAP2 | Site Rules

LearnNavi is not affiliated with the official Avatar website,
James Cameron, LightStorm Entertainment or The Walt Disney Company.
All trademarks and servicemarks are the properties of their respective owners.
Images in the LearnNavi.org Forums and Gallery may not be used without permission.

LearnNavi Affiliates:
ToS

LearnNavi is the community to learn Na'vi, the Avatar Language
"A place where real friendships are made." -Paul Frommer

AvatarMeet | Learn Na'vi Forum | Learn Na'vi Wiki | Na'viteri

LearnNavi