eyawr säsi aylì’utseng (szótárjavítás)

Started by tsrräfkxätu, March 22, 2010, 10:35:43 AM

Previous topic - Next topic

0 Members and 1 Guest are viewing this topic.

Kifkeyä Nari

Quote from: tsrräfkxätu on June 28, 2010, 03:41:52 PM
Ez szeretem a nyelvészekben. Hogy olyan kompromisszumkészek! :D :D :D

(Csak így tovább, ma tsmuke, én is így csinálom! :D)

(Bocs, Kif. :D)

Jó fogjatok össze ha akrtok ellenem akinek minden fehét és fekete (1 és 0) :)
vtr. és a  vin. -ről van neked ötleted?
Iletve a "tstu"-t nemkérdezed meg?
"txewk"-re is érdekelne a félenyéned. (monjuk nekem a bunkósbotról a buzogány jut eszembe ée szegény vavik a szemem elött most igen iszonyúan néznek ki :) )

Kif.

P.A.'li makto

#81
U
ukxo: [u"k'o] PF mn. száraz
ultxarun: [ul"t'aR.un] PF i. összefutni, véletlenül találkozni
ultxa si hu: [ul"t'a s.i hu] PF vin. Találkozni (szándékosan)
uo–: ["uo] PF adp.mögött

V
vawm: [vawm] PF mn. sötét
vay–: [vaj] PF [1]igekötő [?]fel
vaykrr: [vay"kr"] PF conj.amíg, -ig (összetételebb˝ol: vay -ig és krr idő)
vä': [væP^] PF mn. kellemetlen, undorító
venu: ["vEnu] PF fn. lábfej
venzek: ["vEnzEk^] PF fn. lábujj (összetétel ebb˝ol:venu lábfej és zekwä ujj)
vey: [vEj] PF f n. állati eredetű táplálék (étel), hús
virä: [v.i"R.æ] PF [?]ige terjed, osztódik(????) (esetleg a vírus angol megfelelőjéből átvett)
vitra: [vit"Ra] PF f n. lélek
vol: [vol] PF tőszn. nyolc
volve: ["volvE] PF sorszn. nyolcadik (összetételebb˝ol: vol nyolc)
vrrtep: ["vr"tEp^] PF fn. démon
vul: [vul] PF fn. faág
vur: [vuR] PF  fn. történet
vurvi: ["vuRvi] PF fn. összegzés, áttekintés (összetétel ebb˝ol: vur történet)

W
wä+: [wæ] PF adp. ellen (pl: harcolni vki ellen)
wem: [w.Em] PF vin. Harcolni, küzdeni
wempongu: ["wEmpoNu] PFf n. szakasz, katonai egység, csapat (összetétel ebb˝ol: wem harcol és pongu csoport)
wew: [wew] PF mn. hideg
weyn: [w.Ejn] PF i. rajzolni, illusztrálni
win: [win] PF [1]mn. gyors
win säpi: [win sæ"p.i] PF vin. sietni (összetételebb˝ol: win gyors és s«äp»i csinál (visszaható))
win si: [win s.i] PF [?] gyorsítani, siettetni, sietni (összetétel ebb˝ol: win gyors és si tesz)
wiya: ["wiya] PF intj. Figyelmeztető vagy csalódottságot kifejező szó, 'francba!'
wìntxu: [w.In"t'.u] PF ige mutat
wok: [wok^] PF mn. hangos
wotx: [wot'] PF f n. teljesség, egész

facebook: soaia leNa`vi

P.A.'li makto

Y
yawnetu: ["jawnEtu] PF f n. szeretett személy (összetételebb˝ol: yawne szeretett)
yawntu: ["jawntu] PF fn. . szeretett személy (összetételebb˝ol: yawne szeretett)
yayo: ["jajo] PF fn. madár (összetétel ebb˝ol: ya levegő és ioang állat)
yän: [j.æn] PF vtr. odaerősít, leköt(öz)
ye'rìn: ["jEPRIn] PF hsz. hamarosan
yem: [j.Em] PF vtr. rak, helyez
yemfpay: [jEm"fpaj] PF f n. bemártás, merítés (folyadékba)
yemfpay si: [jEm"fpaj s.i] PF vin. merít (folyadékba)

Z
zam: [zam] PF tőszn. hatvannégy
zapxì: [za"p'I] PF f n. elülső rész vagy darab (összetétel ebb˝ol: hapxì rész)
zenke: ["z.ENkE] PF vin. tilos, nem szabad ( subjunctive-val (kötőmóddal) használandó) (összetétel ebb˝ol: zene kell és ke nem)
zerok: ["z.ER.ok^] PF i. emlékezni
zola'u nìprrte': [zol"aPu nI"pr" teP^] PF kifejezés ,,örülünk hogy jöttél", üdvözöllek/üdvözlünk!  (összetétel ebb˝ol: z«ol»a'u jönni és nìprrte' kellemesen)
zup: [z.up^] PF vin. (le)esni

facebook: soaia leNa`vi

Kifkeyä Nari

Kaltxì!
Kész a következő adag.
A szokásos közleményezés:

Nem kaptam választ az alábbiakra:
---------------------------------
tsunslu (vin.) :may, be possible  -->{tsun}{be able}{slu}{become} -----> magyarra nem írtatok szófajt. Angolban: vin. van. Legyen akkor ige?
txokefyaw (conj.) : if not, or else, otherwise --->{txo-ke-fya-aw}{if not one path}---->Itt az összetétel nincs magyar megfelelés írva erre:"if not one path"

txewk---->így írtam most be: bunkósbot (fegyver)


És az új kérdések:
----------------
uo-- (adp.) : behind ---> szófajra "adp." helyett "told."-ot írtam (konfig alapján.) Jó?

vay- (adp.) : up to ----> itt igekötő lett írva, viszont ilyen megnevezés nincs a szótárban. Ragaszkodjuk mégis ehhez, vagy az angol rövidítés és konfig alapján jó a "told."?

vaykrr (conj.) : until ({vay--}{up to}{krr}{time} --->a szófajra "conj." helyett "ksz."-t írtam konfig alapján. Jó?
virä (ige) : terjed, osztódik(?) (esetleg a vírus angol megfelelőjéből átvett)--->Itt a "vírusos" megjegyzés rész eltűnt az angolban. Most ezért az eredeti jelentést hagytam: "terjed, osztódik". Maradjon így, vagy amit küldtél, vagy legyen már, mivelhogy az rész már nem kötődik a szóhoz.

vol (num.) : eight---->így írtam be: (szám) nyolc, 8 (a szótár angol konfigja nem ismeri a "tőszn."-t )
volve (adj.) : eighth (ordinal) {vol}{eight}---->most a konfig alapján "mn."-et írtam a szóhajhoz az angol alapján. A szótár konfigja a "sorszámnév" kifejezést nem ismeri. Mi legyen vele?

wä+ (adp.) : against (as in: fight against)->"adp." szóhajt "told."-ra cseréltem a konfig alapján.

wiya (intj.) : expression of warning or frustration, 'damn!' ---->a "intj."-tet "geszt."-re cseréltem a konfig alapján.
zam (num.) : sixty four --->így írtam be: hatvannégy, 64  (a szótár angol konfigja nem ismeri a "tőszn."-t )

win si (vin.) : rush something, make something fast {win}{fast}{si}{do} ->szófajra igét írtam a konfig és angol kiírás alapján, mert nem volt írva semmi. Jó?



És minden "vin."-t és "vtr."-t egyenlőre igének írok amíg nincs jobb magyar jelzés.


És egy szolgálati közlemény: jelenlegi készültségi fok: 83%
Kif.

tsrräfkxätu

#84
Quote from: Kifkeyä Nari on June 29, 2010, 02:04:18 PM
Kaltxì!
Kész a következő adag.
A szokásos közleményezés:

Nem kaptam választ az alábbiakra:
---------------------------------
tsunslu (vin.) :may, be possible  -->{tsun}{be able}{slu}{become} -----> magyarra nem írtatok szófajt. Angolban: vin. van. Legyen akkor ige?
txokefyaw (conj.) : if not, or else, otherwise --->{txo-ke-fya-aw}{if not one path}---->Itt az összetétel nincs magyar megfelelés írva erre:"if not one path"

txewk---->így írtam most be: bunkósbot (fegyver)


És az új kérdések:
----------------
uo-- (adp.) : behind ---> szófajra "adp." helyett "told."-ot írtam (konfig alapján.) Jó?

vay- (adp.) : up to ----> itt igekötő lett írva, viszont ilyen megnevezés nincs a szótárban. Ragaszkodjuk mégis ehhez, vagy az angol rövidítés és konfig alapján jó a "told."?

vaykrr (conj.) : until ({vay--}{up to}{krr}{time} --->a szófajra "conj." helyett "ksz."-t írtam konfig alapján. Jó?
virä (ige) : terjed, osztódik(?) (esetleg a vírus angol megfelelőjéből átvett)--->Itt a "vírusos" megjegyzés rész eltűnt az angolban. Most ezért az eredeti jelentést hagytam: "terjed, osztódik". Maradjon így, vagy amit küldtél, vagy legyen már, mivelhogy az rész már nem kötődik a szóhoz.

vol (num.) : eight---->így írtam be: (szám) nyolc, 8 (a szótár angol konfigja nem ismeri a "tőszn."-t )
volve (adj.) : eighth (ordinal) {vol}{eight}---->most a konfig alapján "mn."-et írtam a szóhajhoz az angol alapján. A szótár konfigja a "sorszámnév" kifejezést nem ismeri. Mi legyen vele?

wä+ (adp.) : against (as in: fight against)->"adp." szóhajt "told."-ra cseréltem a konfig alapján.

wiya (intj.) : expression of warning or frustration, 'damn!' ---->a "intj."-tet "geszt."-re cseréltem a konfig alapján.
zam (num.) : sixty four --->így írtam be: hatvannégy, 64  (a szótár angol konfigja nem ismeri a "tőszn."-t )

win si (vin.) : rush something, make something fast {win}{fast}{si}{do} ->szófajra igét írtam a konfig és angol kiírás alapján, mert nem volt írva semmi. Jó?



És minden "vin."-t és "vtr."-t egyenlőre igének írok amíg nincs jobb magyar jelzés.


És egy szolgálati közlemény: jelenlegi készültségi fok: 83%
Kif.

Kicsit belebeszélek, mert látom, hogy még fent vagy. :D

igen, tsunslu statív ige, mint pl. a lìm (még akkor is, ha az angolban nincs jelölve svin.-ként)
txokefyaw: "ha-nem-egy-út"
én furkósbotot írnék, csak mert az még egzotikusabban hangzik :D
uo, vay: told.
vaykrr: OK
virä: én az osztódikot kerülném (bizonytalan és túl tudományos is), legyen inkább szaporodik, sokasodik vagy hasonló (terjed jó)
vol, volve: igaza van tsmuke maktónak, de ha macerás, akkor követheted az angolt az egyszerűség kedvéért (esetleg ha azt lehet, legyen mindkettő "szám", mert a melléknévi formához kell még egy -a-, és ez így megtévesztő lehet)
többi: jó

vin., vtr.-re szerintem jó a tárgyatlan/tárgyas ige (itt úgyis arról van szó, hogy konkrétan ACC vonzata van-e vagy sincs), ha valakinek van egy szótára, kinézhetné, hogy ezeket hogy szokás rövidíteni magyarul (i és ti talán?)

(de persze Pamaknak mindenben igaza van, ha más véleményen van, mint amit fentebb írtam)
párolt zöldség — muntxa fkxen  

Kifkeyä Nari

Az írtak kész:

Így csináltam:
volve: ["volvE] PF szám nyolcadik (összetétel ebből: vol nyolc)(sorszámnév)

A furkosbotot még nyitva hagytam: az öreg juhász fogta furkos botját és lekergette a farkast... :)

Küzdősportokban hogy hívják a verekedő botot? :)


Kif.

tsrräfkxätu

Bo. Nem tudom, honnan fakad az ellenérzésed, de hát a club az csak bunkós/furkósbot, nincs ezen mit szépíteni. :D
párolt zöldség — muntxa fkxen  

P.A.'li makto

Quote from: tsrräfkxätu on June 29, 2010, 05:45:05 PM
Bo. Nem tudom, honnan fakad az ellenérzésed, de hát a club az csak bunkós/furkósbot, nincs ezen mit szépíteni. :D
Nekem mindegy minek nevezzük, csak nehogy a végén nuncsaku legyen belőle!
Quote(de persze Pamaknak mindenben igaza van, ha más véleményen van, mint amit fentebb írtam)
Pamak?!? Ez aranyos!

facebook: soaia leNa`vi

Kifkeyä Nari

Quote from: P.A.'li makto on June 30, 2010, 01:36:45 AM
Quote from: tsrräfkxätu on June 29, 2010, 05:45:05 PM
Bo. Nem tudom, honnan fakad az ellenérzésed, de hát a club az csak bunkós/furkósbot, nincs ezen mit szépíteni. :D
Nekem mindegy minek nevezzük, csak nehogy a végén nuncsaku legyen belőle!
Az nem lesz. Nem konkrét fegyverre hanem a fejemben megszületett valami vékony erős botra amiben persze lehet tévedek.

tsrräfkxätu-nak a Bo-ját kikerestem magyarban is: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kobud%C3%B3_kvaj
QuoteEzek közül a legismertebbek: bo (bot), sai, tonfa, kama és ...
Mivel botregyver (a csillagkapuban használják már) foglalt, így az angol szótárat követve esetleg: bot (fegyver)  ;)

Nincs igazán ötletem :)

Kif.

P.A.'li makto

#89
Quotevin., vtr.-re szerintem jó a tárgyatlan/tárgyas ige (itt úgyis arról van szó, hogy konkrétan ACC vonzata van-e vagy sincs), ha valakinek van egy szótára, kinézhetné, hogy ezeket hogy szokás rövidíteni magyarul (i és ti talán?)
Na jó, ez nehezebb, mint gondoltam... Szóval: elővettem a legnagyobb szótáraimat, hogy utánanézzek a kérdésnek. Mind a magyar-angol, mind pedig az angol-magyar szótárban csak az angol rövidítések találhatók. (Ez valamilyen szinten érthető, hiszen vannak az angolban olyan szófajok, melyek a magyarban nem is léteznek.) Két lehetőséget látok: vagy minden szófajra vonatkozó rövidítést meghagyunk eredetiben (a NiaN-ban úgy is ezekkel találkozik a felhasználó!), vagy lefordítjuk (szó szerint) őket, de akkor a NiaN-t is le kell fordítani... (Vagy azon már túl vagytok???)
Az hülye ötlet, hogy minden maradjon eredeti (pl. n, vtr) és csak az elején adjunk hozzá egy magyarázatot, mint ahogy a ,,nagyok" csinálják (pl. n=főnév, vtr=tárgyas ige, stb)? (Akkor minden egybevágna a NiaN-nal, ha meg valakit érdekel, hogy mit jelent magyarul, akkor az elejére lapoz és megnézi...)

facebook: soaia leNa`vi

Kifkeyä Nari


Akkor egy krédéssel kezdem ami már rég érdekel:
Mi az a "NiaN"?

Amúgy én két dolog miatt örülnék ha magyar maradna:
- mindent írhaték újra át (kisebb gond)
- sokkal egyszerűbb egy olyannak mint én (főleg, hogy az 1. project is ezt veszi át)

Mi lenne ha nem találunk akkor mi találnánk ki valamit:
ige(t)
ige(tn)

vagy

i.(t)
i.(tn)

És az elején ezt írnánk magyarázathoz:
i.(t) = ige (angol szerint tárgyas)
i.(tn) = ige (angol szerint tárgy nélküli)

Vagy valami hasonló....

Amúgy elnézést, hogy én tudatlan okoskodok....
Most kérek elnézést, hisz nylev területen egy porszem sem vagyok.... :)

Kif.

P.A.'li makto

#91
NiaN= Na'vi in a Nutshell.

Tőlem maradhat az a változat, amit te javasolsz, akkor viszont tényleg ragaszkodnunk kell mindenben a szó szerinti fordításhoz, pl. a "nyolcadik" legyen csak melléknév, a sorszámnév volta kevésbé érdekes.
Az igékhez jó lesz az i(t), i(tn) némi magyarázattal.

Akkor itt dobom a szótár elején lévő szöveget, ha így megfelel. Tele van kérdésekkel, amiket nem sikerült megfejtenem. Segítseket!

Az IPA (International Phonetic Association) / nemzetközileg használt fonetikai (hangtani) átírás jelenleg átdolgozás alatt áll.
Ez itt A Na'vi szótár; azé a nyelvé, melyet Dr. Paul Frommer alkotott az Avatar című filmhez. A szavak egyenesen Frommertől származnak, vagy az ő szavaiból erednek. Kétségkívül köszönettel tartozunk a következő személyeknek hatalmas erőfeszítéseikért: Dr. Frommer, Karyu Amawey (?), Taronyu és Tuiq (az eredeti Na'vi-angol szótár létrehozói), mindazok akik a ,,eyawr säsi aylì'utseng (szótárjavítás)"-on dolgoznak, mindenki a IRC-n (az meg mi?...), és a LearNa'vi oldalon.
Néhány megjegyzés: Az összetett nem ragozott szavakhoz és az angolból átvett jövevényszavakhoz megjegyzéseket fűztünk. A Frommer által használt  Na'vi helyesírást végig megtartottuk; a IPA átírás is adott. Néhány olyan szót is belevettünk az eredetibe, melyek az elhajlást példázzák (lenition=elhajlás? mássalhangzó-változás? mássalhangzó-gyengülés???). Ragozott alakok is találhatók itt, amennyiben említésük különösen hasznosnak bizonyult. Jegyezzük meg, hogy az adpozíciók (adposition: erre sincs magyar szó! Toldalékok? Mi legyen?) szabadok (külön írandók), ha a módosító szó előtt állnak, de utótagként  kötöttek (egybeírandók), ha a módosító szót követik.
Vastag betűk mutatják a Na'vi szavakat. Dőlt betűk a magyar meghatározásokat. Sima betűvel szedve található a nyelvtani besorolás,  zárójelben tüntetjük fel az <infixeket>, ahol  pl.  t<nulladik><1.>ar<2.>on a pozíciójukat (helyzetüket) jelöli. A fonetikus átírásban pontok jelölik a lehetséges infixek helyeit, pl. t.ar.on, ez nem szabványos IPA átírás, de nekünk hasznos. Jelezzük az igék tárgyas vagy tárgyatlan voltát, ha az ismert; a csak v-vel (igével) jelölt szavak vagy lehetnek tárgyasak és tárgyatlanok is, vagy nem lehet eldönteni róluk... Feltételezzük az elhajlás mibenlétének ismeretét, beleértve a magánhangzó elhagyását és az ,,ellision"-t (ez megint mi???).
Szintén megjegyzendő, hogy ahol a szóalak változatait részletezzük, ott a használatuk csak egyéni ízlés kérdése, nem szabályozzák azt mondattani vagy morfológiai (szóalaktani) szabályok. A szótár végén néhány hasznos függelék található további információkkal.

Valamint:
Akik szeretnék azok az Angol - Na'vi szótár elérhet˝o itt, vagy használhatja a keresési funkciót,
amelyet a Ctrl + F -el érheti el.
Valójában ez Na'vi-Angol szótár... (Vagy van rá mód, hogy megcseréljük, mint a Kelutral lap rövidebb szótárának esetében?)

facebook: soaia leNa`vi

P.A.'li makto

#92
Itt a bevezető utolsó része:

A szótár szerkesztés alatt áll, feltételezhetően akadnak még benne hibák. Rutxe, aki talál ilyet benne, jelezze, hogy kijavíthassuk. A verziószám mutatja a változtatásokat. Az első számjegy megváltozik, ha nagy mértékben belejavítottunk. 0x0 (a 2. számjegy?),  ha a javítás jelentős, de nem túl nagy. Végül 00x (a 3. számjegy?), ha egészen apró a változás. A hozzájuk tartozó magyarázatokat a ,,eyawr säsi aylì'utseng (szótárjavítás)"  oldal tartalmazza.
Sok-sok köszönet jár Kifkeyä Narinak (engedelmeddel kicseréltem a nevet a tiédre!), aki arra használta az idejét és a tehetségét, hogy ez a szótár egy online adatbázissá váljon, hogy segítse a fordítókat, és megkönnyítse a szótár javítását.

facebook: soaia leNa`vi

tsrräfkxätu

#93
Tuiqot ne vedd ki, mert az ő érdeme az egész szótár projekt programozási háttere. De azzal egyetértek, hogy Kif bekerüljön. :D

Egyébként mostani fejemmel azt gondolnám, hogy a szótárjavítás az tìyawr si aylì'utsengur, de hát ez a topic régen indult. :D


szerk.: Ja, és a Narinakban nincs kötőjel, mert ejtjük.
párolt zöldség — muntxa fkxen  

Kifkeyä Nari

Nem kellek én oda, főleg, mert nem is érdemem az on-line-vá válás.
"Valójában ez Na'vi-Angol szótár... (Vagy van rá mód, hogy megcseréljük"
Az mi akar lenni?
Arra gondolsz,hogy jó lenne Na'vi-Magyar és Magyar-Na'vi is?

P.A.'li makto

#95
Quote"Valójában ez Na'vi-Angol szótár... (Vagy van rá mód, hogy megcseréljük"
Az mi akar lenni?
A link a Na'vi-angol szótárhoz vezet. A szövegben azonban angol-Na'vi szerepel. Nem ugyanaz! De meg lehet adni az angol-Na'vihoz vezető linket is , de az ez:http://mwf-data.clonk2c.ch/dvi/attach/DictionaryNavi.pdf

QuoteTuiqot ne vedd ki, mert az ő érdeme az egész szótár projekt programozási háttere.
Nem vettem ki, csak máshová tettem:
QuoteKétségkívül köszönettel tartozunk a következő személyeknek hatalmas erőfeszítéseikért: Dr. Frommer, Karyu Amawey (?), Taronyu és Tuiq (az eredeti Na'vi-angol szótár létrehozói),
Jó lesz így?

facebook: soaia leNa`vi

Kifkeyä Nari

Akkor egy link: http://mwf-data.clonk2c.ch/dvi/attach/DictionaryNavi_hu.pdf

A gép ugyanúgy magyarból is legenerálja a fordítottját. :)

Kif.

P.A.'li makto

AZTA!!! :o
(Én kétség kívül vagy a középkorban ragadtam, vagy az amishoknál...)

facebook: soaia leNa`vi

Kifkeyä Nari

Na beraktam a fordításod egy jó részét, de sejnost kirerült a szövegek egy jó része már elavult, így nem az van fordítva ami most olvasható.
Kirakom a rendszerben lévő szövegeket és ez alapján átnéznéd, és megírnátok?
Mindet külön post-ba teszem, hogy átlátható legyen.
Köszi.

Kif.:


The Activists Survival Guide, a key early source of words, contained many words which are illegal - these are in the appendix. However, the plant names and songs are distinctly Frommerian, and are thus included in the dictionary proper. James Cameron himself made up many words, which Frommer then legalised. Frommer did not legalise some pronounciation errors made during filming: these, like {\bf oìsss}, are now canon regardless. Finally, Frommer has deigned some constructions made by learners as good words, and so, occasionally there are extra sources. These sources are as follows: CP for CCH Pounder, LA for Laz Alonso, Prr for Prrton, RL for Richard Littauer, SW for Sam Worthington or Sigourney Weaver, ZS for Zo\"e Saldana, and CM.\\ \par Regarding the IPA, there are some other possible interpretations. Open syllables always use a tense pronunciation, but closed syllables can be either tense or lax [\textupsilon]. There is no rule for which to use in closed syllables. So {\bf tsun}, for example, can be either [\texttoptiebar{ts}un] or [\texttoptiebar{ts}\textupsilon n], but {\bf lu} is always [lu], never [l\textupsilon]. Also, an alternate method of transcribing the diphthongs [aj], [aw], [\textepsilon j], and [\textepsilon w], not used here (for Frommer prefers the former), is [\textepsilon\textsubcircum{\textsci}], [a\textsubcircum{\textsci}], [\textepsilon\textsubcircum{\textupsilon}], and [a\textsubcircum{\textupsilon}]. \\

Kifkeyä Nari

% You may add here codes that might be necessary by your language (as of now, that's only the case for zh-CN)