eyawr säsi aylì’utseng (szótárjavítás)

Started by tsrräfkxätu, March 22, 2010, 10:35:43 AM

Previous topic - Next topic

0 Members and 1 Guest are viewing this topic.

tsrräfkxätu

Most, hogy többé-kevésbé véglegesült Taronyu-féle szószedet, nekirugaszkodom a véglegesítésének, még mielőtt ránk zúdul újabb ezer szó. Eddig Kiffel magánleveleztük ezeket, de úgy vélem, az értő nyilvánosság nem árthat. Lentebb csak a javított/kiegészített mezőket tüntetem fel, tehát ha valami hiányzik, akkor az jó. A javított változatok egészben értendők, vagyis úgy írom le őket, ahogy szerintem a szótárban lenniük kéne (a kiemelés természetesen nem számít, az csak észrevenni segít). Az technikai részekkel most nem foglalkozom, majd Kiffel közösen megoldjuk. A lentihez a 9.601-es kiadás szolgál alapul. A munka végéig a KNNY szünetel, de nagyon igyekszem napi egy-két oldalt tisztázni, hogy hamar meglegyen.


'
'awsiteng: [Pawsi"tEN] PF hsz. együtt, közösen
'eyng: [P.EjN] PF i. felel, válaszol
'uo: ["Puo] PF nm. valami


A
–a–: [a] F melléknévjelző (a jelzett szó irányába mutat)
a: [a] PF nm. ami, amely (határozói mellékmondat bevezetése)
alìm: [a"lIm] PF hsz. messze, távol
awnga: [aw"Na] F [!]nm. mi eredete: ayoeng mi (a szó vélhetően hibás!)
aylaru: [aj"laRu] PF nm. a többieknek (az összevonás elemei: ay+lahe–ru)
ayoenga: [aj"wENa] PF nm. én veletek (én és ti többen)


Ä
äie: [æ"iE] PF fn. vízió, látomás


E
eltu lefngap: ["Eltu le"fNap^] Prr fn. számítógép ("fém agy")
*em: [Em] T9 [1]esz. át/fölé/felett eredete: ta'em fentről és emza'u felülkerekedik
emza'u: [Em"z.aP.u] PF [?]ige kiáll, sikerrel vesz (próbát), felülkerekedik
eo–: ["Eo] PF esz. előtt(e)/elé/elől
Eywa ngahu: ["Ejwa "Nahu] JC;PF gesz. Viszlát! Eywa óvjon/kísérjen! "Eywa (legyen) veled!"
párolt zöldség — muntxa fkxen  

Kifkeyä Nari

Elkezdtem.
Az kiemelés nem számít azt úgy érted mit a kiemelés jele. A szó igen.
Vagyis így fejtettem meg, mert a nem kiemeltet az elsőnél megtaláltam és akkor amit vastagon szedtél azzal bővítenéd.

Ugye?

Kif.

Kifkeyä Nari

Kész.

A "emza'u"-nál voltam bajban, hogy erre gondoltál -e, mert ott a gép ugye magyarázatot is generál.
Az "E"-ig eltüntettem minden plusz jelzésünket.

Kif.

tsrräfkxätu

#3
Igen, Kif, jól értetted, és köszönöm. :D

Egy észrevétel, hogy az E szakaszban valamiért dupla a sorköz és így átlóg a második oldalra egy pár szó. Az angolban nem. És néhány utólagos kiegészítés:

'awve: ["PawvE] PF mn. (leg)első
'i'a: ["P.iP.a] PF ige befejez, lezár (a cselekvés eredményes)
a: [a] PF ksz. amely(ik) (határozói mellékmondat kötőszava) < ez így legyen, minden más eddigi törlendő
äo–: ["æo] PF esz. alatt(a), alul
eo–: ["Eo] PF esz. előtt(e)/elé/elől
eyawr: [Ej"awR] PF mn. helyes, jó (válasz)
(Különben azt hihetnénk, hogy "helyes lányka".)
eyk: [.Ejk^] JC;PF ige vezet (népet)
Eywa ngahu: ["Ejwa "Nahu] JC;PF gesz. Viszlát! Eywa óvjon/kísérjen! Eywa [legyen] veled!





F
fäpa: ["fæpa] PF fn. tető, csúcs
fewi: ["f.Ew.i] PF i. üldözés, hajsza
fìpo: ["fIpo] PF [1]mut.n. ő, ez a személy
fìtrr: [fI"tr] PF hsz. ma
fìtxan: [fI"t'an] PF [1]hsz. ennyire, ilyen mértékben (összetétel ebből: fì- ez és txan sok)
fkarut: ["fk.aR.ut^] PF v. hámozni
fkew: [fkEw] PF [?]mn. hatalmas, tekintélyes(???fkew) D
fkip–: [fkip^] PF told. fent között(e)
fko: [fko] PF [?] nm. valaki, valami (határozatlan alany, csak élőlényekre) T
fkxake: ["fk'.ak.E] PF i. viszket
flä: [fl.æ] PF [1]ige sikerrel jár, sikerül
fmal: [fm.al] PF i. fenntart
fmi: [fm.i] PF ige (meg)próbál, megkísérel
fo: [fo] PF [?]nm. ők sokan eredete: ay+ törölt többes számú gyengítő morféma és po ő T
fpak: [fp.ak^] PF ige abbahagy, felfüggeszt vmit (a cselekvés folytatódni fog)
fpe': [fp.EP^] PF ige (el)küld
fpeio: [fpE"io] PF fn. kihívás (ünnepélyes)
fpi+: [fpI] PF [?]esz. -ért, valaminek az érdekében
frato: ["fRato] PF felsőfok jele leg-, mindennél olyanabb
fratrr: [fRa"tr"] PF hsz. naponta, minden nap (összetétel ebből: trr day)
fratseng: ["fRaµEN] PF hsz. mindenütt, mindenhol (összetétel ebből: tseng place)
frìp: [fr.Ip^] PF ige harap
frrfen: ["f.r"f.en] PF [1]ige (meg)látogat
"ftang: [ft.aN] PF ige befejez, abbahagy (a cselekvés félbeszakad)
ftawnemkrr: [ftaw"nemkr"] PF fn. múlt (összetétel ebből: ft<awn>em elhalad (vmi. mellett) (befejezett melléknévi igenévi alak) és krr idő)
ftem: [ft.Em] PF ige elhalad (vmi. mellett)
ftia: [ft.i."a] PF [1]ige vizsgál, tanulmányoz
ftu–: [ftu] PF esz. -ból/ből/felől, irányából
ftue: ["ftuE] PF mn. könnyű, egyszerű
ftxì: [ft'I] PF [1]fn. nyelv (testrész)
ftxozä: [ft'o"zæ] PF [1]fn. ünnep(ség)
fu: [fu] PF [?]ksz. vagy (kötőszó)
furia: ["fuRia] PF ksz. hogy (alárendelő mellékmondat kötőszava) (összetétel ebből: fì'uri ez (topikális) és a határozói mellékmondat kötőszava)
futa: ["futa] PF ksz. amit (alárendelő mellékmondat kötőszava) (összetétel ebből: fì'u-t ez-t (tárgyeset) és a határozói mellékmondat kötőszava)
fwa: [fwa] PF ksz. ami (alárendelő mellékmondat kötőszava) (összetétel ebből: fì'u ez és a határozói mellékmondat kötőszava)
fwew: [fw.Ew] PF ige keres
*fya–: [fja] T kötött morféma út, irány (eredete: fya'o út és fyape hogy(an))
fya'o: ["fjaPo] PF fn. ösvény, út, mód
fyape: ["fjapE] PF kér. hogy(an) (változata: pefya)T
fyawìntxu: [fjaw.In"t'.u] PF [?]ige vezet, utat mutat (összetétel ebből: *fya- és wìntxu mutat)
párolt zöldség — muntxa fkxen  

Kifkeyä Nari

#4
Quote from: tsrräfkxätu on March 23, 2010, 07:54:35 AM
Egy észrevétel, hogy az E szakaszban valamiért dupla a sorköz és így átlóg a második oldalra egy pár szó. Az angolban nem.
Ez nem tőllem függ. Valószínű a fattyú sorok miatt lehet, mert jeleztem, hogy volt olyan hogy igazítás nélkül fele szöveg nem látszott.
De most úgy jött ki, hogy jó is lett.

Pár comment:
fìpo: ["fIpo] PF [1]mut.n. ő, ez a személy ->>> itt a dolog nem kell akkor?
fìtxan: [fI"t'an] PF [1]hsz. ennyire, ilyen mértékben (összetétel ebből: fì- ez és txan sok) -->> kézzel odatettem és leformáztam ezt az összetétel dolgot, de Taronyu nem így vette fel a szót, tehát érdemes figyelni, mert változás esetén hibás lehet a kiírás
fratrr: [fRa"tr"] PF hsz. naponta, minden nap (összetétel ebből: trr day) --->átírtam: ..ebből: trr:nap)
fratseng: ["fRaµEN] PF hsz. mindenütt, mindenhol (összetétel ebből: tseng place) --->átírtam: ..ebből: tseng :itt, ezen a helyen)

*fya–: [fja] T kötött morféma út, irány (eredete: fya'o út és fyape hogy(an))--->remélem így gondoltad..
fyape: ["fjapE] PF kér. hogy(an) (változata: pefya)T ---->változata???

fyawìntxu: [fjaw.In"t'.u] PF [?]ige vezet, utat mutat (összetétel ebből: *fya- és wìntxu mutat) -->javítottam: *fya- út, irány és wìntxu mutat

F-ig kiszedtem a nagyja jelölésünket, de találtam pár olyat ami nem tisztázott:
fngapsutxwll  ---->[?]fémkövető növény (pandorai növényfaj)

frapo--->angolban: pn. --> magyarban:[?]fn. ----> és ott egy hiányzó rész is

'awpo: ["Pawpo] PF nm. [!]egy személy (általános alany)T -> a felkiáltójelet kiszehetem?

a "fì–"-ben van egy kérdéses pont
Jöhet a következő adag :)

tsrräfkxätu

fìpo: ["fIpo] PF [1]mut.n. ő, ez a személy ->>> itt a dolog nem kell akkor? nem kell
fìtxan: [fI"t'an] PF [1]hsz. ennyire, ilyen mértékben (összetétel ebből: fì- ez és txan sok) -->> kézzel odatettem és leformáztam ezt az összetétel dolgot, de Taronyu nem így vette fel a szót, tehát érdemes figyelni, mert változás esetén hibás lehet a kiírás bocs, az magánakció volt, azért nem is vastagítottam, mert tudtam, hogy nem neked kell felvenni, inkább magamnak volt emlékeztető
fratrr: [fRa"tr"] PF hsz. naponta, minden nap (összetétel ebből: trr day) --->átírtam: ..ebből: trr:nap) hihi, elsiklottam...
fratseng: ["fRaµEN] PF hsz. mindenütt, mindenhol (összetétel ebből: tseng place) --->átírtam: ..ebből: tseng :itt, ezen a helyen) ...ezt is -- de vigyázz, mert a tseng azt jelenti "hely"

*fya–: [fja] T kötött morféma út, irány (eredete: fya'o út és fyape hogy(an))--->remélem így gondoltad.. így
fyape: ["fjapE] PF kér. hogy(an) (változata: pefya)T ---->változata??? úgy emlékeztem, hogy az egyik msn session alakalmával kitaláltuk, hogy az allomorph helyett mit írjunk, valami "változata" rémlett, de ezek szerint más volt -- nem emlékszel?

fyawìntxu: [fjaw.In"t'.u] PF [?]ige vezet, utat mutat (összetétel ebből: *fya- és wìntxu mutat) -->javítottam: *fya- út, irány és wìntxu mutat szupi!

F-ig kiszedtem a nagyja jelölésünket, de találtam pár olyat ami nem tisztázott:
fngapsutxwll  ---->[?]fémkövető növény (pandorai növényfaj) ja persze, mert ez a növényvilág alcímhez kerül nem az F-hez, azokkal egyelőre nem foglalkozom, úgysincs magyar nevük

frapo--->angolban: pn. --> magyarban:[?]fn. bocs, nm. kéne legyen


Jöhet a következő adag :) idővel... :D
a korábbiak rendben voltak (F-ig a mai javítások)?
párolt zöldség — muntxa fkxen  

tsrräfkxätu

Először is megint egy javítás:

*em: [Em] T9 [1]esz. át/felül/felett eredete: ta'em fentről és emza'u felülkerekedik

H
ha: [ha] PF ksz. úgy, akkor, abban az esetben
hangham: ["h.aNh.am] PF ige nevet, kacag
hawl: [h.awl] PF ige készül, készít
hiyìk: ["hijIk^] PF mn. különös, furcsa, vicces
hìm: [hIm] PF mn. kevés, csekély
hìmtxampe: [hIm"t'ampE] PF kérd. mennyi? (változata: pìmtxan)
hìmtxan: [hIm"t'an] PF fn. mennyiség, mérték
holpxaype: [hol"p'ajpE] PF kérd. hány darab?
"hu–: [hu] PF esz. -val/-vel (táRshatározó)
hufwa: [hu"fwa] PF ksz. bár, ugyanakkor, ámbátor


I
i'en: ["iPEn] JC fn. húros hangszer
*ik: [ik^] D [?]fn. [?]menny, ég, hegy eredete: iknimaya Halleluja-hegység (lebegő hegység) és ikran égjáró
io–: ["Io] PF esz. fent, felül, felett


Ì
ìlä+: ["Ilæ] or [I"læ] PF esz. által(a), révén, keresztül, követően
párolt zöldség — muntxa fkxen  

Kifkeyä Nari

fratseng: ["fRaµEN] PF hsz. mindenütt, mindenhol (összetétel ebből: tseng place) --->átírtam: ..ebből: tseng :itt, ezen a helyen) ...ezt is -- de vigyázz, mert a tseng azt jelenti "hely" Akkor mit írjak? inkább azt hogy "hely"?

fyape: ["fjapE] PF kér. hogy(an) (változata: pefya)T ---->változata??? úgy emlékeztem, hogy az egyik msn session alakalmával kitaláltuk, hogy az allomorph helyett mit írjunk, valami "változata" rémlett, de ezek szerint más volt -- nem emlékszel?->de megvan. Csak sok helyen van még iylen és minden változatnál nem lett felvéve. Ezt vettem fel: másik alakja: \textbf{#5}

Ezzel kapcsolatban pár kédrés:
"Másik alakja" helyett viszon egy helyen "másik változata" szöveget írtuk. Ezt is átírjam vagy nem:

igei infixum, #4. helyre kerül, eredete: \textbf{#5} + \textbf{#6} vagy \textbf{#7}, más változata: \textbf{#8}

Van még két helyen hasonló ahova semmit nem írtunk még. Példát egyenlőre nem találok, de mit írjak be:
ALLOFFIXX_TEXT: suffix for #5 (allomorph of \textbf{#3})
ALLOFFIX_TEXT: suffix for nouns ending in a #5 (allomorph of \textbf{#3})

frapo---> ott egy hiányzó rész is

irayo---> ott mit írjak szófajhoz? Nehogy más legyen értlemezve ez magyarban...

Jöhet a következő :)

tsrräfkxätu

fratseng: ["fRaµEN] PF hsz. mindenütt, mindenhol (összetétel ebből: tseng place) --->átírtam: ..ebből: tseng :itt, ezen a helyen) ...ezt is -- de vigyázz, mert a tseng azt jelenti "hely" Akkor mit írjak? inkább azt hogy "hely"? azt :D

fyape: ["fjapE] PF kér. hogy(an) (változata: pefya)T ---->változata??? úgy emlékeztem, hogy az egyik msn session alakalmával kitaláltuk, hogy az allomorph helyett mit írjunk, valami "változata" rémlett, de ezek szerint más volt -- nem emlékszel?->de megvan. Csak sok helyen van még iylen és minden változatnál nem lett felvéve. Ezt vettem fel: másik alakja: \textbf{#5} hú, ez a "másik alakja" de jó! tudtam, hogy valami okosat találtunk ki -- maradjon is ez mindenhol

Ezzel kapcsolatban pár kédrés:
"Másik alakja" helyett viszon egy helyen "másik változata" szöveget írtuk. Ezt is átírjam vagy nem:

igei infixum, #4. helyre kerül, eredete: \textbf{#5} + \textbf{#6} vagy \textbf{#7}, más változata: \textbf{#8} az "alakja" kicsit közelebb áll a szívemhez, legyen inkább az, ha nem nagy macera

Quote from: Kifkeyä Nari on March 23, 2010, 03:13:12 PM
Van még két helyen hasonló ahova semmit nem írtunk még. Példát egyenlőre nem találok, de mit írjak be:
ALLOFFIXX_TEXT: suffix for #5 (allomorph of \textbf{#3})
ALLOFFIX_TEXT: suffix for nouns ending in a #5 (allomorph of \textbf{#3})[/color]
frapo---> ott egy hiányzó rész is
ezeket nem egészen értem, msn-en megbeszéljük

irayo---> ott mit írjak szófajhoz? Nehogy más legyen értlemezve ez magyarban... gesz.
párolt zöldség — muntxa fkxen  


tsrräfkxätu

Frissült a szótár (v9.63), íme a már átvett részekben landolt új szavak:

'
'awlie: ["PawliE] PF hsz. egyszer másik alakja: 'awlo
'awlo: ["Pawlo] PF hsz. egyszer másik alakja: 'awlie
'eoio: ["PEoio] PF mn. ünnepélyes

F
fkxen: [fk'En] PF fn. zöldség (mint étel)

H
heyn: [hEjn] PF ige ül.

És három pontosítás:
irayo: [i"Rajo] JC fn., gesz. köszönet, köszönöm! másik alakja: ireiyo
fyape: ["fjapE] PF kér. hogy(an)? másik alakja: pefya
hì'i: ["hIPi] PF mn. kicsi, apró, parányi.
párolt zöldség — muntxa fkxen  

tsrräfkxätu

Ja, erre:
Quote from: tsrräfkxätu on March 23, 2010, 12:00:28 PM
ìlä+: ["Ilæ] or [I"læ] PF esz. által(a), révén, keresztül, követően
rákérdeztem, a helyes megfejtés a mentén, vagyis:
ìlä+: ["Ilæ] or [I"læ] PF esz. által(a), révén, keresztül, mentén.
párolt zöldség — muntxa fkxen  

Hawnuyu atxen

Oks, javítottam a képzőknél...
Egyébként egy érdekes kérdés:
A magyar-na'vi szótár fejlesztése hogy áll? Mármint... most kapni fogunk egy rakás új szót, meg a régi verzió óta is sok újítás volt...
"Hrrap rä'ä si olo'ur smuktuä." ; "Ke'u ke lu ngay. Frakemit tung." (Assassin's Creed)

Nikre tsa'usìn!

Kifkeyä Nari

Kész.
Ahol "másik alakja:" szöveg volt az az eredeti angolba nem volt, mivel a szótárban nem olyan típusnak van rögzítve. Ennek ellenére beformáztam kézzel ugyanolyanra.

Vagy most is ez csak saját komment volt?

Kif.

tsrräfkxätu

Kicsit igen. De a tegnapit már leadtam T-nek, aki bevezette, szóval hasonlít a kettő. :D
párolt zöldség — muntxa fkxen  

Kifkeyä Nari

Quote from: tsrräfkxätu on March 25, 2010, 10:34:49 AM
Kicsit igen. De a tegnapit már leadtam T-nek, aki bevezette, szóval hasonlít a kettő. :D
Akkor majd figyelni kell, mert ha tipusát átírja akkor át kell nekünk is máshova tenni, mert akkor ott lesz angolul is. De majd figyelem.
Amúgy mindig tudtam, hogy zseni vagy nyelv terén...

tsrräfkxätu

#16
De először is a szokásos javítások:

Ez senkit nem érdekelt? :'(

'awpo:["Pawpo] PF nm. [!]egy személy(általános alany) T
'Ìnglìsì:["PINlIsI] PF fn. angol nyelv (jövevényszó angolból English)
'upe:["PupE] PF kérd. mi? mit? micsoda? micsodát? (dolograkérdez)
flew:[flEw] PF fn. torok


K
ka–:[ka] PF esz. túl(ra), át(al)
kaltxì:[kal"t'I] PF [1]ind. gesz. szia!, üdvözöllek! (találkozáskor)
kame:["k.am.E] PF ige (bele)lát (spirituális értelemben), lény(eg)ében megért/felismer, "grokkol"
kan:[k.an] PF [1]ige (meg)céloz (támadáskor)
karyu:["kaRju] PF fn. tanító
kavuksi:[ka"vuk^s.i] PF ige elárul, hátba támad
*kaw–:[kaw] T [1]kötött morféma összevonva ebből: ke 'aw nem egy, eredete: kawkrr soha
kawkrr:["kawkr"] PF hsz. soha (összetétel ebből: *kaw- nem egy és krr idő)
kawng:[kawN] PF [?]mn. rossz,gonosz (összetétel ebből: *kaw– nem egy és –ng inkluzivitás jele)T
kä'ärìp:[kæ"P.æR.Ip^] PF ige tol, lök, taszít (összetétel ebből: kä megy és 'ärìp mozgat (meg)mozdít)
käpxì:[kæ"p'I] PF fn. hátsó (fél vagy rész) (összetétel ebből: kä megy és hapxì rész)
käsatseng:[kæ"saµEN] PF hsz. odakint (összetétel ebből: kä megy és tseng hely)
ke:[kE] PF hsz.,mn. nem (valami tagadása)
ke–:[kE] T [1]told. nem (tagadórag)
kea:["kEa] PF mn. nem (főnév előtt)
kefyak:[kE"fjak^] PF part. ugye? igaz-e? nem igaz? (összetétel ebből: kefya nem út és srak -e (eldöntendő kérdés jele))
kehe:["kEhE] PF hsz. nem (tagadás)
kelku:["kElku] PF fn. otthon, ház
kem:[kEm] PF fn. cselekedet, tett
kempe:["kEmpE] PF kérd. mi történik? mit csinál? (cselekvésre kérdez)
keng:[kEN] PF hsz. még (fokozószó)
kenong:["k.En.oN] PF ige példát mutat, elől jár (összetételebből: ke nem és nong követ)
ketuwong:["kEtuwoN] PF fn. idegen, ismeretlen személy
kewong:["kEwoN] PF mn. idegen, ismeretlen
key:[kEj] PF fn. arc, orca, ábrázat
keye'ung:[kE"jEPuN] PF [1]fn. őrület,zavar
kinä:["kinæ] PF szám hét, 7
kip–:[kip^] PF esz. között(e)
kì'ong:[kI"PoN] PF mn. lassú
kìte'e:[kItE"PE] PF fn. szolgálat
kìyevame:[kIjE"vam.E] PF gesz. viszlát! (összetétel ebből: kame lát és <ìyev> jövő idejő kötőmód)
"kllkä:[kl"k.æ] PF ige leereszkedik, alászáll
"kllpa:["kl"pa] PF fn. alj(a), fenék
"ko:[ko] PF part. nosza!
"krrnekx:[kr""n.Ek'] PF ige időt vesz igénybe (összetétel ebből: krr idő és nekx elfogyaszt)
krrpe:["krpE] PF kérd. mikor? másik alakja: pehrr
kurakx:[k.u"R.ak'] PF ige kiűz, elüldöz


Kx
kxa:[k'a] PF fn. száj
kxamlä–:["k'amlæ] PF esz. át, keresztül
kxangangang:["k'aNaNaN] PF gesz. bumm! (hangutánzószó)
kxener:["k'EnER] PF [1]fn. füst
kxll:[k'l"] PF fn. lerohanás
"kxu:[k'u] PF fn. baj, ártalom
párolt zöldség — muntxa fkxen  

tsrräfkxätu

Ezek fényében néhány módosítást szeretnék eszközölni.

–a–: [a] F jelzői melléknévjel (a jelzett szó irányába mutat)
a: [a] PF ksz. aki, amely(ik) (határozói mellékmondat kötőszava)

fwa: [fwa] PF ksz. ami az, hogy (alárendelő mellékmondat kötőszava) (összetétel ebből: fì'u ez és a határozói mellékmondat kötőszava)
futa: ["futa] PF ksz. amit azt, hogy (alárendelő mellékmondat kötőszava) (összetétel ebből: fì'u-t ez-t (tárgyeset) és a határozói mellékmondat kötőszava)) < itt van egy fölös záróel is
furia: ["fuRia] PF ksz. hogy annak, hogy (alárendelő mellékmondat kötőszava) (összetétel ebből: fì'uri ez (topikális) és a határozói mellékmondat kötőszava)
párolt zöldség — muntxa fkxen  

tsrräfkxätu

L
lam: [l.am] PF ige látszik, (fel)tűnik
lapo: ["lapo] PF [1]nm. más, másik ember(összetétel ebből: po ő)
latsi: [l.a"µ.i] PF ige. lépést tart
law: [law] PF mn. tiszta, világos, bizonyos
*lay+: [laj] D [1]told. mások, másikak eredete: *la más és ay+ többesszám
le–: [lE] F [1] melléknevet képző toldalék
lefpom: [lE"fpom] PF [?]mn nyugodalmas, örömteli
lek: [l.Ek^] PF ige figyelmez, engedelmeskedik
len: [l.En] PF ige (meg)történik, bekövetkezik
lerìk: [lE"RIk] PF mn. leveles, levél-borította
lesar: [le"saR] F mn. hasznos
letrr: [lE"tr] RL;PF mn. mindennapi
"letrrtrr: [lE"tr"tr"] PF mn. mindennapos, hétköznapi
lew si: [lEw s.i] PF ige (be)fed, (el)takar
lì'upe: [lI"PupE] PF kérd. milyen szó? hogy mondta? másik alakja: pelì'u
lìm: [l.Im] PF ige messze helyezkedik el
–lo: [lo] PF -szor/-szer/-ször
lok: [l.ok^] PF ige (meg)közelít
lok–: [lok^] PF esz. közel(ében)
lor: [loR] PF mn. gyönyörűséges (nem emberre)
*lrr: [lr] lrrtok kötött morféma öröm
luke–: ["lukE] PF esz. nélkül(e)


M
ma: [ma] PF part. megszólító eset jele
maw–: [maw] PF esz. időben utána, követően
mefo: ["mEfo] PF [1]nm. ők ketten (összetétel ebből: me+ kettes szám jele és po ő)
melo: ["mElo] PF hsz. kétszer
menari: [mE"naRi] PF fn. két szemek (összetétel ebből: me+ kettes szám jele és nari szem)
meoauniaea: ["mEoaunia"Ea] F [1] Frommer kedvenc szava, jelentése ismeretlen
meuia: [mE"uia] PF fn. becsület, tisztesség
mì+: [mI] PF esz. bent, benne, rajta, -ban/-ben, -on/-en/-ön
mìfa: ["mIfa] or [mI"fa] PF fn., hsz. belseje, belül, odabent
mìkam–: [mI"kam] PF esz. között(e)
mìn: [m.In] PF ige (meg)fordul, fordulat
"moe: ["moE] PF [1]nm. mi ketten (én és ő) (összetétel ebből: me+ kettes szám jele és oe én)T
mokri: ["mokRi] PF fn. beszédhang, énekhang
mrr: [mr] PF szám öt
"muiä: [mu"iæ] PF mn. igazságos, helyénvaló
mungwrr–: [muN"wr
"] PF [?]told. kivételével
muntxa si: [mun"t'a s.i] PF ige párosodik, szeretkezik
párolt zöldség — muntxa fkxen  

Kifkeyä Nari

Kész.

Kérdések:

*lrr: [lr] lrrtok kötött morféma öröm így akartad?


*lì('): [lI(P)] W [?] beszéd eredete: lì'u szó és lì'fya nyelv itt valami hiányzik még

mìso: [mI"so] PF [?]esz. távol(ban) eredete: *to ???  itt valami hiányzik még

lu: [l.u] PF ige van, lenni  ->elég ennyire?

Kif