Author Topic: Képzők, jelek, ragok (minden, ami nehéz)  (Read 32784 times)

0 Members and 1 Guest are viewing this topic.

Offline Hawnuyu atxen

  • Palulukan Makto
  • *****
  • *
  • Posts: 5507
  • Karma: 36
  • 'aweyktan OPa'liatanevengä
Képzők, jelek, ragok (minden, ami nehéz)
« on: January 23, 2010, 07:24:19 am »
Egyszer ezt is meg kell csinálni, akkor pedig essünk túl a dolgon...

Először is: a ragokat az angol oldalakon nem véletlenül 'inflection'-nek nevezik. A na'viban ugyanis az igén belülre kerülnek, méghozzá nagyjából így:
CC<0><1><2>VC
CC<0><1>VCCC<2>VC
CCVCCC<0><1>VCCC<2>VC
CCVCCCVCCC<0><1>VCCC<2>VC
(tehát az <0>-es és <1>-es ragok az utólsó előtti, a <2>-as ragok pedig az utólsó mgh. elé kerülnek)

V= vowel, vagyis magyarul magánhangzó
C= consonant, magyarul mássalhangzó

Amint azt egy nálam sokkalta jobban tudó fórumtag megjegyezte, egyszerűbb úgy megjegyezni, hogy a rövidebb (egy szótagos) igéknél az összes rag a magánhangzó előtt áll (pozíciószámuk sorrendjében/ összevonva) (pl.: Oe l<am>u = Én voltam).
Valamint, ha az ige magánhangzóval kezdődik, akkor is az első mgh. elé kerül a rag. (pl.: omun (tudni, ige) +múlt idő= <am>omun [amomun] )



Tehát akkor a képzők/jelek/ragok:

Igeragok (példaként általában a taron (vadászni) igét használják mindenütt):



<alm>: Befejezett múlt (am+ol) (1-es p.),
pl.:Oe tsng<alm>awvìk.- Sírtam. (és már befejeztem)


<aly>: Befejezett jövő (1-es p.),
pl.: Oe h<aly>angham.- "Nevetni fogtam." (gondolom ez az az igeidő, aminek nincs sok értelme szövegen kívül, mert leginkább igeidő-egyeztetésnél van szerepe: Eszek, miután ezt megcsináltam.- Oe y<ay>om maw oe fìkem s<aly>i.)


<am>: Múlt idő (1-es p.),
pl.: Oe t<am>aron.- Vadásztam.


<äng>/<eng>: Utálkozást, nem tetszést kifejező rag (2-as p.) (az <eng> forma a "si"-igék esetében használható, a beszélő akarata szerint),
pl.: Oe tar<äng>on.- Vadászok (és ez rossz érzést vált ki belőlem).


<äp>: Visszahatás jele (amikor én/ a beszélő az alany és a tárgy is) (0-es p.),
pl.: Oe tsäpame'a.- Láttam magam.


<arm>: Befejezetlen/ folyamatos múlt (am+er) (1-es p.),
pl.: Oe t<arm>aron.- Vadásztam (ez magyarban nem látszik, de azoknak, akik tudnak angolul: I was hunting, ezt az igeidőt valószínüleg inkább elbeszélésekben használhatjuk).


<ary>: Befejezetlen/ folyamatos jövő (ay+er) (1-es p.)
pl.: Oe h<ary>angham.- Nevetni fogok. (a nevetés közepén leszek)


<asy>: Jövő idő (elhatározást jelöl, nem simán a jövőt) (1-es p.),
pl.: Oe p<asy>eng.- Elfogom mondani. (elhatároztam, hogy el fogom mondani)


<ats>: Bizonytalanság-jelző (2-es p.) (lehet együtt használni a "kxawm" (talán/lehet) szóval),
pl.: Nga-l kxawm n<ats>ew fì'u-ti.- Talán akarod ezt a dolgot.


<ay>: Jövő idő (1-es p.),
pl.: Oe t<ay>aron.- Vadászni fogok.


<awn>: Befejezett melléknévi igenév képző (1-es p.),
pl.: Yerik a-t<awn>aron.- Vadászott yerik. (mivel itt az igéből képzett szó melléknévi szerepet tölt be, a melléknév-jelzőt ki kell rá tenni!)
Fontos még, hogy a na'vi nyelvben a passzív forma alkalmazása (a macska fel van mászva a fára) nem "csúnya", hanem helytelen, tehát az <awn> infix nem állhat kapcsolatban a lu-igével (kivéve persze, ha annak az infixe).


<ei>: Az <äng> ellentéte, helyeslést, tetszést fejez ki (2-as p.),
pl.: Oe tar<ei>on.- Vadászok. (hurrá!!!!, tehát ennek örülök)


<er>: Folyamatosságot, befejezetlenséget jelez (1-es),
pl.: Oe t<er>aron.- Vadászok. (éppen a vadászat közepén vagyok)


<eyk>: Műveltetés (0-es p.) (az intranzitív igékből [amik nem igényelnek tárgyat vagy alanyt, hogy jelentsenek valamit] tranzitívat csinál),
pl.: Oel sng<eyk><ol>ä’i tì-kangkem-it.- Elkezdettem a munkát.
(Sng<ol>ä’i tì-kangkem.- A munka elkezdődött.  !!!! a munka (tìkangkem) végén nincsen tárgyrag !!!)


<ìlm>: Befejezett közeli múlt (ìm+ol) (1-es p.)
pl.: Oe t<ìlm>ätxaw.- Éppen most tértem vissza.


<ilv>: Jelen idejű, befejezett kötőmód (iv+ol) (1-es p.),
pl.: Oe new tsl<ilv>am.- Meg akarom érteni. (*"azt akarom, hogy befejezett legyen a megértés")


<ìly>: Befejezett közeli jövő (ìy+ol) (1-es p.),
pl.: Oe h<ìly>ahaw.- "Éppen most aludni fogtam." (hasonlóan az <aly> infixhez, szerintem ez is olyan igeidő, aminek nincs sok értelme szövegen kívül, mert leginkább igeidő-egyeztetésnél van szerepe: Oe y<ìy>om maw oe fìkem s<ìly>i.- Mindjárt enni fogok, amint ezt befejeztem.)


<ìm>: Közeli múlt idő (1-es p.),
pl.: Oe t<ìm>aron.- (Éppen most) Vadásztam.


<imv>: Múlt idejű kötőmód (iv+ìm/am) (1-es p.),
pl.: Oe n<am>ew tsl<imv>am.- Meg akartam érteni. (*"azt akartam, hogy befejezett legyen a megértés)


<ìrm>: Befejezetlen/ folyamatos közeli múlt (ìm+er) (1-es p.),
pl.: Oe t<ìrm>aron.- (Éppen most) Vadásztam (ide is csak az angolul tudóknak tudok segítséget adni: I was just hunting).


<irv>: Jelen idejű befejezetlen kötőmód (iv+er) (1-es p.),
pl.: Oe new tsl<irv>am.- Meg akarom érteni. (a megértés közepén akarok lenni)


<ìry>: Befejezetlen/ folyamatos közeli múlt (ìy+er) (1-es p.)
pl.: Oe h<ìry>ahaw.- Hamarosan aludni fogok. (hamarosan az alvás közepén leszek)


<iv>: Kötőmód (subjunctive) (1-es p.), olyan cselekvést, vagy történést fejez ki az (általában) alárendelő összetett mondatok mellékmondatában állva, amely a főmondat tartalmához vagy a mondatrészek közötti kapcsolat által kifejezett körülményhez kötődve – annak alávetve – nem tényszerű (bizonytalan, kétséges, lehetséges, valószínű, feltételezett, vélt, megkívánt stb.) jelleget ölt. Alárendelő mellékmondatokban, függő beszédben, illetve feltételes mondatok feltétel részében használatos.
Ezt a Wikipédiáról írtam ki, elnézést, de még a "nagyok" sem igazán tudják, hogy mi ez (vagy csak nem írták még le sehova...)

A kötőmód főleg kívánság/ vágy kifejezésére szolgál, de egyes, úgynevezett "modális segédigék"1, illetve bizonyos 2 vonzataként kötelező használni.
pl(1).: Nga kame futa oe t<iv>aron.- Látod, hogy vadászok.
pl(2).: Oe zene nivume nìfransey.- Tanulnom kell franciául. (szó szerint: én kell tanulni franciául)

1Az ismert modális segédigék: zene, new, tsun, sngä'i, kan
2A kötőszavak: fte, tsnì)


<ìy>: Közeli jövő (1-es p.),
pl.: Oe t<ìy>aron.- (Mindjárt) Vadászni fogok.


<ìyev>/<iyev>: Jövő idejű kötőmód (iv+ìy/ay) (1-es p.),
pl.: Oel k<ìyev>ame ngati.- Hamarosan látni foglak (remélem).


<ìsy>: Közeli jövő (elhatározást jelöl) (1-es p.),
pl.: Oel tsp<ìsy>ang palulukanit.- Mindjárt megölöm a palulukant. (elhatároztam, hogy mindjárt megölöm)


<ol>: Befejezettséget jelez (1-es p.),
pl.: Oe t<ol>aron.- Vadásztam (már befejeztem a vadászást, ettől függetlenül ez nem múlt idő!)


<us>: Folyamatos melléknévi igenév képző (0-es p.),
pl.: Oe t<us>aron-a tute lu.- Vadászó személy (ember) vagyok. (mivel itt az igéből képzett szó melléknévi szerepet tölt be, a melléknév-jelzőt ki kell rá tenni!)
Fontos még, hogy a na'vi nyelvben a passzív forma alkalmazása (a macska fel van mászva a fára) nem "csúnya", hanem helytelen, tehát az <us> infix nem állhat kapcsolatban a lu-igével (kivéve persze, ha annak az infixe).

Ezek után furcsa lehet a példamondat, de az mégis helyes, mert a jelentésében a létige arra vonatkozik, hogy "ember vagyok", a "vadászó" pedig csak egy kiegészítése ennek.


<uy>: Ez a hivatalosság/ ünnepélyesség jele (2-as p.),
pl.: Na'vi-yä, l<uy>u hapxì.- A nép tagja vagy.



Főnevek képzői, jelei és ragjai (itt a kötőjel iránya azt jelzi, hogy a szó hova kell kerüljön, a plusszjel pedig a jelzett szó gyengülését [lenition]):


-yä/ -ä/ -eyä/ -y: Birtokos jelző (ha a szó magánhangzóra/ mássalhangzóra végződik/ a névmások birt.jelzője/ az "a"-ra vagy "e"-re végződő személyes névmások hétköznapi/barátok közt használt birt.jelzője)
kivételes esetnek számítanak az u-ra valamint o-ra végződő szavak, ezeknél a mássalhangzó-végződésű verziót kell használni (karyu-ä, reltseo-ä),
pl.: Oe-l yom ikran-ä yerik-it.- Az ikran yerikjét eszem (a yerik az az állat, aminek a levadászása után Jake "készen állt").
pl.: Oe-l yom oe-yä yerik-it.- Az én yerikemet eszem.
pl.: Nge-y toruk sìltsan lu.- Jó a torukod.


ay+: A többes szám jele (sok dolog),
pl.: Ay-oe taron.- Vadászunk.


-l/ -ìl: Tárgyas ige alanyát jelöli (valaki valamit csinál) (ha a szó magánhangzóra/ mássalhangzóra végződik),
pl.: Oe-l taron yerik-it.- Én vadászok a yerikre.
pl.: Ikran-ìl taron yerik-it.- Az ikran yerikre vadászik (tehát az ikran a cselekvő, ő kapja a toldalékot)


-ri/ -ìri: Topic jelző (ha a szó magánhangzóra/ mássalhangzóra végződik; nagyjából kiemelő szerkezetnek nevezném, illetve olyasmi, mint az 'ami ezt/azt illeti' kifejezés), néhány idiomatikus kifejezésen kívül általában nem indokolt, vagy nem (nem tudjuk, hogy) helyes a használata.
pl.:







ma/-ya: Megszólító eset jele (a "-ya" a gyűjtőnevek megszólító esete, 2-es példa),
pl.: Kaltxì, ma tsmuktu!- Üdvözöllek testvér! (egyszerűen a megnevezést jelzi, semmi köze a birtokos jelzőhöz, tehát a példamondat sem lehet "Üdvözöllek testvérem"!!!!)
2pl.: Mawey na'vi-ya.- Nyugalom, na'vik.


me+: A többes szám jele (ha 2 dologról beszélünk),
pl.: Oe new me-nari.- Szemeket (2 darabot) akarok.


pxe+: A többes szám jele (ha 3 dologról beszélünk), ez Frommer válaszából derült ki (ott is a személyes névmásokból lásd:
http://forum.learnnavi.org/magyarul-%28hungarian%29/a-fnevekrl/15/)


-r/ -ru/ -ur: Részes eset jele (ha a szó magánhangzóra (2 fajta)/ mássalhangzóra végződik; bármelyiket használhatjuk, mi döntjük el melyik hangzik jobban); a speciálisan tárgyatlan ("si"-vel képzett) igék vonzatát és a tárgyas műveltető igékké képezett igék (eredeti) alanyát is jelölheti (lásd a 3-as példát); valamint ezzel, pontosan úgy, mint a magyar nyelvben kifejezhetünk birtoklást is (2-es példa)
pl.: Oe-l kxener-it nga-ru tìng.- Gyümölcsöt adok neked.
2pl.: Ikranur lu fpom.- Az ikrannak van jóléte. (jól van)
3pl.: Po-l yerik-it taron. -> Oe-l po-ru yerik-it t<eyk>aron.- Ő vadássza a yeriket. -> Én (ő-)vele (le-)vadásztatom a yeriket.


-t/ -ti/ -it:  Tárgyas ige tárgya (valaki valamit csinál) (az -l/ -ìl párja, ezzel jelezzük a cselekvés célpontját, ha a szó magánhangzóra (2 fajta)/ mássalhangzóra végződik),
pl.: Oe-l tì-reyt tslam.- Értem az életet.
pl.: Nga-ti taron toruk-ìl.- A toruk rád vadászik. (téged vadászik)
pl.: Oe-l taron yerik-it.- Vadászok a yerikre.


-ya: Megszólító eset jele (gyűjtőnevek esetén (pl.: na'vi-ya = na'viya)),
pl.: Mawey, na'viya, mawey. - Nyugalom, emberek, nyugalom.



Más:
(itt a számok a "produktivitást" jelölik, vagyis, hogy mennyire használhatjuk szabadon az adott képzőt: 0-csak akkor, ha a szótárban is benne van (nem produktív), 4-teljesen szabadon használható (produktív))



-a-:4 A melléknévre kell tenni, a jelzett szó felé (Ha a melléknév "a" betűre végződik vagy azzal kezdődik, akkor az "-a-" beleolvad a szóba, tehát nem kell kitenni),
pl.: Oe-l ikran-it a-ean tswon.- Megrepülöm a kék ikrant. (a megrepülöm szót nem véletlenül írtam így... olyan, mint a megülöm a lovat)


-an:0 A hímnem jele,
pl.: Oe tute-an lu.- Fiú vagyok.


-e:0 A nőnem jele,
pl.: Oe tute ke lu.- Nem vagyok lány.


fra-:4 "Minden" képző,
pl.: Oe-l k<am>ame fra-po-t.- Mindenkit/Minden embert láttam.


-lo:3 Határozóragos számnév képző (megfelel a magyar "-szor" "-ször" ragnak),
pl.: 'Aw-lo oe rol.- Egyszer éneklek.


kaw-:0 "Semmi" képző,
pl.: Oe ke kaw-krr ke k<am>ä.- Soha nem mentem.


le-:0 Melléknév képző (csak akkor kell a "le-" -vel képzett melléknevekre az "-a-", ha az általa jelzett szó előtt áll),
pl.: Po-an le-hrrap lu.- Ő veszélyes. (hrrap- veszély, lehrrap- veszélyes)


nì-:0/4 Határozószó képző (csak melléknevekkel használva produktív),
pl.: Oe nì-na'vi plltxe.- Na'viul beszélek. (szó szerint na'visan/ mint egy na'vi)


-ng:0 A "beleértés" jele a névmásoknál (azt jelzi, hogy a beszédpartner benne van a "mi"-ben),
pl.: Ay-oe-ng taron.- Vadászunk. (én + te + ők = mi)


pe+:4 Kérdés jele,
pl.: Pe-hrr nga t<ay>aron?- Mikor fogsz vadászni?


-o:4 Határozatlanságot és időtartamot kifejező rag,
pl.: Oel k<alm>ame tute-o-t ay-zìsìt-o.- Láttam valakit évekig.


sä-:0 Instrumentális főnévképző (azt fejezi ki, hogy mi révén megy végbe a cselekvés (ami az igei tő))
pl.: Oe-l ay-sä-numet nume.- Meganulom a tanokat. (nume- tanulni, sänume- tanítás/instrukció)


si:0 Igeképző (figyelem! minden esetben nem tárgyas igének számít (vagyis nem kell kitenni a "-t/ -ti/ -it", illetve "-l/ -ìl" ragokat az alanyára, illetve arra a szóra, amiből igét képeztünk)),
pl.: Nari si!- Vigyázz! (csinálj szemet :D)
pl.: "Omatikayaru tìhawnu sivi."- "Védd meg a népet." (Eytukan)


tì-:0 Főnévképző,
pl.: Tì-ngay sìltsan lu.- Az igazság jó. (ngay- igaz, tìngay- igazság)


tì-<us>:4 Egyfajta főnévi igenév képző, megfelel a magyar "-at" "-et" képzőnek,
pl.: Tì-t<us>aron lu sìltsan.- A vadászat jó.


-tsyìp:4 Kicsinyítő képző,
pl.: Za'u fì-tseng, ma 'ite-tsyìp.- Gyere ide kislányom.


-tu:3 Tárgyeset főnévképző, a "-tu" a "tute" (ember/ személy) szó rövidített formája,
pl.: reltseo (vizuális művészet/ festészet) -> reltseo-tu (festő)
(rel- kép, tseo- művészet, reltseotu- "képművész ember")


-ve:4 Sorszámnév képző (a számneveket még ezzel a raggal is melléknévként kell kezelni ("-a-"-rag)),
pl.: Koren a-'aw-ve tì-r<us>eya awsiteng.- Az együttélés első szabálya.


-vi:2 Részleges kapcsolat jelző,
pl.: Oe nume mì numtsengvi.- A tanteremben tanulok.
(numtseng-iskola, numtsengvi-tanterem)


-yu:4 Alanyeset főnévképző,
pl.: Oe ska'a-yu ke lu.- Nem vagyok pusztító. (ska'a- pusztít, ska'ayu- pusztító)




Névutók (vagy a szó elé kerülnek külön, vagy a szó után, annak részeként, p. a  "veled" szó lehet "ngahu", vagy "hu nga" is)


’ìm: mögött

äo: alatt(a)/ alá/ alul

eo: előtt(e)/ elé/ elől

io: felett(e)/ felé/ felül

uo: mögött(e)/ mögé/ mögül

fa: -val/ -vel/ által (eszközhatározó)

fkip: fent/ felül között/ közé

ftu: -ból/ -ből/ -tól/ -től (helyhatozó)

fpi: érte/ érdekében/ kedvéért

hu: társhatározó

ìlä: által(a)/ révén/ keresztül/ mentén

ka: át/ túl

kip: (kettőnél) több dolog között/ közé

kxamlä: át/ keresztül

lok: közel/ közelébe(n) [igeként jelentése: (meg)közelít]

luke: nélkül(e)

maw: után(a) (időhatározószó)

: -ban/-ben

mìkam: két dolog között/ közé

mungwrr: kivételével

ne: valami irányába/ felé (oda)/ -hoz/ -hez/ -höz

nemfa: bele/belé

pxaw: körül(ötte)

ro: -nál/ -nél

sìn: rajta/ rá(ja)

sre: előtt(e) (időharározószó)

ta: -ból/-ből/-tól/-től (általános értelemben/ egyéb használatra)

takip: (kettőnél) több dolog közül

tafkip: fentről/ fölülről (kettőnél) több dolog közül

teri: -ról/ -ről/ róla/ illetően

vay: fel rá/ -hoz/ -hez/ -höz/ -ba/ -be

: ellen(e)/ ellenében (pl.: harcol ellene)




!!! Kérésetek számomra narancs !!!
A névutókért köszönet (mégegyszer) tìngay mungeyu-nak és tsrräfkxätu-nak!


Na röviden (nagyongonosz vigyor) ennyi lenne, röpke 2 óra alatt meg is volt :D
Azért, ha valaki hibát talál, akkor tessék szólni! (előre is köszönöm!)
« Last Edit: December 22, 2010, 03:47:00 pm by Hawnuyu atxen »
"Hrrap rä'ä si olo'ur smuktuä." ; "Ke'u ke lu ngay. Frakemit tung." (Assassin's Creed)

Nikre tsa'usìn!

Offline Oerdescu

  • Tawtute
  • *
  • Posts: 85
  • Karma: 5
Re: Képzők, jelek, ragok (minden, ami nehéz)
« Reply #1 on: January 23, 2010, 07:43:41 am »
Kedves Hawnuyu atxen

Igényesen összeállított, szép munka.
Mint moderátor köszönöm a fáradozásod.  :)

Irayo, irayo, irayo.


Kiyevame;
Dani

Offline tìngay mungeyu

  • Palulukan Makto
  • *****
  • *
  • Posts: 1266
  • Karma: 41
  • Eywayä 'eveng - olo’Pa'liatanevengä ’ite
Re: Képzők, jelek, ragok (minden, ami nehéz)
« Reply #2 on: January 23, 2010, 07:45:51 am »
Wooow ügyes, köszönjük!  :D

IRAYO!

Offline Hawnuyu atxen

  • Palulukan Makto
  • *****
  • *
  • Posts: 5507
  • Karma: 36
  • 'aweyktan OPa'liatanevengä
Re: Képzők, jelek, ragok (minden, ami nehéz)
« Reply #3 on: January 23, 2010, 07:46:21 am »
Mint írtam, ezt is meg kellett csinálni (meg tulajdonképpen sokat most értettem csak meg igazán :D)
Egyébként pedig ezúton is adózzunk egy perces néma csönddel Taronyu munkájának (merthogy szinte teljesen onnan van elszedve) :D
"Hrrap rä'ä si olo'ur smuktuä." ; "Ke'u ke lu ngay. Frakemit tung." (Assassin's Creed)

Nikre tsa'usìn!

Offline tìngay mungeyu

  • Palulukan Makto
  • *****
  • *
  • Posts: 1266
  • Karma: 41
  • Eywayä 'eveng - olo’Pa'liatanevengä ’ite
Re: Képzők, jelek, ragok (minden, ami nehéz)
« Reply #4 on: January 23, 2010, 08:08:08 am »
Kötőmód van például az olaszban, spanyolban is, elég nehéz megérteni, mert számunkra szerintem megmagyarázhatatlan a funkciója, egyszerűen csak van. :)
Mellékmondatok esetében például ezekkel használjuk ill. ha ezeket használjuk, akkor kötőmódba kell rakni:
  • szerintem
  • úgy gondolom/érzem
  • azt hiszem
  • nem hiszem
  • valószínű
  • remélem
  • bízom benne
  • feltételezem
  • kételkedem benne
  • kíváncsi vagyok
  • szeretném/jobban szeretném
  • nem vagyok biztos benne
  • úgy tűnik
  • lehet
  • szükséges/fontos, hogy...

Blueme nyelvészünk még biztos tudna ezekről mesélni. :)
« Last Edit: January 23, 2010, 08:29:54 am by tìngay mungeyu »

Offline Oerdescu

  • Tawtute
  • *
  • Posts: 85
  • Karma: 5
Re: Képzők, jelek, ragok (minden, ami nehéz)
« Reply #5 on: January 23, 2010, 08:12:10 am »
Mint írtam, ezt is meg kellett csinálni (meg tulajdonképpen sokat most értettem csak meg igazán :D)
Egyébként pedig ezúton is adózzunk egy perces néma csönddel Taronyu munkájának (merthogy szinte teljesen onnan van elszedve) :D

Jaaa, nem fejből ment! Mindjárt visszavonom a köszönetet!!!!!!! 8)

Offline Hawnuyu atxen

  • Palulukan Makto
  • *****
  • *
  • Posts: 5507
  • Karma: 36
  • 'aweyktan OPa'liatanevengä
Re: Képzők, jelek, ragok (minden, ami nehéz)
« Reply #6 on: January 23, 2010, 08:13:55 am »
Kérlek, én meg a post-ot :D
Szerintem nem én járnék rosszul...
"Hrrap rä'ä si olo'ur smuktuä." ; "Ke'u ke lu ngay. Frakemit tung." (Assassin's Creed)

Nikre tsa'usìn!

Offline tìngay mungeyu

  • Palulukan Makto
  • *****
  • *
  • Posts: 1266
  • Karma: 41
  • Eywayä 'eveng - olo’Pa'liatanevengä ’ite
Re: Képzők, jelek, ragok (minden, ami nehéz)
« Reply #7 on: January 23, 2010, 09:01:35 am »
Az üdvözöllek testvérem, akkor így lesz?

Kaltxì, ma oeyä tsmuktu/tsmukan/tsmuke!

Offline Oerdescu

  • Tawtute
  • *
  • Posts: 85
  • Karma: 5
Re: Képzők, jelek, ragok (minden, ami nehéz)
« Reply #8 on: January 23, 2010, 09:07:11 am »
Az üdvözöllek testvérem, akkor így lesz?

Kaltxì, ma oeyä tsmuktu/tsmukan/tsmuke!

Ez jó kérdés, engem is érdekel a válasz.
Valamint, hogy simán ma tsmuk is lehet, vagy kell a -tu mindenképpen?

Offline Hawnuyu atxen

  • Palulukan Makto
  • *****
  • *
  • Posts: 5507
  • Karma: 36
  • 'aweyktan OPa'liatanevengä
Re: Képzők, jelek, ragok (minden, ami nehéz)
« Reply #9 on: January 23, 2010, 09:09:04 am »
A "ma" használatával nem vagyok teljesen tisztában, de elvileg igen.

Oerdescu! még mindig javaslom Taronyu munkáit:
Tsmuk/ tsmuktu = testvér (szóval teljesen mindegy melyiket használod, ha van különbség [ami valószínű], akkor se tudjuk, hogy mi az, talán a tsmuktu szertartásosabb, vagy valami...)
"Hrrap rä'ä si olo'ur smuktuä." ; "Ke'u ke lu ngay. Frakemit tung." (Assassin's Creed)

Nikre tsa'usìn!

Offline tìngay mungeyu

  • Palulukan Makto
  • *****
  • *
  • Posts: 1266
  • Karma: 41
  • Eywayä 'eveng - olo’Pa'liatanevengä ’ite
Re: Képzők, jelek, ragok (minden, ami nehéz)
« Reply #10 on: January 23, 2010, 09:14:34 am »
Viszont kikerülhető a tsmuk/tsmuktu probléma azzal, hogy úgy is tudod fiú vagy lány akinek mondod és máris tsmukan/tsmuke lesz belőle. :D

Offline Hawnuyu atxen

  • Palulukan Makto
  • *****
  • *
  • Posts: 5507
  • Karma: 36
  • 'aweyktan OPa'liatanevengä
Re: Képzők, jelek, ragok (minden, ami nehéz)
« Reply #11 on: January 23, 2010, 09:15:46 am »
De mennyivel jobb, ha meg se különböztetjük... tényleg...mennyivel? :D
"Hrrap rä'ä si olo'ur smuktuä." ; "Ke'u ke lu ngay. Frakemit tung." (Assassin's Creed)

Nikre tsa'usìn!

Offline Oerdescu

  • Tawtute
  • *
  • Posts: 85
  • Karma: 5
Re: Képzők, jelek, ragok (minden, ami nehéz)
« Reply #12 on: January 23, 2010, 01:58:47 pm »
A "ma" használatával nem vagyok teljesen tisztában, de elvileg igen.

Oerdescu! még mindig javaslom Taronyu munkáit:
Tsmuk/ tsmuktu = testvér (szóval teljesen mindegy melyiket használod, ha van különbség [ami valószínű], akkor se tudjuk, hogy mi az, talán a tsmuktu szertartásosabb, vagy valami...)

Olvastam Taronyu "tankönyveit" csak még nem elég alaposan. Eddig inkább csak átolvastam, ismerkedtem a nyelvvel általában.
Egyébként igazad van, tényleg elolvashatnám előtte, mielőtt kérdezek.

Offline Hawnuyu atxen

  • Palulukan Makto
  • *****
  • *
  • Posts: 5507
  • Karma: 36
  • 'aweyktan OPa'liatanevengä
Re: Képzők, jelek, ragok (minden, ami nehéz)
« Reply #13 on: January 23, 2010, 02:02:33 pm »
Semmi baj... én is tettem már fel olyan kérdést, amire a válasz milliméterekre volt a szememtől... :D
Egyébként pedig a szótára talán a leghasznosabb (főleg most, hogy beletette az 'inflections'-t is), abban szinte minden benne van, amit tudni kell.
"Hrrap rä'ä si olo'ur smuktuä." ; "Ke'u ke lu ngay. Frakemit tung." (Assassin's Creed)

Nikre tsa'usìn!

Offline Na'rìng tìranyu

  • Uniltìranyu
  • **
  • Posts: 138
  • Karma: 1
  • Turuk tawmì eyktan lu
Re: Képzők, jelek, ragok (minden, ami nehéz)
« Reply #14 on: January 24, 2010, 07:54:44 am »
valaki felvilágosítana, hogy a ragoknak mi közük van ahhoz, hogy magánhangzóra vagy mássalhangzóra végzödik a szó?
Például veszem ezt a részt, idézem:
"-ìl: Jelölt alany, ahol van a cselekvésnek elvégzője (alanya) és célpontja (tárgya) (ha a szó mássalhangzóra végződik), pl.: Ikranìl taron yerikit.- Az ikran yerikre vadászik (tehát az ikran a cselekvő, ő kapja a toldalékot)"
                                                                                                                 [img]http://kep.ivpic

Offline Hawnuyu atxen

  • Palulukan Makto
  • *****
  • *
  • Posts: 5507
  • Karma: 36
  • 'aweyktan OPa'liatanevengä
Re: Képzők, jelek, ragok (minden, ami nehéz)
« Reply #15 on: January 24, 2010, 08:03:51 am »
A példában szerepel:
ikran-ìl
fentebb: oe-l

sok ragnak 2 formája van (pl.: a fenti -ìl/-l, amelyeknek az egyike a magán-, a másika pedig a mássalhangzóra végződő szavak után szerepel)
"Hrrap rä'ä si olo'ur smuktuä." ; "Ke'u ke lu ngay. Frakemit tung." (Assassin's Creed)

Nikre tsa'usìn!

Offline tìngay mungeyu

  • Palulukan Makto
  • *****
  • *
  • Posts: 1266
  • Karma: 41
  • Eywayä 'eveng - olo’Pa'liatanevengä ’ite
Re: Képzők, jelek, ragok (minden, ami nehéz)
« Reply #16 on: January 24, 2010, 08:08:22 am »
A lényeg gondolom az ejtéskönnyítés. Az ikran+l-t nehéz lenne kimondani így bejön egy ì. :)
« Last Edit: January 24, 2010, 08:15:04 am by tìngay mungeyu »

Offline Hawnuyu atxen

  • Palulukan Makto
  • *****
  • *
  • Posts: 5507
  • Karma: 36
  • 'aweyktan OPa'liatanevengä
Re: Képzők, jelek, ragok (minden, ami nehéz)
« Reply #17 on: January 24, 2010, 08:10:08 am »
Én elmondom, hogy mi hogy van, valaki figyelmesebb pedig elmagyarázza...
"Hrrap rä'ä si olo'ur smuktuä." ; "Ke'u ke lu ngay. Frakemit tung." (Assassin's Creed)

Nikre tsa'usìn!

Offline Na'rìng tìranyu

  • Uniltìranyu
  • **
  • Posts: 138
  • Karma: 1
  • Turuk tawmì eyktan lu
Re: Képzők, jelek, ragok (minden, ami nehéz)
« Reply #18 on: January 24, 2010, 08:18:15 am »
A példában szerepel:
ikran-ìl
fentebb: oe-l

sok ragnak 2 formája van (pl.: a fenti -ìl/-l, amelyeknek az egyike a magán-, a másika pedig a mássalhangzóra végződő szavak után szerepel)

Irayo, irayo!
Mostmár értem :)
                                                                                                                 [img]http://kep.ivpic

Offline Hawnuyu atxen

  • Palulukan Makto
  • *****
  • *
  • Posts: 5507
  • Karma: 36
  • 'aweyktan OPa'liatanevengä
Re: Képzők, jelek, ragok (minden, ami nehéz)
« Reply #19 on: January 24, 2010, 08:26:05 am »
Az a lényeg!
"Hrrap rä'ä si olo'ur smuktuä." ; "Ke'u ke lu ngay. Frakemit tung." (Assassin's Creed)

Nikre tsa'usìn!

 

Become LearnNavi's friend on Facebook Follow LearnNavi on Twitter! Watch LearnNavi's videos on YouTube

SMF 2.0.17 | SMF © 2017, Simple Machines | XHTML | RSS | WAP2 | Site Rules

LearnNavi is not affiliated with the official Avatar website,
James Cameron, LightStorm Entertainment or The Walt Disney Company.
All trademarks and servicemarks are the properties of their respective owners.
Images in the LearnNavi.org Forums and Gallery may not be used without permission.

LearnNavi Affiliates:
ToS

LearnNavi is the community to learn Na'vi, the Avatar Language
"A place where real friendships are made." -Paul Frommer

AvatarMeet | Learn Na'vi Forum | Learn Na'vi Wiki | Na'viteri

LearnNavi