Képzők, jelek, ragok (minden, ami nehéz)

Started by Hawnuyu atxen, January 23, 2010, 07:24:19 AM

Previous topic - Next topic

0 Members and 1 Guest are viewing this topic.

Hawnuyu atxen

Egyszer ezt is meg kell csinálni, akkor pedig essünk túl a dolgon...

Először is: a ragokat az angol oldalakon nem véletlenül 'inflection'-nek nevezik. A na'viban ugyanis az igén belülre kerülnek, méghozzá nagyjából így:
CC<0><1><2>VC
CC<0><1>VCCC<2>VC
CCVCCC<0><1>VCCC<2>VC
CCVCCCVCCC<0><1>VCCC<2>VC
(tehát az <0>-es és <1>-es ragok az utólsó előtti, a <2>-as ragok pedig az utólsó mgh. elé kerülnek)

V= vowel, vagyis magyarul magánhangzó
C= consonant, magyarul mássalhangzó

Amint azt egy nálam sokkalta jobban tudó fórumtag megjegyezte, egyszerűbb úgy megjegyezni, hogy a rövidebb (egy szótagos) igéknél az összes rag a magánhangzó előtt áll (pozíciószámuk sorrendjében/ összevonva) (pl.: Oe l<am>u = Én voltam).
Valamint, ha az ige magánhangzóval kezdődik, akkor is az első mgh. elé kerül a rag. (pl.: omun (tudni, ige) +múlt idő= <am>omun [amomun] )



Tehát akkor a képzők/jelek/ragok:

Igeragok (példaként általában a taron (vadászni) igét használják mindenütt):



<alm>: Befejezett múlt (am+ol) (1-es p.),
pl.:Oe tsng<alm>awvìk.- Sírtam. (és már befejeztem)


<aly>: Befejezett jövő (1-es p.),
pl.: Oe h<aly>angham.- "Nevetni fogtam." (gondolom ez az az igeidő, aminek nincs sok értelme szövegen kívül, mert leginkább igeidő-egyeztetésnél van szerepe: Eszek, miután ezt megcsináltam.- Oe y<ay>om maw oe fìkem s<aly>i.)


<am>: Múlt idő (1-es p.),
pl.: Oe t<am>aron.- Vadásztam.


<äng>/<eng>: Utálkozást, nem tetszést kifejező rag (2-as p.) (az <eng> forma a "si"-igék esetében használható, a beszélő akarata szerint),
pl.: Oe tar<äng>on.- Vadászok (és ez rossz érzést vált ki belőlem).


<äp>: Visszahatás jele (amikor én/ a beszélő az alany és a tárgy is) (0-es p.),
pl.: Oe tsäpame'a.- Láttam magam.


<arm>: Befejezetlen/ folyamatos múlt (am+er) (1-es p.),
pl.: Oe t<arm>aron.- Vadásztam (ez magyarban nem látszik, de azoknak, akik tudnak angolul: I was hunting, ezt az igeidőt valószínüleg inkább elbeszélésekben használhatjuk).


<ary>: Befejezetlen/ folyamatos jövő (ay+er) (1-es p.)
pl.: Oe h<ary>angham.- Nevetni fogok. (a nevetés közepén leszek)


<asy>: Jövő idő (elhatározást jelöl, nem simán a jövőt) (1-es p.),
pl.: Oe p<asy>eng.- Elfogom mondani. (elhatároztam, hogy el fogom mondani)


<ats>: Bizonytalanság-jelző (2-es p.) (lehet együtt használni a "kxawm" (talán/lehet) szóval),
pl.: Nga-l kxawm n<ats>ew fì'u-ti.- Talán akarod ezt a dolgot.


<ay>: Jövő idő (1-es p.),
pl.: Oe t<ay>aron.- Vadászni fogok.


<awn>: Befejezett melléknévi igenév képző (1-es p.),
pl.: Yerik a-t<awn>aron.- Vadászott yerik. (mivel itt az igéből képzett szó melléknévi szerepet tölt be, a melléknév-jelzőt ki kell rá tenni!)
Fontos még, hogy a na'vi nyelvben a passzív forma alkalmazása (a macska fel van mászva a fára) nem "csúnya", hanem helytelen, tehát az <awn> infix nem állhat kapcsolatban a lu-igével (kivéve persze, ha annak az infixe).


<ei>: Az <äng> ellentéte, helyeslést, tetszést fejez ki (2-as p.),
pl.: Oe tar<ei>on.- Vadászok. (hurrá!!!!, tehát ennek örülök)


<er>: Folyamatosságot, befejezetlenséget jelez (1-es),
pl.: Oe t<er>aron.- Vadászok. (éppen a vadászat közepén vagyok)


<eyk>: Műveltetés (0-es p.) (az intranzitív igékből [amik nem igényelnek tárgyat vagy alanyt, hogy jelentsenek valamit] tranzitívat csinál),
pl.: Oel sng<eyk><ol>ä'i tì-kangkem-it.- Elkezdettem a munkát.
(Sng<ol>ä'i tì-kangkem.- A munka elkezdődött.  !!!! a munka (tìkangkem) végén nincsen tárgyrag !!!)


<ìlm>: Befejezett közeli múlt (ìm+ol) (1-es p.)
pl.: Oe t<ìlm>ätxaw.- Éppen most tértem vissza.


<ilv>: Jelen idejű, befejezett kötőmód (iv+ol) (1-es p.),
pl.: Oe new tsl<ilv>am.- Meg akarom érteni. (*"azt akarom, hogy befejezett legyen a megértés")


<ìly>: Befejezett közeli jövő (ìy+ol) (1-es p.),
pl.: Oe h<ìly>ahaw.- "Éppen most aludni fogtam." (hasonlóan az <aly> infixhez, szerintem ez is olyan igeidő, aminek nincs sok értelme szövegen kívül, mert leginkább igeidő-egyeztetésnél van szerepe: Oe y<ìy>om maw oe fìkem s<ìly>i.- Mindjárt enni fogok, amint ezt befejeztem.)


<ìm>: Közeli múlt idő (1-es p.),
pl.: Oe t<ìm>aron.- (Éppen most) Vadásztam.


<imv>: Múlt idejű kötőmód (iv+ìm/am) (1-es p.),
pl.: Oe n<am>ew tsl<imv>am.- Meg akartam érteni. (*"azt akartam, hogy befejezett legyen a megértés)


<ìrm>: Befejezetlen/ folyamatos közeli múlt (ìm+er) (1-es p.),
pl.: Oe t<ìrm>aron.- (Éppen most) Vadásztam (ide is csak az angolul tudóknak tudok segítséget adni: I was just hunting).


<irv>: Jelen idejű befejezetlen kötőmód (iv+er) (1-es p.),
pl.: Oe new tsl<irv>am.- Meg akarom érteni. (a megértés közepén akarok lenni)


<ìry>: Befejezetlen/ folyamatos közeli múlt (ìy+er) (1-es p.)
pl.: Oe h<ìry>ahaw.- Hamarosan aludni fogok. (hamarosan az alvás közepén leszek)


<iv>: Kötőmód (subjunctive) (1-es p.), olyan cselekvést, vagy történést fejez ki az (általában) alárendelő összetett mondatok mellékmondatában állva, amely a főmondat tartalmához vagy a mondatrészek közötti kapcsolat által kifejezett körülményhez kötődve – annak alávetve – nem tényszerű (bizonytalan, kétséges, lehetséges, valószínű, feltételezett, vélt, megkívánt stb.) jelleget ölt. Alárendelő mellékmondatokban, függő beszédben, illetve feltételes mondatok feltétel részében használatos.
Ezt a Wikipédiáról írtam ki, elnézést, de még a "nagyok" sem igazán tudják, hogy mi ez (vagy csak nem írták még le sehova...)

A kötőmód főleg kívánság/ vágy kifejezésére szolgál, de egyes, úgynevezett "modális segédigék"1, illetve bizonyos 2 vonzataként kötelező használni.
pl(1).: Nga kame futa oe t<iv>aron.- Látod, hogy vadászok.
pl(2).: Oe zene nivume nìfransey.- Tanulnom kell franciául. (szó szerint: én kell tanulni franciául)

1Az ismert modális segédigék: zene, new, tsun, sngä'i, kan
2A kötőszavak: fte, tsnì)


<ìy>: Közeli jövő (1-es p.),
pl.: Oe t<ìy>aron.- (Mindjárt) Vadászni fogok.


<ìyev>/<iyev>: Jövő idejű kötőmód (iv+ìy/ay) (1-es p.),
pl.: Oel k<ìyev>ame ngati.- Hamarosan látni foglak (remélem).


<ìsy>: Közeli jövő (elhatározást jelöl) (1-es p.),
pl.: Oel tsp<ìsy>ang palulukanit.- Mindjárt megölöm a palulukant. (elhatároztam, hogy mindjárt megölöm)


<ol>: Befejezettséget jelez (1-es p.),
pl.: Oe t<ol>aron.- Vadásztam (már befejeztem a vadászást, ettől függetlenül ez nem múlt idő!)


<us>: Folyamatos melléknévi igenév képző (0-es p.),
pl.: Oe t<us>aron-a tute lu.- Vadászó személy (ember) vagyok. (mivel itt az igéből képzett szó melléknévi szerepet tölt be, a melléknév-jelzőt ki kell rá tenni!)
Fontos még, hogy a na'vi nyelvben a passzív forma alkalmazása (a macska fel van mászva a fára) nem "csúnya", hanem helytelen, tehát az <us> infix nem állhat kapcsolatban a lu-igével (kivéve persze, ha annak az infixe).

Ezek után furcsa lehet a példamondat, de az mégis helyes, mert a jelentésében a létige arra vonatkozik, hogy "ember vagyok", a "vadászó" pedig csak egy kiegészítése ennek.


<uy>: Ez a hivatalosság/ ünnepélyesség jele (2-as p.),
pl.: Na'vi-yä, l<uy>u hapxì.- A nép tagja vagy.



Főnevek képzői, jelei és ragjai (itt a kötőjel iránya azt jelzi, hogy a szó hova kell kerüljön, a plusszjel pedig a jelzett szó gyengülését [lenition]):


-yä/ -ä/ -eyä/ -y: Birtokos jelző (ha a szó magánhangzóra/ mássalhangzóra végződik/ a névmások birt.jelzője/ az "a"-ra vagy "e"-re végződő személyes névmások hétköznapi/barátok közt használt birt.jelzője)
kivételes esetnek számítanak az u-ra valamint o-ra végződő szavak, ezeknél a mássalhangzó-végződésű verziót kell használni (karyu-ä, reltseo-ä),
pl.: Oe-l yom ikran-ä yerik-it.- Az ikran yerikjét eszem (a yerik az az állat, aminek a levadászása után Jake "készen állt").
pl.: Oe-l yom oe-yä yerik-it.- Az én yerikemet eszem.
pl.: Nge-y toruk sìltsan lu.- Jó a torukod.


ay+: A többes szám jele (sok dolog),
pl.: Ay-oe taron.- Vadászunk.


-l/ -ìl: Tárgyas ige alanyát jelöli (valaki valamit csinál) (ha a szó magánhangzóra/ mássalhangzóra végződik),
pl.: Oe-l taron yerik-it.- Én vadászok a yerikre.
pl.: Ikran-ìl taron yerik-it.- Az ikran yerikre vadászik (tehát az ikran a cselekvő, ő kapja a toldalékot)


-ri/ -ìri: Topic jelző (ha a szó magánhangzóra/ mássalhangzóra végződik; nagyjából kiemelő szerkezetnek nevezném, illetve olyasmi, mint az 'ami ezt/azt illeti' kifejezés), néhány idiomatikus kifejezésen kívül általában nem indokolt, vagy nem (nem tudjuk, hogy) helyes a használata.
pl.:







ma/-ya: Megszólító eset jele (a "-ya" a gyűjtőnevek megszólító esete, 2-es példa),
pl.: Kaltxì, ma tsmuktu!- Üdvözöllek testvér! (egyszerűen a megnevezést jelzi, semmi köze a birtokos jelzőhöz, tehát a példamondat sem lehet "Üdvözöllek testvérem"!!!!)
2pl.: Mawey na'vi-ya.- Nyugalom, na'vik.


me+: A többes szám jele (ha 2 dologról beszélünk),
pl.: Oe new me-nari.- Szemeket (2 darabot) akarok.


pxe+: A többes szám jele (ha 3 dologról beszélünk), ez Frommer válaszából derült ki (ott is a személyes névmásokból lásd:
http://forum.learnnavi.org/magyarul-%28hungarian%29/a-fnevekrl/15/)


-r/ -ru/ -ur: Részes eset jele (ha a szó magánhangzóra (2 fajta)/ mássalhangzóra végződik; bármelyiket használhatjuk, mi döntjük el melyik hangzik jobban); a speciálisan tárgyatlan ("si"-vel képzett) igék vonzatát és a tárgyas műveltető igékké képezett igék (eredeti) alanyát is jelölheti (lásd a 3-as példát); valamint ezzel, pontosan úgy, mint a magyar nyelvben kifejezhetünk birtoklást is (2-es példa)
pl.: Oe-l kxener-it nga-ru tìng.- Gyümölcsöt adok neked.
2pl.: Ikranur lu fpom.- Az ikrannak van jóléte. (jól van)
3pl.: Po-l yerik-it taron. -> Oe-l po-ru yerik-it t<eyk>aron.- Ő vadássza a yeriket. -> Én (ő-)vele (le-)vadásztatom a yeriket.


-t/ -ti/ -it:  Tárgyas ige tárgya (valaki valamit csinál) (az -l/ -ìl párja, ezzel jelezzük a cselekvés célpontját, ha a szó magánhangzóra (2 fajta)/ mássalhangzóra végződik),
pl.: Oe-l tì-reyt tslam.- Értem az életet.
pl.: Nga-ti taron toruk-ìl.- A toruk rád vadászik. (téged vadászik)
pl.: Oe-l taron yerik-it.- Vadászok a yerikre.


-ya: Megszólító eset jele (gyűjtőnevek esetén (pl.: na'vi-ya = na'viya)),
pl.: Mawey, na'viya, mawey. - Nyugalom, emberek, nyugalom.



Más:
(itt a számok a "produktivitást" jelölik, vagyis, hogy mennyire használhatjuk szabadon az adott képzőt: 0-csak akkor, ha a szótárban is benne van (nem produktív), 4-teljesen szabadon használható (produktív))



-a-:4 A melléknévre kell tenni, a jelzett szó felé (Ha a melléknév "a" betűre végződik vagy azzal kezdődik, akkor az "-a-" beleolvad a szóba, tehát nem kell kitenni),
pl.: Oe-l ikran-it a-ean tswon.- Megrepülöm a kék ikrant. (a megrepülöm szót nem véletlenül írtam így... olyan, mint a megülöm a lovat)


-an:0 A hímnem jele,
pl.: Oe tute-an lu.- Fiú vagyok.


-e:0 A nőnem jele,
pl.: Oe tute ke lu.- Nem vagyok lány.


fra-:4 "Minden" képző,
pl.: Oe-l k<am>ame fra-po-t.- Mindenkit/Minden embert láttam.


-lo:3 Határozóragos számnév képző (megfelel a magyar "-szor" "-ször" ragnak),
pl.: 'Aw-lo oe rol.- Egyszer éneklek.


kaw-:0 "Semmi" képző,
pl.: Oe ke kaw-krr ke k<am>ä.- Soha nem mentem.


le-:0 Melléknév képző (csak akkor kell a "le-" -vel képzett melléknevekre az "-a-", ha az általa jelzett szó előtt áll),
pl.: Po-an le-hrrap lu.- Ő veszélyes. (hrrap- veszély, lehrrap- veszélyes)


nì-:0/4 Határozószó képző (csak melléknevekkel használva produktív),
pl.: Oe nì-na'vi plltxe.- Na'viul beszélek. (szó szerint na'visan/ mint egy na'vi)


-ng:0 A "beleértés" jele a névmásoknál (azt jelzi, hogy a beszédpartner benne van a "mi"-ben),
pl.: Ay-oe-ng taron.- Vadászunk. (én + te + ők = mi)


pe+:4 Kérdés jele,
pl.: Pe-hrr nga t<ay>aron?- Mikor fogsz vadászni?


-o:4 Határozatlanságot és időtartamot kifejező rag,
pl.: Oel k<alm>ame tute-o-t ay-zìsìt-o.- Láttam valakit évekig.


sä-:0 Instrumentális főnévképző (azt fejezi ki, hogy mi révén megy végbe a cselekvés (ami az igei tő))
pl.: Oe-l ay-sä-numet nume.- Meganulom a tanokat. (nume- tanulni, sänume- tanítás/instrukció)


si:0 Igeképző (figyelem! minden esetben nem tárgyas igének számít (vagyis nem kell kitenni a "-t/ -ti/ -it", illetve "-l/ -ìl" ragokat az alanyára, illetve arra a szóra, amiből igét képeztünk)),
pl.: Nari si!- Vigyázz! (csinálj szemet :D)
pl.: "Omatikayaru tìhawnu sivi."- "Védd meg a népet." (Eytukan)


tì-:0 Főnévképző,
pl.: Tì-ngay sìltsan lu.- Az igazság jó. (ngay- igaz, tìngay- igazság)


tì-<us>:4 Egyfajta főnévi igenév képző, megfelel a magyar "-at" "-et" képzőnek,
pl.: Tì-t<us>aron lu sìltsan.- A vadászat jó.


-tsyìp:4 Kicsinyítő képző,
pl.: Za'u fì-tseng, ma 'ite-tsyìp.- Gyere ide kislányom.


-tu:3 Tárgyeset főnévképző, a "-tu" a "tute" (ember/ személy) szó rövidített formája,
pl.: reltseo (vizuális művészet/ festészet) -> reltseo-tu (festő)
(rel- kép, tseo- művészet, reltseotu- "képművész ember")


-ve:4 Sorszámnév képző (a számneveket még ezzel a raggal is melléknévként kell kezelni ("-a-"-rag)),
pl.: Koren a-'aw-ve tì-r<us>eya awsiteng.- Az együttélés első szabálya.


-vi:2 Részleges kapcsolat jelző,
pl.: Oe nume mì numtsengvi.- A tanteremben tanulok.
(numtseng-iskola, numtsengvi-tanterem)


-yu:4 Alanyeset főnévképző,
pl.: Oe ska'a-yu ke lu.- Nem vagyok pusztító. (ska'a- pusztít, ska'ayu- pusztító)




Névutók (vagy a szó elé kerülnek külön, vagy a szó után, annak részeként, p. a  "veled" szó lehet "ngahu", vagy "hu nga" is)


'ìm: mögött

äo: alatt(a)/ alá/ alul

eo: előtt(e)/ elé/ elől

io: felett(e)/ felé/ felül

uo: mögött(e)/ mögé/ mögül

fa: -val/ -vel/ által (eszközhatározó)

fkip: fent/ felül között/ közé

ftu: -ból/ -ből/ -tól/ -től (helyhatozó)

fpi: érte/ érdekében/ kedvéért

hu: társhatározó

ìlä: által(a)/ révén/ keresztül/ mentén

ka: át/ túl

kip: (kettőnél) több dolog között/ közé

kxamlä: át/ keresztül

lok: közel/ közelébe(n) [igeként jelentése: (meg)közelít]

luke: nélkül(e)

maw: után(a) (időhatározószó)

: -ban/-ben

mìkam: két dolog között/ közé

mungwrr: kivételével

ne: valami irányába/ felé (oda)/ -hoz/ -hez/ -höz

nemfa: bele/belé

pxaw: körül(ötte)

ro: -nál/ -nél

sìn: rajta/ rá(ja)

sre: előtt(e) (időharározószó)

ta: -ból/-ből/-tól/-től (általános értelemben/ egyéb használatra)

takip: (kettőnél) több dolog közül

tafkip: fentről/ fölülről (kettőnél) több dolog közül

teri: -ról/ -ről/ róla/ illetően

vay: fel rá/ -hoz/ -hez/ -höz/ -ba/ -be

: ellen(e)/ ellenében (pl.: harcol ellene)




!!! Kérésetek számomra narancs !!!
A névutókért köszönet (mégegyszer) tìngay mungeyu-nak és tsrräfkxätu-nak!


Na röviden (nagyongonosz vigyor) ennyi lenne, röpke 2 óra alatt meg is volt :D
Azért, ha valaki hibát talál, akkor tessék szólni! (előre is köszönöm!)
"Hrrap rä'ä si olo'ur smuktuä." ; "Ke'u ke lu ngay. Frakemit tung." (Assassin's Creed)

Nikre tsa'usìn!

Oerdescu

Kedves Hawnuyu atxen

Igényesen összeállított, szép munka.
Mint moderátor köszönöm a fáradozásod.  :)

Irayo, irayo, irayo.


Kiyevame;
Dani

tìngay mungeyu


Hawnuyu atxen

Mint írtam, ezt is meg kellett csinálni (meg tulajdonképpen sokat most értettem csak meg igazán :D)
Egyébként pedig ezúton is adózzunk egy perces néma csönddel Taronyu munkájának (merthogy szinte teljesen onnan van elszedve) :D
"Hrrap rä'ä si olo'ur smuktuä." ; "Ke'u ke lu ngay. Frakemit tung." (Assassin's Creed)

Nikre tsa'usìn!

tìngay mungeyu

#4
Kötőmód van például az olaszban, spanyolban is, elég nehéz megérteni, mert számunkra szerintem megmagyarázhatatlan a funkciója, egyszerűen csak van. :)
Mellékmondatok esetében például ezekkel használjuk ill. ha ezeket használjuk, akkor kötőmódba kell rakni:

  • szerintem
  • úgy gondolom/érzem
  • azt hiszem
  • nem hiszem
  • valószínű
  • remélem
  • bízom benne
  • feltételezem
  • kételkedem benne
  • kíváncsi vagyok
  • szeretném/jobban szeretném
  • nem vagyok biztos benne
  • úgy tűnik
  • lehet
  • szükséges/fontos, hogy...

Blueme nyelvészünk még biztos tudna ezekről mesélni. :)

Oerdescu

Quote from: Hawnuyu atxen on January 23, 2010, 07:46:21 AM
Mint írtam, ezt is meg kellett csinálni (meg tulajdonképpen sokat most értettem csak meg igazán :D)
Egyébként pedig ezúton is adózzunk egy perces néma csönddel Taronyu munkájának (merthogy szinte teljesen onnan van elszedve) :D

Jaaa, nem fejből ment! Mindjárt visszavonom a köszönetet!!!!!!! 8)

Hawnuyu atxen

Kérlek, én meg a post-ot :D
Szerintem nem én járnék rosszul...
"Hrrap rä'ä si olo'ur smuktuä." ; "Ke'u ke lu ngay. Frakemit tung." (Assassin's Creed)

Nikre tsa'usìn!

tìngay mungeyu

Az üdvözöllek testvérem, akkor így lesz?

Kaltxì, ma oeyä tsmuktu/tsmukan/tsmuke!

Oerdescu

Quote from: tìngay mungeyu on January 23, 2010, 09:01:35 AM
Az üdvözöllek testvérem, akkor így lesz?

Kaltxì, ma oeyä tsmuktu/tsmukan/tsmuke!

Ez jó kérdés, engem is érdekel a válasz.
Valamint, hogy simán ma tsmuk is lehet, vagy kell a -tu mindenképpen?

Hawnuyu atxen

A "ma" használatával nem vagyok teljesen tisztában, de elvileg igen.

Oerdescu! még mindig javaslom Taronyu munkáit:
Tsmuk/ tsmuktu = testvér (szóval teljesen mindegy melyiket használod, ha van különbség [ami valószínű], akkor se tudjuk, hogy mi az, talán a tsmuktu szertartásosabb, vagy valami...)
"Hrrap rä'ä si olo'ur smuktuä." ; "Ke'u ke lu ngay. Frakemit tung." (Assassin's Creed)

Nikre tsa'usìn!

tìngay mungeyu

Viszont kikerülhető a tsmuk/tsmuktu probléma azzal, hogy úgy is tudod fiú vagy lány akinek mondod és máris tsmukan/tsmuke lesz belőle. :D

Hawnuyu atxen

De mennyivel jobb, ha meg se különböztetjük... tényleg...mennyivel? :D
"Hrrap rä'ä si olo'ur smuktuä." ; "Ke'u ke lu ngay. Frakemit tung." (Assassin's Creed)

Nikre tsa'usìn!

Oerdescu

Quote from: Hawnuyu atxen on January 23, 2010, 09:09:04 AM
A "ma" használatával nem vagyok teljesen tisztában, de elvileg igen.

Oerdescu! még mindig javaslom Taronyu munkáit:
Tsmuk/ tsmuktu = testvér (szóval teljesen mindegy melyiket használod, ha van különbség [ami valószínű], akkor se tudjuk, hogy mi az, talán a tsmuktu szertartásosabb, vagy valami...)

Olvastam Taronyu "tankönyveit" csak még nem elég alaposan. Eddig inkább csak átolvastam, ismerkedtem a nyelvvel általában.
Egyébként igazad van, tényleg elolvashatnám előtte, mielőtt kérdezek.

Hawnuyu atxen

Semmi baj... én is tettem már fel olyan kérdést, amire a válasz milliméterekre volt a szememtől... :D
Egyébként pedig a szótára talán a leghasznosabb (főleg most, hogy beletette az 'inflections'-t is), abban szinte minden benne van, amit tudni kell.
"Hrrap rä'ä si olo'ur smuktuä." ; "Ke'u ke lu ngay. Frakemit tung." (Assassin's Creed)

Nikre tsa'usìn!

Na'rìng tìranyu

valaki felvilágosítana, hogy a ragoknak mi közük van ahhoz, hogy magánhangzóra vagy mássalhangzóra végzödik a szó?
Például veszem ezt a részt, idézem:
"-ìl: Jelölt alany, ahol van a cselekvésnek elvégzője (alanya) és célpontja (tárgya) (ha a szó mássalhangzóra végződik), pl.: Ikranìl taron yerikit.- Az ikran yerikre vadászik (tehát az ikran a cselekvő, ő kapja a toldalékot)"
                                                                                                                 [img]http://kep.ivpic

Hawnuyu atxen

A példában szerepel:
ikran-ìl
fentebb: oe-l

sok ragnak 2 formája van (pl.: a fenti -ìl/-l, amelyeknek az egyike a magán-, a másika pedig a mássalhangzóra végződő szavak után szerepel)
"Hrrap rä'ä si olo'ur smuktuä." ; "Ke'u ke lu ngay. Frakemit tung." (Assassin's Creed)

Nikre tsa'usìn!

tìngay mungeyu

#16
A lényeg gondolom az ejtéskönnyítés. Az ikran+l-t nehéz lenne kimondani így bejön egy ì. :)

Hawnuyu atxen

Én elmondom, hogy mi hogy van, valaki figyelmesebb pedig elmagyarázza...
"Hrrap rä'ä si olo'ur smuktuä." ; "Ke'u ke lu ngay. Frakemit tung." (Assassin's Creed)

Nikre tsa'usìn!

Na'rìng tìranyu

Quote from: Hawnuyu atxen on January 24, 2010, 08:03:51 AM
A példában szerepel:
ikran-ìl
fentebb: oe-l

sok ragnak 2 formája van (pl.: a fenti -ìl/-l, amelyeknek az egyike a magán-, a másika pedig a mássalhangzóra végződő szavak után szerepel)

Irayo, irayo!
Mostmár értem :)
                                                                                                                 [img]http://kep.ivpic

Hawnuyu atxen

"Hrrap rä'ä si olo'ur smuktuä." ; "Ke'u ke lu ngay. Frakemit tung." (Assassin's Creed)

Nikre tsa'usìn!