Kis na’vi nyelvtan

[tsrräfkxätu]

Kaltxì ma smuk!

Az alábbiakban lesz olvasható a magyar szekció közös erőfeszítésében létrehozott nyelvtani bevezető, melynek segítségével a kezdők el tudnak indulni a na’vi nyelv tanulásának útján. Terveink szerint ez a fórumos megoldás csak átmeneti, és a közeljövőben ez a topic egy wiki oldallá fog alakulni, hogy a frissítések, javítások egyszerűbben eszközölhetők legyenek, és hogy bárki, aki szeretne, részt tudjon venni a szöveg gondozásában.

Az egyes leckék alapját Kifkeyä Nari eredeti NYELVKÖNYVE képezi, amely aktuális formájában mindig elérhető lesz ugyanitt. FIGYELEM! A nyelvkönyv egyelőre sokkal több információt tartalmaz mint a leckék, de még erősen bétás. Folyamatosan készül-frissül, ezért lehetnek benne hibás vagy elavult dolgok, ezt kéretik szem előtt tartani az olvasásakor! Ha valaki tart tőle, hogy valamit rosszul tanul meg, az inkább várja ki szépen sorban a leckéket.

Minden itt összefoglalt információ fellelhető valamilyen formában a fórumon (akár a magyar, akár az angol nyelvű részben), ezen a helyen tehát nem elsősorban az újdonságok közlésére törekszünk, hanem az tudásanyag összegyűjtése, rendszerezése és folyamatos naprakészen tartása a cél.


A szöveg egységének megőrzése érdekében arra kérek mindenkit, hogy kérdéseiket, észrevételeiket a külön e célra fenntartott topicba írják meg!


A nyelvkönyv utolós verziója: 0.4.

Minden itt közölt információ forrása a learnnavi.org és a kapcsolódó weblapok.  

[tsrräfkxätu]

A na’vi nyelv több szempontból is sajátosan kezeli a személyes névmásokat. Számunkra szokatlan, hogy nem csak egyes és többes számot különböztet meg, hanem kettes és hármas számot is. Ezen kívül második személyben kétféle forma létezik, az ún. inkluzív mi és az exkluzív mi. Végezetül, más nyelvek ismerői számára kevésbé szokatlanul, a harmadik személyű névmásokon - nem kötelezően - jelölni lehet a nemet. Ugyanakkor a na’vi személyes névmások - mint a nyelv egésze - nagyfokú szabályosságról tesznek tanúbizonyságot, így elsajátításukhoz ennyi segítséget is kapunk. Lássuk egyesével, mit is jelentenek a fenti kifejezések!


Kettes szám: ezt akkor használjuk, amikor két emberről (lényről) beszélünk. A magyarban ilyen esetben természetesen a mi, ti és ők névmásokat alkalmazzuk, de a na’viban úgy mondjuk, "mi ketten", "ti ketten" és "ők ketten".

Hármas szám: a fentihez hasonlóan ezt pontosan három személyről beszélve használjuk. A magyarban ez is mi, ti és ők lenne, de a na’vi azt mondja, "mi hárman", "ti hárman" és "ők hárman".

Többes szám: ez annyiban különbözik a magyar megfelelőtől, hogy csak akkor használatos, amikor négy vagy annál több lényről beszélünk.

Inkluzív mi: ez a forma csak a mi na’vi megfelelőjével kapcsolatban létezik. Ilyenkor a mibe a hallgatót is beleértjük, vagyis olyan mintha azt mondanánk "én veled ketteseben", "én veled és vele hármasban" vagy "én veletek". A beleértő formát az -ng toldalék hozzáadásával képezzük.

Exkluzív mi: a fenti ellentéte. Akkor használjuk, amikor azt akarjuk kifejezni, hogy a hallgató nem résztvevője a mondanivalónknak, vagyis kizárjuk a történetből. Magyarul az "én ővele kettesben", az "én ővelük hármasban" és az "én ővelük (sokan)" fordítással lehet leginkább visszaadni a jelentését.

Hímnem és nőnem: ez a fajta megkülönböztetés csak harmadik személyben létezik, és ott is csak opcionálisan. Amennyiben fontosnak tartjuk közölni, hogy az ő, akiről szó van férfi vagy nő, vagy hogy ők egytől-egyig mind ilyen vagy olyan neműek, úgy nyugodtan használhatjuk a megfelelő végződéseket. Minden más esetben a "semleges" nemű alak is tökéletesen megteszi. A nőnemet úgy képezzük, hogy a jelöletlen alak végéhez kapcsolunk egy -e betűt. Hímnemben a végződés -an lesz.


1a. táblázat. A na’vi szeméyes névmások

első személy	egyes szám       |	kettes szám       |	hármas  szám       |	többes szám
- kizáró	oe (én)	moe (én + ő)	pxoe (én + ők ketten)	ayoe (én + ők sokan)
- beleértő	—1	oeng (én + te)	pxoeng (én + ti ketten)	ayoeng (én + ti sokan) vagy awnga
második személy	nga (te)	menga (ti ketten)	pxenga (ti hárman)	aynga (ti sokan)
harmadik személy	po (ő)	mefo (ők ketten)	pxefo (ők hárman)	ayfo vagy fo (ők sokan)
- nőnem	poe	mefoe	pxefoe	ayfoe vagy foe
- hímnem	poan	mefoan	pxefoan	ayfoan vagy foan

1: Ez az alak nem létezik, hiszen abba, hogy én semmiképp nem beleérthető a hallgató (te).

Fontos megjegyezni, hogy a tárgyakat (élettelen dolgokat) a magyarhoz hasonlóan nem személyes névmásokkal helyettesítjük, hanem a tsa (az) mutató névmással.


1b. táblázat. A személyes névmások formális változatai

első személy	egyes szám       |	kettes szám       |	hármas  szám       |	többes szám
- kizáró	ohe	mohe	pxohe	ayohe
- beleértő	—	ohe ngengasì	pxohe ngengasì	ayohe ngengasì
második személy	ngenga	mengenga	pxengenga	ayngenga

Ha ez így elsőre ijesztően hat, figyeljük meg, hogy a már ismert személyes névmások teljesen szabályosan változnak: első személyben az oeből ohe lesz, második személyben a ngaból ngenga, a beleértő forma pedig nem más, mint ennek a kettőnek az összekapcsolása egy klitikus sì segítségével.


Még egy dologról kell szót ejtenünk a személyes névmások kapcsán, ez pedig a gyengülés. Vannak a na’viban olyan toldalékok, melyek megváltoztatják, gyengítik az őket követő hangot. Nem minden hang gyengül, ahogy nem is minden toldalék gyengít. Azokat az előtagokat, amelyek gyengítenek, +-szal sokás jelölni, pl. ay+. Az érintett hangokat, és a változásokat a 2. táblázat foglalja össze. Fontos, hogy amennyiben a gyengítő toldalék a szó végére kerül, akkor nem fejti ki gyengítő hatását, tehát csak akkor következik be változás, ha a szótő elé kerül.


2. táblázat. A gyengülésben érintett hangok és változásuk

eredeti betű [hang]	|	gyengített betű [hang]
kx [kʼ]		k [k]
px [pʼ]		p [p]
tx [tʼ]		t [t]
k [k]		h [h]
p [p]		f [f]
t [t]		s [s]
ts [ts]		s [s]
’ [ʔ]		Ø2

2: Ez a betű (és hang) a gyengítés hatására teljesen eltűnik.


Ha a fentiek ismeretében újra vetünk egy pillantást az 1. táblázatra, láthatjuk, hogy a me+, pxe+ és ay+ éppen ilyen gyengítő toldalékok, ezért lesz a poból mefo.



Házi feladat

1) Fordítsd le a következő szavakat magyarra: ayfo, moe, nga, pxoe, moeng, oeng, pxenga!

2) Az alábbi mondatokban az aláhúzott szavakat helyettesítsd névmással! Ügyelj a nemekre!
a. Neytiri és Mo’at táncolnak.
b. Tsu’teyjel és veled együtt másztam fel a hegyre.
c. Kétszáz harcos érkezett a gyűlésre.
d. Nem megyek sehova nélkületek.
e. Veled együtt készítettük az íjamat.
f. Ninat, Neytiri és Tsu’tey a legjobb barátaim a törzsben.
g. Grace-szel és Jake-kel még soha nem találkoztam.
h. Neytiri és én visszavertük a tizenhárom támadót.
i. Neked még nem is meséltem, mit láttunk tegnap Mo’attal.
j. Eytukannal és két másik férfivel közösen vadásztam.


Ha valaki szeretné, hogy ellenőrizzük a megoldásait, akkor ide írja meg őket SPOILERben!

A frissített részeket jelzi.



Minden itt közölt információ forrása a learnnavi.org és a kapcsolódó weblapok.  

[tsrräfkxätu]

A főnevekkel könnyű dolgunk lesz, ugyanis az előző leckében tanultak változtatás nélkül alkalmazhatók rájuk. A főneveknek is van tehát kettes-, hármas- és többes száma, melyek használatát értelemszerűen a közlésbe foglalt dolgok mennyisége határozza meg. A magyarral ellentétben, a na’vi egyáltalán nem használ névelőket.

Kettes szám: a kettes számot, két dologról beszélve használjuk, és a me+ előtaggal képezzük, pl. nari (szem), menari (két szem).

Hármas szám: három dologról beszélve használjuk, és a pxe+ toldalékkal képezzük, pl. ioang (állat), pxeioang (három állat).

Többes szám: ha négy vagy több dolgot akarunk megnevezni, akkor a többes számú alakot kell használnunk. Az ay+ toldalékkal képezzük. Például: utral (fa), ayutral (sok fa, fák).

Rövid többesszámú alak: azokban a szavakban, ahol a többes szám jele (ay+) gyengülést eredményez, elhagyhatjuk a toldalékot, és pusztán a módosult tővel jelezhetjük a többes számot. Például: tsamsiyu (harcos) —> aysamsiyu vagy samsiyu (harcosok), tute (személy) —> aysute vagy sute (személyek), ’eveng (gyermek) —> ayeveng vagy eveng (gyerekek) stb.


A na’vi a magyarhoz hasonlóan szabad szórendű  nyelv. A szavak mondaton belüli kapcsolatát esetekkel jelöli. Ezidáig hét esetről van tudomásunk, ezek közül az alanyeset, a tárgyeset és a részes eset ismerős lehet számunkra. Az ergatív eset, a megszólító eset, a témaeset, és a birtokos eset viszont - ilyen formában - nem található meg a magyarban, így megfelelő használatuk nagyobb odafigyelést igényel.

Alanyeset: akárcsak a magyarban, az alanyeset a na’viban is jelöletlen. Ez azt jelenti, hogy egy alanyesetben lévő főnév vagy névmás alakja nem változik. Ha azt mondom, Neytiri/poe/nantang hahaw (Neytiri/ő/a viperafarkas alszik), akkor az alany változatlan formában szerepel.

Tárgyeset: a tárgyeset jele a na’viban a -t/-it. A -t változat magánhangzóra, az -it mássalhangzóra végződő tő után szerepel, pl. nantangit, pa’lit, ’evengit, sänumet. A személyes névmások tárgyesetben -ti tárgyragot kapnak, pl. oeti, ayngati, az viszont egyelőre nem ismert, hogy ez mindig így van-e, vagy csak mássalhangzót követően.

Részes eset: a részes esetet a -ru/-ur toldalékkal fejezzük ki, az előbbi magánhangzót, az utóbbi mássalhangzót követ. Például: oeru, Tsu’teyur, , palulukanur, ayoengur stb. Na’viul - mint ahogy magyarul is - részes szerkezettel fejezzük ki a birtoklást. Ez a következőképpen néz ki: lu + birtokos + birtok.

Lu oeru tsko.
van nekem_DAT íj
Van egy íjam.


Ergatív eset: Ez az eset szorosan összefügg a tárgyesettel. Egész pontosan az alany kapja akkor, ha az ige tárgyas. Magánhangzóra végződő tő esetén -l, mássalhangzó után -ìl toldalékkal jelöljük. Bővebben itt olvashattok róla.

JAVÍTOTT PÉLDA!
Neytiri yom. (Neytiri eszik.) — Az ige tárgyatlan, nincs tárgy, az alany alanyesetet kap.
Neytiril teylut yom. (Neytiri teylut eszik.) — Az ige tárgyas, a tárgy tárgyesetbe kerül, az alany ergatív végződést kap.


Birtokos eset: bár ilyen eset nincs a magyarban azoknak, akik beszélnek valamilyen indoeurópai nyelvet, ismerős lesz ez a szerkezet. Akkor használjuk, ha a birtokviszonyt létige segítsége nélkül szeretnénk kifejezni, vagyis mikor azt mondjuk, pl. "Mo’at gyermeke". Magyarul ilyenkor a birtokos személyragokat hívjuk segítségül, és a tulajdonhoz ragasztjuk őket. A birtokos eset pont fordítva működik: a birtokos kap toldalékot, és a birtok marad változatlan formában, lényegében tehát abból, hogy "Mo’at gyermeke" "Mo’até gyermek" lesz. A birtokos eset jele az -ä/-yä; az előbbi a mássalhangzókat követi, az utóbbi a magánhangzókat. Például: Mo’atä ’eveng (Mo’at gyermeke), taronyuyä tsko (a vadász íja). Névmások esetén a végződés -eyä lesz, a szótő utolsó betűjét/hangját felülírva, pl. nga —> ngeyä (tiéd). Jelenleg nem tudjuk biztosan, hogy ha a névmás mássalhangzóra végződik, akkor is ugyanezt a végződést kapja-e, vagy esetleg a rövidebb -ät.


Megszólító eset: a na’viban a ma szócskával jelezzük, ha mondandónkat valakinek címezzük, pl. ma karyu Pawl (Paul tanár [úr]!), ma samsiyu (harcosok!). Ilyen esetekben nem szabad elfelejtenünk kitenni, különben a mondat egész mást jelenthet, mint amit a szándékunkban állt mondani (lásd példa). Fontos továbbá, hogy akkor is használnunk kell, ha a címzett neve elé determinánst vagy melléknevet biggyesztünk, pl. ma oeyä ’eylan (barátom!), ma lrra sute (boldog emberek!).

JAVÍTOTT PÉLDA!
Oeyä smuktu yom. (Testvéreim esznek.)
Ma oeyä smuktu, yom! (Testvéreim, egyetek!)


Témaeset: ezt az esetet akkor használjuk, ha valamelyik mondatrészt ki szeretnénk emelni. A témaesettel mondanivalónk középpontjába állítjuk, és felhívjuk a figyelmet arra, hogy a következőkben róla fogunk beszélni. A -ri/-ìri jelekkel képezzük, annak megfelelően, hogy a tő utolsó hangja magánhangzó, illetve mássalhangzó-e. Magyarul a szórenddel érjük el ugyanezt a hatást, vö. "a macska issza a tejet", "a tejet issza a macska" és "issza a macska a tejet" stb. De nem csak kiemelésre használjuk; vannak olyan szerkezetek, melyeket pillanatnyilag máshogy egyáltalán nem tudunk kifejezni (lásd utolsó példa). A témaeset minden más esetet fölülír!

JAVÍTOTT PÉLDA!
Neytiriri ikranhu tswìmayon. (Ami Neytirit illeti, épp most repült el az ikranjával.)
Neytiri hu poeyä ikranìri tswìmayon. (Az ikranjával repült el Neytiri épp most.)
Sì’eyngìri oe ngaru seiyi irayo nìtxan! (Nagyon köszönöm a válaszokat!)

Főnévképzők: az utolsó dolog, amiről szó kell ejtenünk a főnevekkel kapcsolatban, az a három főnévképző. A legproduktívabb közülük a tì-, ezt bármilyen igéhez vagy melléknévhez hozzákapcsolhatjuk, hogy főnevesítsük azt, pl. ’eyng (válaszol) —> tì’eyng (válasz), txur (erős) —> tìtxur (erő). Ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy nem minden tìvel kezdődő szó főnév, a tìng (ad) és tìran (megy) például igék.

Hasonlóképpen működik a sä- előtag, azzal a különbséggel, hogy ezt akkor kapják a főnevek, ha instrumentális jelentésűek, vagyis ha azt írják le, hogy a kapcsolódó cselekvés mi által valósul meg. Egyelőre három ilyen szó ismert a sänume (tanítás), a säfpìl (gondolat), és a säspxin (betegség, "kórokozó"). E legutóbbinak a tìs párja is ismert, tìspxin, jelentése: betegség, mint állapot, az egészség ellentéte.

Igéből képez főnevet a -yu végződés. Az így kapott szavak mindig valamiféle ágenst jelölnek, vagyis azt a személyt aki a cselekvést végzi. Például: taron (vadászni) —> taronyu (vadász), täftxu (sző) —> täftxuyu (takács).

Némileg hasonló szerepet tölt be a -tu képző, két fontos különbséggel. Az egyik, hogy ezt a végződést névszók kapják elsősorban, pl. tseo (művészet) —> tseotu (művész), a másik feltételezett különbség, hogy ezek a toldalékok igére aggatva pácienst képeznek, vagyis olyan személyt aki az adott cselekvést "elszenvedi". Erre utalnak a következő példák, spe’e (elfog) —> spe’etu (fogoly) és frrfen (vendégségbe megy) —> frrtu (vendég). Hasonlóképpen a tspang (megöl) igéből képezhetjük a tspangyu (gyilkos) és *tspangtu (áldozat) főneveket.
Mint a tì- esetében, itt is vannak kivételek, nem garantált, hogy az ilyen végződésű szavak egyértelműen valamilyen cselekvő vagy elszenvedő személyt jelölnek. Ilyen kivételek az eltu (agy), az ontu (orr) vagy a ’ìheyu (spirál, csigavonal).



Házi feladat

1) Fordítsd le az következő szavakat magyarra (szótárazást igényel): aysmuke, eylan, mesawtute, meutral, fa’li, pxesko!

2) Határozd meg a következő szavak esetét: ngengati, nantangìri, Eywa, swizawt, ayhelku, maktorìl, ma tute, Tsu’teyit, pxefoanur, torukä, ayoengìl, mefori, ’angtsìkä, tskxeru!

3) Az alábbi mondatokban keresd meg, és neved meg az eseteket!
a. Eytukan toruk maktoru pamlltxe.
b. Layu taronyuru tsko swizawri.
c. ’eko samsiyu ngeyä!
d. Oel teylut teyìng oeyä smukturu.
e. Lu Mo’atur tukru.
f. Ninatìri tìrolit sutel terìng mikyun.
g. Ninatä tìrolìri sutel terìng mikyun.
h. Tul ma pa’li leatan!


Ha valaki szeretné, hogy ellenőrizzük a megoldásait, akkor ide írja meg őket SPOILERben!

A frissített részeket jelzi.

Ezúttal néhány példa is változott, ezekre JAVÍTOTT PÉLDA! hívja fel a figyelmet.



Minden itt közölt információ forrása a learnnavi.org és a kapcsolódó weblapok.  

[tsrräfkxätu]

Az igékkel kapcsolatban számos érdekesség hívja fel magára a figyelmet. A legegzotikusabb számunkra kétség kívül az infixumok használta az igeragozásban, de találkozhatunk a magyar fül számára szokatlan aspektusokkal, visszaható igei alakkal, és beszélői hozzáállást kifejező ragokkal. Nagy könnyebbség a nyelvtanulásban, hogy az igéket nem kell szám/személy szerint ragozni. Elsőként ismerkedjünk meg a szótári formával, melynek a vártnál nagyobb hasznát vesszük majd!

A szótári alak (pl.: taron, tse’a, tswayon, kame, lu, yom, ’ì’awn, ’ong stb.) azért nagyon hasznos, mert ha a mondatban foglaltak alapján egyértelművé válik a beszélői szándék, akkor az igét ebben a formában, ragozatlanul használhatjuk.

Oe srew. – "Én táncol."
Nga srew. – "Te táncol."
Oe kä srew trray. – "Én megy táncol holnap."
Trram oe srew. – "Én tegnap táncol."
Nìwotx trram oe srew. – "Én tegnap egész nap táncol."
Tsakrr a oe ’ewan lamu, oe fratrr srew. – "Fiatal koromban én minden nap táncol."


Mint a bevezetőben említettem, az igéket infixumok segítségével ragozzuk. Annak megértéséhez, hogy ez hogyan történik legelőször is a na’vi szótagok felépítését kell megismernünk. Az alapvető szerkezet a következő:

(S)(S)G(S).

Ez azt jelenti, hogy minden szótag magja egy magánhangzó, melyet opcionálisan megelőzhet egy vagy két mássalhangzó, a nyitány, valamint ugyancsak opcionálisan követhet egy további mássalhangzó, a kóda. A fenti képlet értelmében a legkisebb megengedett szótag mindössze egy magánhangzóból áll (o–e, ä–i–e), maximálisan pedig két mássalhangzó után állhat egy magánhangzó majd azt követheti egy újabb mássalhangzó (fpìl). Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy vannak kettős betűk (pl.: kx, ng vagy aw), melyek egy mássalhangzót, illetve diftongust jelölnek, vagyis egy hangnak számítanak, ezért lehet a skxawng vagy az ’awkx is teljesen szabályos, egy szótagú szó. Továbbá emlékezzünk arra, hogy a ll és rr is magánhangzók, lásd kxll vagy vrr–tep.

Az infixumok mindig az szótag magja elé kerülnek. Az infixumok sorrendje szerint megkülönböztetünk első előtti, első és hátsó pozíciókat. Egy szótagú igék esetén ezek növekvő sorrendben, balról-jobbra kerülnek a szóba, pl. s<0><1><2>i, kx<0><1><2>ll, p<0><1><2>om. Több szótagú igéknél a hátsó infixumok az utolsó szótagba kerülnek, a másik kettő pedig az azt megelőzőbe, pl. k<0><1>ll–fr<2>o’, kä–’<0><1>ä–r<2>ìp. (Régebbi szószedetekben <1>-től <3>-ig számozott pozíciókkal is találkozhatunk, de ez a lényegen nem változtat.)

Bizonyos szempontból kivételt képeznek a fenti szabály alól az összetett igék, pl. sìlpey, yomtìng, kelku si, tìng nari. Ezek esetében értelemszerűen csak az igét ragozzuk, ha pedig több igéből tevődnek össze, akkor csak a legutolsót (vagyis hiába két szótagú a yomtìng, a második szótag kapja az össze infixumot: yom–t<0><1><2>ìng).
A szótárban . jelzi az infixumok fogadására alkalmas szótago(ka)t.


Most, hogy már tudjuk hová tegyük őket, ideje megismerkednünk az infixumokkal!

Első előtti helyre kerülő infixumok

Visszaható infixum (-äp-): ennek segítségével visszaható igét képezhetünk, pl. yur (mos) –> yäpur (mossa magát). A magyarral ellentétben az ilyen igéknek sem tárgyra sem visszaható névmásra nincs szükségük.

A befejezett melléknévi igenév képzője (-awm-): ahogy a neve is mutatja, igéből bejezett melléknévi igenevet képez, pl. peng lì’ut (mond egy szót) —> lì’u apawmeng (kimondott szó). Szerepe megegyezik a magyar -ott/-ett/-ött képzőkével. Ha jelzőként használjuk, akkor ugyanúgy kell rá -a-, mint a melléknevekre!

A folyamatos melléknévi igenév képzője (-us-): az előzőhöz hasonlóan ez is igéből képez melléknévi igenevet, csak ez folyamatosat, pl. ioang tul (az állat fut) —> ioang atusul (futó állat). Szerepe megegyezik a magyar -ó/-ő képzőkével. Ha jelzőként használjuk, akkor ugyanúgy kell rá -a-, mint a melléknevekre!

Műveltető infixum (-eyk-): az oeyk (okoz, kivált) igéből ered ez az infixum, mellyel műveltető igét képezhetünk. Példádul: hanghaw (nevet) –> heykangham (nevettet). Használata megegyezik a magyar -at/-et/-tat/-tet toldalékokkal.

A műveltetésről szükséges még egy pár szót ejtenünk. Fontos tudni, hogy akit műveltetünk, az részes esetbe kerül, pl. Eytukan Neytiriru heykangham (Eytukan megnevetteti Neytirit), továbbá hogyha a mondatnak van tárgya, akkor a műveltető fél kapja az ergatív esetvégződést: Eytukanìl Neytiriru yerikit yeykom (Eytukan yeriket etet Neytirivel). Amennyiben a műveltetett nem páciense is egyben mondatnak, akkor opcionálisan a fa eszközhatározói végződéssel illeszthetjük a mondatba: Eytukanìl [Neytirifa] tskot txeykula (Eytukan íjat készíttet [Neytiri által]).


Első helyre kerülő infixumok

I. Időt jelölő infixumok

Múlt idejű infixum (-am-): a múlt idejű alakot képezzük vele, akárcsak a magyar -t/-tt jelekkel. poe taron (ő vadászik) —> poe tamaron (ő vadászott). Összeolvad az aspektust jelző infixumokkal!

Jövő idejű infixum (-ay-): a jövő időt jelöli (a magyarban a fog ige tölti be ugyanezt a szerepet). Täftxu (sző) —> tayäftxu (szőni fog). Összeolvad az aspektust jelző infixumokkal!

Határozott szándékot jelző jövő idejű infixum (-asy-): ez ugyan ránézésre az -ay- egy módosulatának látszik a, de mégis külön említem, mert az a közbeékelt s, csak ebben a formában, a jövő idővel együtt értelmezhető. Abban az esetben alkalmazandó, ha a jövőre vonatkozó szilárd elhatározásunkat akarjuk kifejezni, hasonlóan az angol to be going to szerkezethez. oel ngati tspang (megöllek) –> oel ngati tspasyang (egész biztosan meg foglak ölni, "most meghalsz!")



folyt. köv.
Vessetek egy pillantást az előző két leckére is, mert frissítettem/javítottam egy-két dolgot!



Minden itt közölt információ forrása a learnnavi.org és a kapcsolódó weblapok.