NUME KO 'AWSITENG! (Tanuljunk együtt)

Started by Kifkeyä Nari, August 05, 2010, 02:03:52 PM

Previous topic - Next topic

0 Members and 1 Guest are viewing this topic.

Tirea Tawä

#140
Gondoltam, azt nem törlöm, hogy a többiek is tanuljanak belőle.
De a te postodban is benne van a lényeg, úgyhogy javítom mégis.  :)

A lìmu-slìmu dolog viszont marad, abból is lehet tanulni.
"Ha az ember kivágta az utolsó fát, megmérgezte az utolsó folyót, és kifogta az utolsó halat,
akkor rádöbben, hogy a pénz nem ehető..."

Indián közmondás

 

P.A.'li makto

Ma evi!
Nem sokára felkerül az új lecke... Kérlek benneteket, hogy várjátok meg amíg itt is alaposan átnézzük, és utána az igazoló post-ot, hogy a lecke él és lehet használni! Ha ezután találtok benne hibát, akkor szóljatok...  :)
Irayo (a türelmetekért) !
Pam

facebook: soaia leNa`vi

Kifkeyä Nari

Kaltxí, ma frapo!

Az 6. lecke:
Si igék / Részes eset (Dative) / Felszólítások

A si igeképzővel főnévből igét tudunk előállítani:








srung si:segít                srung:segítség

pamrel si:ír                pamrel:írás

eltu si:figyel                eltu:agy

tsaheyl si:kapcsolódik                tsaheylu:kapcsolat

txopu si:fél                txopu:félelem

irayo si:megköszön                irayo:köszönet



Ezen igék használatakor részes eset (Dative) szükséges.
De természetesen vannak más igék is, melyekkel használhatjuk ezt:

Pl.:
tíng : ad
tíng nari : néz
tíng mikyun : hallgat
stb.

Ha a cselekvés/történés során az alanyon és a tárgyon kívül egy harmadik fél is érintett, akkor is a részes esetet használjuk. Ennek végződése:
-ru / –r (ízlés kérdése) magánhangzó után,
-ur pedig mássalhangzót követően.

Néhány példa:
Oe irayo si ngaru. = (Én) köszönöm neked.
Ayoe eltu si karyuru. = (Mi) figyelünk a tanárra.

Együtt a tárgyasalany- és tárgyesettel:
Oel yerikit t<ol>aron mengaru. = Vadásztam kettőtöknek egy yeriket.

Második személyű felszólítást a legegyszerűbb alkotni: az ige szótári alakja tökéletes erre a célra. Másik lehetőség, hogy 1.helyzetű <iv> infixet teszünk bele (emlékeztetőül: az utolsó előtti szótag magánhangzója elé), de ez nem kötelező, és nem is változtat a jelentésen.
(Ugyanakkor megjegyzem, hogy az <iv> infixnek egyéb szerepe is lehet, amit ebben a leckében nem fejtenék ki...)

Például:
Srung si poeru, ma Eywa! = Segíts neki, Eywa! (A klán kórusban ismétli, mikor a sebesült Grace-en próbálnak segíteni...)

Ami lehetne akár:
Srung s<iv>i poru ...   is.
Oeru txoa l<iv>u. = kb. Legyen nekem bocsánat. (A levadászott állatoknak is ezt mondják a filmben...)
Poru tíng nari! = Nézd (őt)! (Tsu'tey mondja Neytirinek, amikor látja Jake-et leesni a pa'liról.)
Tsaheyl si ngeyä ikranur! = Kapcsolódj az ikranodhoz!

Ezt az esetet használtuk néhány korábbi kifejezésben, akkor még magyarázat nélkül:

Nga yawne lu oer.
Tíkey ngaru.
Tíyawr ngaru.
Txon lefpom l<iv>u ngar.
Ngaru lu fpom srak?
Srane, oeru lu fpom.
Ngaru tut?
Fyape fko syaw ngar?

P.A.'li makto

A'sszem jó lesz... Ha nem, akkor én vagyok a hibás....
Jó tanulást!!!
:)

facebook: soaia leNa`vi

TökY

Kaltxí, ma smuktu! Mivel  új vagyok én elölről leírom a leckékhez a házit ha nem gond :) Esküszöm angolul is szeretnék jól beszélni, de ez a na'vi egyszerűen annyira megfogott mint még semmi soha :)
1. Lecke
Kezeim: oeyä mesyokx
Fejem: oeyä re`o
Hajad: ngeyä nikre
Orra: peyä ontu
Lábujjai: peyä ayvenzek

2. Lecke:
A hajam nedves: Oeyä nikre ke lu ukxo.
Neytiri arca szép: Neytiriyä key lu sevin.
A kezed erős: Ngeyä pxun lu txur.
A fülei kékek: Peyä memikyun lu ean.
A szívem erős: Oeyä txe'lan lu txur

3. Lecke:
Először is ez hogy van na'vi-ul ?: A klánvezér  fiatal?
A pa'li-ja gyors? peyä pa'li  lu win srak?
Válasz:Srane, peyä pa'li lu win.
A szeme sárga? Jake-yä menari lu ean?
Válasz: Kehe, Jake-yä menari ke lu ean,Jake-yä menari lu rim!(az hogy van hogy: nem kék hanem sárga? ) :)

A 4. leckét holnapra hagyom mert elég nehéznek tűnik.

Most pedig a kérdéseim :D : Hogy írjátok ezt a betűt "ä" , mert én most kimásolgatom úgy írtam . A 3. leckében az 'ewan lu  és a lu win szórendje mért nem egyezik?És végül a Srane-t hogy ejtjük ? sz el vagy s el?
Irayo! Kìyevame!

Hawnuyu atxen

QuoteElőször is ez hogy van na'vi-ul ?: A klánvezér  fiatal?
Olo'eyktan lu 'ewan srak?

QuoteA szeme sárga? Jake-yä menari lu ean srak?
QuoteVálasz: Kehe, Jake-yä menari ke lu ean,Jake-yä menari lu rim!(az hogy van hogy: nem kék hanem sárga? )
Jake-yä menari ke ean (lu), slä rim lu.

Quote from: TökY on September 12, 2010, 03:28:52 PM
Most pedig a kérdéseim :D : Hogy írjátok ezt a betűt "ä" , mert én most kimásolgatom úgy írtam . A 3. leckében az 'ewan lu  és a lu win szórendje mért nem egyezik?És végül a Srane-t hogy ejtjük ? sz el vagy s el?
Irayo! Kìyevame!

Vagy innen töltsd le a "Magyar-Na'vi 2.1 billentyűzet"-et, vagy amikor hsz-t írsz, használd az írófelület fölötti részen, a smiley-k fölötti sor jobb oldalán levő "ì" és "ä" gombokat. ;)

A na'viban a szórend szabad. Ez azt jelenti, hogy néhány speciális eset kivételével olyan sorrendben írod a szavakat, ahogy tetszik.

És végül: a kiejtésre is volt valahol egy topic ...pont itt ;)... ettől függetlenül: az "s"-t "sz"-nek kell ejteni.


Csak így tovább!
"Hrrap rä'ä si olo'ur smuktuä." ; "Ke'u ke lu ngay. Frakemit tung." (Assassin's Creed)

Nikre tsa'usìn!

TökY

Tegnap elfelejtettem megkérdezni! az 1. leckében... Mi az a beleértő és kizáró ? ??? :'(

P.A.'li makto

QuoteMi az a beleértő és kizáró ?
Beleértő= a beszélő azt a személyt is beleérti a mondandójába, akihez beszél.
Kizáró= a beszélő nem érti bele (kizárja) azt a személyt, akihez beszél.

                                  Kettesszám          Hármasszám                      Többesszám  
1.személy (kizáró)           moe (én és ő)      pxoe (én és ők ketten)         ayoe (én és ők többen)        
1.személy (beleértő)       oeng (én és te)     pxoeng (én, te és ő)           ayoeng/awnga  (én, te és ők)  

:)

facebook: soaia leNa`vi

TökY

Irayo a válaszokért!
4. Leckéhez pár példa:

1.(Én) ettem (az előbb): Oe yìmom
2.(Te) enni fogsz (majd): Nga yayom
3.Tsu´tey eszik (éppen): Tsu´tey yerom
4.Mi(4 en) már ettünk (korábban): Ayoe yamom
5.Ök már ettek: Fo yolom
És egy kis + feladat 6. -nak hátha jó  ::)  Délben te nem fogsz enni ugye? : Kxamtrr , nga ke yìmom srak? Válasz : Srane, oe ke yìmom.

5. Lecke:

Én idehozlak téged: Oel zamunge ngati
Ö látott téged (előbb) : Po tsìme'a ngati
Most megfogsz enni? :D ;D : Ngati yìyom oet srak?
Az apád vezette torukot? Ngeyä  sempulíl ameyk torukit srak?
Ők(hárman) hallottak téged: Pxefol stamawn ngati

Kérdés: A látlak téged lehetne Oel kame ngati ? ha nem miért?:D És itt mért nem Oel ngati kameie csak Oel ngati kame?

6. Lecke

Én figyelek rátok: Oe eltu si awngaru
Te megköszönöd nekem : Nga irayo si oeru
Legyen jó napod: Trr lefpom livu ngaru / Ngaru trr livu lefpom ...( ebben nem vagyok biztos ezt egy példa mondtad képére irtam) ;D


Remélem jó bár még értelmeznem kell az 5. 6. leckét jobban ,hogy mikor mit miért?  ;D

Tirea Tawä

De belendültél!  ;D

Quote from: TökY on September 13, 2010, 12:49:59 PM
Kérdés: A látlak téged lehetne Oel kame ngati ? ha nem miért?:D És itt mért nem Oel ngati kameie csak Oel ngati kame?

Azért, mert itt le lett egyszerűsítve. Általában hozzá szoktuk rakni az <ei> infixumot, ami pozitivitást fejez ki:

Oel ngati kam<ei>e = Én látlak téged (és ennek örülök).
"Ha az ember kivágta az utolsó fát, megmérgezte az utolsó folyót, és kifogta az utolsó halat,
akkor rádöbben, hogy a pénz nem ehető..."

Indián közmondás

 

TökY

Quote from: Tirea Tawä on September 13, 2010, 01:03:25 PM
Azért, mert itt le lett egyszerűsítve. Általában hozzá szoktuk rakni az <ei> infixumot, ami pozitivitást fejez ki:

Oel ngati kam<ei>e = Én látlak téged (és ennek örülök).
Ilyennel még nem találkoztam de köszi :) és akkor ezek az infixumok kerülnek a 2. helyre jól értem?

Tirea Tawä

Quote from: TökY on September 13, 2010, 01:23:47 PM
és akkor ezek az infixumok kerülnek a 2. helyre jól értem?
Igen, az <ei> és az <äng> infixum a 2. helyre kerül.  :)
Az <äng> pont az előző ellentéte: rosszallást fejez ki.

Egyébként infixumok tanulásához ajánlanám a na'vi-magyar szótárat (a végefelé találod őket) vagy ezt a topicot.   ;)
"Ha az ember kivágta az utolsó fát, megmérgezte az utolsó folyót, és kifogta az utolsó halat,
akkor rádöbben, hogy a pénz nem ehető..."

Indián közmondás

 

Tìtxur Lefpomtokx

Ejha az előbb jöttél de már jobban megy neked a nyelv mint nekem ;D
Mondjuk mostanában lusta vagyok ::)

P.A.'li makto

QuoteMost megfogsz enni?   : Ngati yìyom oet srak?
Ngal ...
:)

facebook: soaia leNa`vi

TökY

Kaltxì ;)
És tényleg Ngal :-\   belefér :P Amúgy ja ,jól belelendültem de most vissza is estem mikor megláttam a különböző topikokban a többi dolgot  .Kicsit zavaros nekem bár nem olvastam figyelmesen át... Nem tudom azok is lesznek így leckében mert ez nagyon jól érhető részemről És tényleg ezek a nevek honnan jönnek ? :D  én is szeretnék valami szép kis na'vi nevet!

Hawnuyu atxen

QuoteÉs egy kis + feladat 6. -nak hátha jó  Roll Eyes  Délben te nem fogsz enni ugye? : Kxamtrr , nga ke yìmom yìyom srak? Válasz : Srane, oe ke yìmom.

Csak egy kis kiegészítés: ha jövő idő, akkor ne múlt infix legyen benne ;)

QuoteLegyen jó napod: Trr lefpom livu ngaru / Ngaru trr livu lefpom ...( ebben nem vagyok biztos ezt egy példa mondtad képére irtam) Grin

Ez is helyes, az egyetlen, amiben nem vagyok biztos az, hogy ha "lu +mn"-szerkezet van, akkor a mn lehet-e nem az általa módosított főnév/bármi mellett...


Leckék pedig lesznek még egy ideig (gondolom én ;)), úgyhogy txopu rä'ä si! ;D
"Hrrap rä'ä si olo'ur smuktuä." ; "Ke'u ke lu ngay. Frakemit tung." (Assassin's Creed)

Nikre tsa'usìn!

TökY


Kifkeyä Nari

#157
Kaltxí, ma frapo!

Az 7. lecke:
Melléknév + főnév (1.)/ számok

A 2. leckében már használtunk mellékneveket, de akkor még a lu (lenni) igével együtt szerepeltek a mondatban. Ha nem használjuk a lu-t, akkor a melléknév elején vagy végén (de minden esetben a főnév felöli oldalon, a ,,főnévre mutatva") elhelyezünk egy a-t.

Összehasonlításképpen:
Palulukan lu layon.                A palulukan fekete.

Layona palulukan yom.          A fekete palulukan eszik.    
Palulukan alayon yom.           A fekete palulukan eszik.

A 2. lecke minden mellékneve így ,,működik". (Vannak olyan melléknevek is, melyeket más szófajú szavakból képeztünk, ezekről a következő leckében kicsit bővebben...)

A főnév és melléknév szórendje itt is szabad, az a-/-a jelzi az összetartozásukat. Akár több melléknevet is adhatunk a főnévhez, esetleg annak mindkét oldalára juttatva belőle.

Pl.:
Tsawla palulukan-íl alayon yom tawtute-t. A hatalmas, fekete palulukan embert eszik.

Oe txopu si tsewtxa nantang-ur ahí'i. Félek a piszkos, kis nantangtól.

A Na'vi számokat is melléknevekként használjuk a főnevek egyes számú alakjával, mint pl. 'awa tute (= egy személy). Fontos megjegyezni, hogy ez nem tízes, hanem nyolcas alapú számrendszer!

Egy   na'vi kézen nyolcig számolunk:
kew = nulla (0),
'aw = egy (1),
mune = kettő (2),
pxey = három (3),
tsíng = négy (4),
mrr = öt (5),
pukap = hat (6),
kinä = hét (7),
vol = nyolc (10; olvasd: ,,egy, nulla" a nyolcas számrendszerben!).


(A számjegyekkel való átírást nem azért mellékelem, mert szabadidőmben is szeretek ezzel foglalkozni, hanem hogy könnyebb legyen további számokat kikeresni a szótárban található mesés táblázatból!)

Tovább számolva (mondjuk két na'vi lábat is elővéve):
volaw = kilenc (11), vagyis 8+1,
vomun = tíz (12), azaz 8+2,
vopey = tizenegy (13), tehát 8+3,
vosíng = tizenkettő (14), alias 8+4,
vomrr = tizenhárom (15), egyenlő 8+5,
vofu = tizennégy (16), mert ugye 8+6,
vohin = tizenöt (17), ami 8+7,
mevol = tizenhat (20), másképpen kétszer nyolc!

Aki olyan elvetemült, hogy ennél is nagyobb számokra vágyik, az megtalálja őket a szótár kiegészítő részének A fejezetében, melynek címe Számrendszer.

Használat közben tehát valahogy így néznek ki:
Oe-l t<ol>aron vomuna yerik-it.   Vadásztam tíz yeriket.

Zísít amrr ft<ol>ia ohe, ...    Öt évig tanultam,... (- magyarázza Norm Grace-nek első találkozásukkor.)

(zísít = év, ftia = tanulmányoz, ohe = én (szertartásosabb formában))

P.A.'li makto


facebook: soaia leNa`vi

TökY