NUME KO 'AWSITENG! (Tanuljunk együtt)

[Tirea Tawä]

Na mit mondtam? 
Gondoltam én, hogy számok lesznek! Kezdhetünk tanulni! 

Azt, hogy "14 éves vagyok", így kell mondani? => Oe lu lezìsìt avofu.
(Bár ez így elég magyaros... Tehát nem hiszem, hogy jó.  )

[Hawnuyu atxen]

A legvalószínűbb az "oeru x-a zìsìt lu", de konkrétan nem tudjuk (talán ez a legidiomatikusabb dolog, ami egy nyelvben létezhet...).

De ejjjj, amit írtál... szórend, ma tsmuke, szórend! (azon a kevés helyen, ahol van ilyen )

[Tirea Tawä]

Mi a baj a szórenddel? 

[Hawnuyu atxen]

Oe lu lezìsìt avofu.

Ez azt jelentené, hogy az igére (lu) vonatkozik a melléknév (*lezìsìt).
Az utána levő melléknév (avofu) vonatkozik a melléknévre még lehet jó...

[Tirea Tawä]

És akkor most hogy lenne jó? Így: Oe lu vofua lezìsìt ?
Mármint, ha így kéne mondani...

És mi az a produktív/nem produktív? 

[TökY]

Erre most én is kíváncsi vagyok 

[Hawnuyu atxen]

Egy "-ru"-val többet és egy "le-"-vel kevesebbet

A produktivitás azt jelenti, hogy használhatod-e szabadon az adott valamit.
Például a "tì-" - <us> pár produktív, tehát bármelyik igével használd is, az főnévi alakú lesz (angolban ez a gerund, ha ez mond valamit; magyarul pl. tìtusaron - vadászás)

[Tirea Tawä]

Tam! Irayo!   

Kezd nehéz lenni a felfogásom, úgyhogy megyek aludni. 
Nem akarom végigásítozni a mozit...

[Kifkeyä Nari]

Kaltxí, ma frapo!

Az 8. lecke:
Melléknév + főnév (2.) (képzett melléknevek)

Akkor most következzenek azok a melléknevek, melyeket más szófajú szavakból képeztünk.

1) Az egyik lehetőség a le- előtag használata. A szótárban (0) jelzést találunk mellette, ez azt jelenti, hogy nem produktív toldalék!

(Nem minden na'vi toldalék produktív. Itt (0) jelzi, ha nem produktív valami, azaz nem lehet szabadon bármihez hozzátenni, és minden Frommertől származó alak benne van a szótárban. (4) jelzi, ha valami teljesen produktív, vagyis szabadon használható minden alkalmas szó esetében. Minden igei infixum, eset- és többes szám jel teljesen produktív.)

Néhány példa (szigorúan a szótárból!):
fpom : béke               lefpom : békés
trr : nap                    letrr : napi
hrrap : veszély           lehrrap : veszélyes
fngap : fém               lefngap : fém(ből készült)
sar : használ              lesar : hasznos
tam : rendben            letam : megfelelő
rík : levél                  lerík : leveles
kin : szüksége van      lekin : szükséges

... meg ilyesmik, ... de mindig ellenőrizni kell, hogy létező kifejezést alkottunk-e, mert –ismétlem- ez a toldalék NEM használható szabadon!

Amikor egy ilyen melléknevet használunk egy főnév előtt, akkor a szokásos –a toldalékkal látjuk el (lásd előző lecke):
Pl.: lehrrapa tsamsiyu  =  veszélyes harcos

Ha azonban az ilyen melléknév követi a főnevet, akkor nem szükséges a- val jelezni, hogy a főnévhez tartozik; a le- már megteszi azt:
Pl.: tsamsiyu lehrrap =  veszélyes harcos
Txon lefpom livu ngar.
lí'fya leNa'vi =  Na'vi nyelv
eltu lefngap = fém-agy (számítógép!)

2) A másik lehetőség az <us> nulladik helyzetű infixum, amely igéből képez melléknevet (illetve magyarul folyamatos melléknévi igenévnek hívjuk ezt a szófajt). A nulladik vagy ,,első előtti" (pre-first) helyzet azt jelenti, hogy az infix helye az 1. helyzetűhöz hasonlóan az utolsó előtti szótag magánhangzója előtt van, de az esetleg előforduló 1. helyzetű infixet megelőzi. Lévén ez is igei infixum, teljesen produktív, tehát bármely igével használható.

Például a taron (vadászik) igében a következő helyeken fordulhat elő infix:
                                t<0.><1.>ar<2.>on.

(Emlékeztetőül: A szótárban (http://mwf-data.clonk2c.ch/dvi/attach/NaviDictionary_hu.pdf) a betűk aljánál elhelyezett pontok mutatják a szótaghatárokat. Sőt, ami még jobb, a lehetséges infixumok helyét pedig középmagasságban található pontok jelzik!)

És a következőt teszi vele:
taron : vadászik         tusaron : vadászó
tswayon : repül          tswusayon : repülő
rey : él                     rusey : élő (lásd 1.lecke!)
stb.

Mivel itt a szó belsejébe került a melléknévképző toldalék, ezért szükséges az a-/-a is a megfelelő oldalon, ami a főnévhez közelebb eső végét jelenti!

tswusayona ikran = ikran atswusayon = a repülő ikran
tusarona palulukan = palulukan atusaron = a vadászó palulukan
ruseya teylu = teylu arusey = élő bogárlárva


3)  A harmadik lehetőség az <awn> nulladik helyzetű infixum, amely szintén igéből képez melléknevet (azaz hogy magyarul befejezett melléknévi igenévnek hívjuk ezt a szófajt). Szintén teljesen produktív, és igényli az a-/-a jelzést, ha főnévvel együtt használjuk.

Az ige átalakulása melléknévvé:
yím : megkötöz (lásd 1.lecke!)     yawním : megkötözött
tspang : megöl (lásd 1.lecke!)      tspawnang : megölt

És néhány példa a szószerkezetre:
tawnarona ioang = ioang atawnaron = a vadászott állat
yawníma tawtute = tawtute ayawním = a megkötözött ember
tspawnanga nantang = nantang atspawnang = a megölt viperafarkas

[P.A.'li makto]

Lu hasey...

[TökY]

Irayo!

[P.A.'li makto]

Na mit mondtam? 
Gondoltam én, hogy számok lesznek! Kezdhetünk tanulni! 

Azt, hogy "14 éves vagyok", így kell mondani? => Oe lu lezìsìt avofu.
(Bár ez így elég magyaros... Tehát nem hiszem, hogy jó.  )

... éves vagyok. = Oeri solalew zìsìt a-.....
Rövidebben: Oeri solalew .....
                 Oeri solew .......

[Tirea Tawä]

Irayo, ma tsmuke! 
Így már sikerült megtalálnom a keresőben is!

De a "salew" ige a szótár szerint azt jelenti, hogy "folytat", kefyak? Akkor ebből hogyan lesz éves vagyok? Bár tudom, a kifejezéseknél nem szabad nézni, hogy milyen szavakból állnak össze, hanem meg kell tanulni őket úgy, ahogy vannak... 

[Hawnuyu atxen]

Hmmm...
Angolul: "As for you, how many years have passed?",
vagyis magyarul: "Mennyi év telt el számodra?"

Tehát az a salew inkább "eltelik", vagy hasonló (kellene, hogy legyen).

[P.A.'li makto]

Erre nem tudok mit mondani. Egyszerűen megláttam a Na'viterin, és beugrott, hogy Tirea tsmuke ezt kérdezte nem rég...

[Tirea Tawä]

Ez elég érdekes...

Na de a Na'viterinek el kell hinnünk, hogy így van!  (Az biztos nem hazudik.)

[P.A.'li makto]

9.lecke:
Hangulatot kifejező igei infixumok

Az igealakokban saját hangulatunkat is jelezhetjük a következő infixumokkal, melyek mindhárman 2. helyzetűek, vagyis az ige utolsó szótagjának magánhangzója elé kerülnek.

-Ha örülsz annak a cselekvésnek, amelyet az igével kifejezel, az <ei> infixet használd.

Pl.: Oel ngati kam<ei>e.   Látlak téged.(De jó!)
     Oe t<er>ar<ei>on.   Éppen vadászok.(És élvezem!)

-Ha nem örülsz neki, rosszallást vagy bosszúságot kívánsz kifejezni, akkor ott az <äng>.

Pl.: Oel l<ol>on<äng>u pot.      Elengedtem őt.(A fenébe!)
     Oeru ke l<äng>u fpom.       Nem vagyok jól.(Sajnos.)

-Ha pedig bizonytalanságodat (vagy indirekt értesülésedet) szeretnéd hangsúlyozni, akkor arra az <ats> való.

Pl.: Oel tsp<ol><ats>ang poti.   (Azt hiszem,) megöltem.
     Ayfo t<er>ír<ats>an.      (Gondolom,) sétálnak.

Megjegyzések:
-Az Oe irayo seiyi ngaru (=Köszönöm neked.) kifejezésben egy extra y jelenik meg azért, hogy ne kerülhessen két i egymás mellé!

- Omängum fra'uti testvérünk neve azt jelenti: ,,mindent tud" és egyben bosszúságot fejez ki. (om<äng>um = tud, fra'u-ti = minden-t)



Írjatok ti is mondatokat, hogy gyakorolhassunk, rutxe!

[Tirea Tawä]

De gyorsan hal<ei>adunk!  

Mondatokat majd hétvégén írok, akkor lesz rá időm. Most kicsit sok a lecke, még a holnapival se vagyok kész... De hát mire valók a szünetek, nem?

[Hawnuyu atxen]

De gyorsan hal<ei>adunk! 

Halad<ei>unk.
Az utcsó magánhangzó elé kerül

[Tirea Tawä]

Hoppá! Akkor javítom...   Épp csak átfutottam az egészet, még nem sikerült megjegyezni...

De várjunk csak! Az -unk, az csak személyrag, nem tartozik az alap igéhez. Ilyenkor egybe kell venni az egészet?
Vagy ne bonyolítsam, mert magyar szavakhoz nemigazán kéne na'vi infixumokat rakni?