NUME KO 'AWSITENG! (Tanuljunk együtt)

[P.A.'li makto]

Fel szeretném hívni az érdeklődők figyelmét erre a topicra is; gyakorlásnak kiváló. Egy ideje nem használtuk ugyan, de ezen lehet változtatni. Biztos fog tetszeni!

[Hawnuyu atxen]

Fel szeretném hívni az érdeklődők figyelmét erre a topicra is; gyakorlásnak kiváló. Egy ideje nem használtuk ugyan, de ezen lehet változtatni. Biztos fog tetszeni!

Ugyanez a szöveg ezzel a topccal.

[P.A.'li makto]

Hahh, jó hír! Bár az érdeklődés zéró felé konvergál, vagy legalábbis nagyon titokban érdeklődtök, én váratlanul ihletet és kedvet kaptam az új lecke megírásához! Nem tudom, mikorra lesz kész, de nem is sürgős, azt gondolom... Csak akartam, hogy tudjátok: a topic él és nem adja fel!  
Hajrá, hajrá!



Ma Hawn, hawl! Ngeyä srungít oel kìyin! 

[Hawnuyu atxen]

Ma Hawn, hawl! Ngeyä srungít oel kìyin! 

Oe lu nìwotx alaksì... És ezt most a jobbik értelemben mondom
Txo lu lekin oeyä srung, tsakrr moe zivene pivlltxe mì "msn", kefyak?

[P.A.'li makto]

Oe lu nìwotx alaksì...

Oe 'efu nìtram!  

Txo lu lekin oeyä srung, tsakrr moe zivene pivlltxe mì "msn", kefyak?

Srane, moe pìylltxe, slä ke set: oe pamrel seri pxiset.  

[Shauni]

Pam, én örülök az új leckének, bár még messze vagyok tőle  És a nyári szünet szerintem a na'viknak is nyári szünet     (Amint lehet visszatérek a tanulásba... )

[P.A.'li makto]

És a nyári szünet szerintem a na'viknak is nyári szünet

A világért sem akarok senkit kényszeríteni a tanulásra, 'mi sem áll távolabb tőlem!  (Hát ez elég viccesen hangzik!  ) Másrészt viszont ilyenkor jobban ráérek ezzel foglalkozni, ti nem?

[Shauni]

Másrészt viszont ilyenkor jobban ráérek ezzel foglalkozni, ti nem?

Igaz, ilyenkor általában több a szabadidő. De nem mindenkinek. Én most valszeg egy hétig net közelbe se fogok jutni. Utána pedig lesz, ami lesz... 

[Ayane-chan]

mivel unatkoztam, ezért gondoltam gyakorlom kicsit a na'vi-t

A szemeim sárgák.= Oeyä menari lu rim.
A tested kék.=Ngeyä tokx lu ean.
Az anyád egy sámánnő?= Ngeyä sa'nok lu tsahìk srak?
Igen, az anyám egy sámánnő.=Srane, oeyä sa'nok lu tsahìk.
Az apád öreg?= Ngeyä sempul lu koak srak?
Nem, az apám nem öreg. Az apám fiatal.= Kehe, oeyä sempul ke lu koak. Oeyä sempul lu 'ewan.
A thanator veszélyes?= Palulukan lu lehrrap srak?
Igen, a thanator veszélyes. = Srane, palulukan lu lehrrap.
Az ikranom lassú?= Oeyä ikran lu kì'ong srak?
Nem, az ikranod nem lassú. Az ikranod gyors.= Kehe, ngeyä ikran ke lu kì'ong. Ngeyä ikran lu win.
A toruk szárnyai nagyok?= Torukä mesyal lu tsawl srak?
Igen, a toruk szárnyai nagyok.= Srane, torukä mesyal lu tsawl.
A pa'li lábai gyengék?= Pa'liyä mehinam lu meyp srak?
Nem, a pa'li lábai nem gyengék. A pa'li lábai erősek.= Kehe, pa'liyä mehinam ke lu meyp. Pa'liyä mehinam lu txur.

[P.A.'li makto]

Ez nagyon hibátlannak tűnik.  Ügyi vagy!
(Jut eszembe: én sohasem dícsérek...)
Pam

[Ayane-chan]

Ez nagyon hibátlannak tűnik.  Ügyi vagy!
(Jut eszembe: én sohasem dícsérek...)
Pam

hát ezt most mégis megtetted
köszi a dícséretet

[P.A.'li makto]

Itt a beharangozott 18. lecke, csak hogy történjen már valami...  

18.lecke:
,,Megtisztelő", szertartásos alakok

Tudjuk, hogy a na'viknak gazdag hagyományaik és szertartásaik vannak, ahol a tiszteletet speciális szavakkal és nyelvtani elemekkel is kifejezik. A Film-ben több példát is hallhatunk ezekre...

1.) Tiszteletet kifejező személyes névmások:

1. személy:
Oe helyett ohe (továbbá mohe, pxohe és ayohe).

Pl.: Tíng mikyun ayoheru rutxe, ma nawma sa'nok!    
Hallgass meg minket kérlek, Mindenek Anyja! (Mo'at a Lelkek Fájánál.)

2. személy:
Nga helyett ngenga (valamint mengenga, pxengenga és ayngenga).

Pl.: Ma Tsu'tey te Rongloa Ateyo'itan, eo ngenga kllkxem ohe...  
Tsu'tey (teljes neve), itt állok előtted... (Toruk Makto)

1. személy beleértő forma:
Ezt illetően ellentmondásos adatokat találtam.
Egyrészt a Horen Lì'fyayä leNa'vi / A Reference Grammar of Na'vi (3.2.3.1. pontjában) (http://www.learnnavi.org/docs/horen-lenavi.pdf) azt írja, hogy különálló névmásokat használjunk: pl. oeng helyett ohe ngengasí (én és te).
Másrészt viszont némelyek a filmben ohengeyä-t hallanak pl. amikor Norm  és Grace először találkoznak, és Norm a na'vi tudását ,,fitogtatja".

2.) Szertartásos alakot létrehozó <uy> igei infixum:
2. helyre kerülő igei infixum (emlékeztető: az ige utolsó szótagjának magánhangzója előtt van a helye), hogy az ige is szertartásos alakú legyen.

Pl.: Ngenga 'itan Omatikayaä luyu set. Na'viyä luyu hapxì.   
Most már az Omatikaya fia vagy. Immár a Nép tagja lettél. (Eytukan Jake-nek.)

További példák:
Ohengeyä tí'eylan letsranten lu nítxan oheru.
A barátságunk nagyon fontos nekem.

Eo Eywa mohe muntxa sloluyu.
Egy pár lettünk Eywa előtt.

(Nem gondolom komolyan, hogy ilyen mondatokat kellene írnunk, talán elég az is, ha felismerjük őket...)

*Megjegyzés: Az Omatikayaä alak rendhagyó! (Ellentmond a birtokviszony kifejezéséről tanultaknak.)

[Shauni]

Kihagyás után hoztam házit. 

Si igék, részes eset... (Már ideje tanulgatom ideje valamit felmutatni is XD)

A lányom megköszöni neked. - Oeyä ite irayo si ngaru.
Figyelj rá. - Nga eltu si poeru.
Az ikranom hozott nekem egy yeriket. - Oeyä ikranìl zamìmunge yerikit oeru.
A fiad egy kék követ hozott a lányomnak. - Ngeyä itanìl zamolunge tskxet lu ean oeyä iteru. /Itt tuti elrontottam valamit.../
Ő segít nekem. - Po srung si oeru.
Félsz? - Nga txopu si srak?
Nem, én nem félek. - Kehe, oe ke txopu si.
A nővérem kapcsolódik az ikranjához. - Oeyä tsmuke tsaheyl si peyä ikranir.
Egy yeriket nézek. Oe tìng nari yerikit.
Figyelsz rám? - Nga eltu si oeru srak?
Igen, figyelek. - Srane, oe el si ngaru.

Több hibám is lesz... Nem nagyon vágom ezt a leckét.

Kérdések:
A si igéknél melyik szóba kerülnek a ragok? (Hülye kérdés, de nem tudtam rájönni...)
Tìnges cuccoknál is ugyanez, plusz: öhm... ezt nem nagyon értem... Most akkor a tìng is akármelyik főnévből igék csinál?

[P.A.'li makto]

A lányom megköszöni neked. - Oeyä ite irayo si ngaru.

'ite.

Nga eltu si poeru.

Azt hiszem, ebbe a felszólító mondatba nem szükséges a "nga".

Ngeyä itanìl zamolunge tskxet lu ean oeyä iteru.

Ngeyä 'itanìl zamolunge tskxet lu aean oeyä 'iteru.

Oeyä tsmuke tsaheyl si peyä ikranir.

ikranur

Oe tìng nari yerikit.

yerikur

Srane, oe el si ngaru.

Srane, oe eltu si ngaru.

Kérdések:
A si igéknél melyik szóba kerülnek a ragok? 

Mindig az IGÉBE, és az a si.

Tìnges cuccoknál is ugyanez

A válasz is. 

Most akkor a tìng is akármelyik főnévből igék csinál?

Néhánnyal használatos, de valójában nem csinál igét belőlük, csak a kifejezés magyar megfelelője ige. (Lásd: szó szerinti fordítás...) Érthető ez így? 


Örülök a házidnak, Shauni! Mindig örülök, amikor ez a topic életre kel!

[Hawnuyu atxen]

Kis beleszólás, ha szabad:

Nga eltu si poeru.

Azt hiszem, ebbe a felszólító mondatba nem szükséges a "nga".

Nem "nem szükséges", hanem nem kell bele.
Nga eltu si poeru. - Figyelsz rá.
Eltu si poeru! - Figyelj rá! (vagy legalábbis szerintem...)

Nem, én nem félek. - Kehe, oe ke txopu si.

Kehe, oe txopu ke si.

Gondolj pl. arra, amikor Tsu'tey-ék ordibálnak Jake-nek, hogy ne féljen, amikor éppen próbál ikrant szerezni: Txopu rä'ä si!
A "ke" és "rä'ä" a si elé kerülnek. (és ha jól emlékszem, ez télleg így is van, és nem csak az én preferenciám )


A tìng-el kapcsolatban... én úgy fogalmaznék, hogy néhány idiomatikus kifejezésben használatos, egyébként pedig egy egyszerű ige.

Örülök a házidnak, Shauni! Mindig örülök, amikor ez a topic életre kel!

+1

[P.A.'li makto]

Kis beleszólás, ha szabad:
Quote from: P.A.'li makto on Today at 18:36:24
Quote
Nga eltu si poeru.
Azt hiszem, ebbe a felszólító mondatba nem szükséges a "nga".
Nem "nem szükséges", hanem nem kell bele.
Nga eltu si poeru. - Figyelsz rá.
Eltu si poeru! - Figyelj rá! (vagy legalábbis szerintem...)

Igen, ez valóban így van. Csak eszembe jutott az a mondat a Filmből, amikor Neytiri leállítja az atokirina'-kat hessegető Jake-et:
"Ftang nga!"
Tudom, már ezerszer megállapítottuk, hogy a Filmben se mindig tökéletesen beszélnek, de én valahogy képtelen vagyok teljesen elvonatkoztatni tőle! Főleg, hogy nem csak egyszer fordul elő. Mo'at is mond egy ilyet:
"Aynga neto rivikx!" Itt is benne van a személyes névmás, pedig elvileg nem kéne. Tudom, a saját leckémbe is beleírtam, hogy nem kell, de hogy tilos...? Hááááát... Erre nem tenném le a nagyesküt.  

[Hawnuyu atxen]

A Mo'at-os példát meg tudom magyarázni:
Ott van benne az <iv>, ami ugye kívánságot/parancsot is kifejezhet, tehát ez: "Távolodjatok el tőle!".

Másik lehetőség: írásban az írásjellel, beszédben pedig hangsúllyal kifejezhetjük, hogy éppen állítunk, vagy felszólítunk, így mind a kettő helyes...

De be kell vallanom, a "Ftang nga!"-val megfogtál

[P.A.'li makto]

Tulajdonképpen magyarul is használjuk az állító alakot felszólításhoz:
"Abbahagyod!!" (Sőt: "Abbahagytad!")
Ez persze már egy másik szintje a nyelvtudásnak... Szerintem maradjuk abban, hogy a felszólító mondatba nem tesszük ki az alanyt. Hm?

[Hawnuyu atxen]

Tulajdonképpen magyarul is használjuk az állító alakot felszólításhoz:
"Abbahagyod!!" (Sőt: "Abbahagytad!")
Ez persze már egy másik szintje a nyelvtudásnak... Szerintem maradjuk abban, hogy a felszólító mondatba nem tesszük ki az alanyt. Hm?

Molte.

[Shauni]

Pam, Hawn, köszönöm a javítást/segítséget!  Valahogy éreztem, hogy sok hibám lesz :'D Még párszor áttanulmányozom a leckét (lesz időm a suliban...  ), igyekszem a kövi házit jobbra megírni. ^^