eyawr säsi aylì’utseng (szótárjavítás)

Started by tsrräfkxätu, March 22, 2010, 10:35:43 AM

Previous topic - Next topic

0 Members and 1 Guest are viewing this topic.

P.A.'li makto

Quote from: Kifkeyä Nari on April 13, 2014, 04:23:26 PM
taronyu: ["ta.Ron.ju]JC,PF fn. vadász (összeté-tel ebb˝ol: taron vadászik és –yu f˝onévképz˝o)

Ezt ugye nem kellett javítan?
Ezt nem, csak a taronyutsyìp-et.

facebook: soaia leNa`vi


P.A.'li makto

\derives{snayì}{sna.\textprimstress jI}{fn.}{lépcső(sor)}{yì}{szint, lépcső}{PF}

\cw{kxaylyì}{\textprimstress k'ajl.jI}{fn.}{magas szint}{kxayl}{magas}{yì}{szint}{PF}

\cw{kxamyì}{\textprimstress k'am.jI}{fn.}{középszint level}{kxam}{közép}{yì}{szint}{PF}

\cw{tìmyì}{\textprimstress tIm.jI}{fn.}{alacsony szint}{tìm}{alacsony}{yì}{szint}{PF}

\word{flrr}{fl\textsyllabic{r}}{mn.}{gyengéd, enyhe, lágy (személyek vagy dolgok)}{PF}

\derives{nìflrr}{nI.\textprimstress fl\textsyllabic{r}}{hat.}{gyengéden, lágyan}{flrr}{gyengéd}{PF}

\derives{tìflrr}{tI.\textprimstress fl\textsyllabic{r}}{fn.}{gyengédség, lágyság}{flrr}{gyengéd}{PF}

\word{ngä'än}{N$\cdot$æ.\textprimstress P$\cdot$æn}{i.(tn)}{lelkileg vagy érzelmileg szenved, boldogtalan(nak lenni)}{PF}

\word{kelkin}{kEl.\textprimstress kin}{mn.}{szükségtelen}{PF}

\derives{nìkelkin}{nI.kEl.\textprimstress kin}{hat.}{szükségtelenül}{kelkin}{szükségtelen}{PF}

\derives{sängä'än}{sæ.Næ.\textprimstress Pæn}{fn.}{szenvedés; boldogtalanság}{ngä'än}{ lelkileg vagy érzelmileg szenved }{PF}

\derives{'eylanay}{PEj.la.\textprimstress naj}{fn.}{ismerős (lehetséges barát)}{'eylan}{barát}{PF}

\derives{eyktanay}{Ejk.ta.\textprimstress naj}{fn.}{helyettes, a vezető utáni második ember}{eyktan}{vezető}{JC,PF}

\derives{tsulfätunay}{\t{ts}ul.fæ.tu.\textprimstress naj}{fn.}{mestertanuló, leendő mester}{tsulfätu}{mester}{PF}

\derives{karyunay}{kaR.ju.\textprimstress naj}{fn.}{leendő tanár}{karyu}{tanár}{PF}

\markerN{--nay}{naj}{ {\bf (unpro.)} főnévképző, mely az eredetihez kapcsolódó szót képez, valamilyen rangsor alapján egy fokkal alacsonyabban álló szintre utal - méretben, rangsorban, teljesítményben, stb.}{PF}{.}{.}{dim.}

\liu{txìm a'aw ke tsun hiveyn mì tal mefa'liyä.}{}{kif.}{Na'vi közmondás$\colon$ \textit{Egy fenékkel nem lehet két lovat megülni.}; Egyszerre nem lehet két helyet (pozíciót) elfoglalni; dönteni kell.}{LN,PF}

\liu{fwa kan ke tam; zene swizawit livonu.}{}{kif.}{Na'vi közmondás $\colon$ \textit{Nem elég célozni, lőni is kell.}; A szándék nem elég; a tett számít.}{LN,PF}

\cw{tsan'ul}{\textprimstress \t{ts}an.P$\cdot$ul}{i.(tn)}{fejlődik, javul}{siltsan}{jó}{'ul}{növel}{PF}

\cw{fe'ul}{\textprimstress fE.P$\cdot$ul}{i.(tn)}{rosszabbodik, romlik}{fe'}{rossz}{'ul}{növel}{PF}

\derives{tìtsan'ul}{tI.\textprimstress \t{ts}an.Pul}{fn.}{fejlődés (általános vagy elvont értelemben)}{tsan'ul}{fejlődik}{PF}

\derives{tìfe'ul}{tI.\textprimstress fE.Pul}{fn.}{rosszabbodás (általános vagy elvont értelemben)}{fe'ul}{rosszabbodik}{PF}

\derives{sätsan'ul}{sæ.\textprimstress \t{ts}an.Pul}{fn.}{fejlődés, előrelépés (konkrét eset)}{tsan'ul}{fejlődik}{PF}

\derives{säfe'ul}{sæ.\textprimstress fE.Pul}{fn.}{ rosszabbodás (konkrét eset)}{fe'ul}{rosszabbodik}{PF}

\cw{frafya}{\textprimstress fra.fja}{hat.}{mindenképp, minden módon}{fra'u}{minden}{fya'o}{mód}{PF}

\loan{postì}{\textprimstress po.stI}{fn.}{(fórum/blog) post}{post}{PF}{Eng.}

\cw{ketsran}{kE.\textprimstress \t{ts}Ran}{mn., ksz.}{nem számít, nem fontos, akármi}{ke}{nem}{tsranten}{számít, fontos}{PF}

\derives{kangay si}{ka.\textprimstress Naj s$\cdot$i}{i.(tn)}{ érvényesít, igazol}{kangay}{érvényes}{PF}

\cw{txurtel}{\textprimstress t'uR.tel}{fn.}{kötél}{txur}{erős}{telem}{zsinór}{PF}

\word{ropx}{Rop'}{fn.}{lyuk (nyílás vagy furat egy tárgyban)}{PF}

\cw{tsongropx}{\textprimstress \t{ts}oN.Rop'}{fn.}{lyuk, üreg (melynek alja van) (látható vagy feltételezett)}{völgy}{valley}{ropx}{lyuk}{PF}

\word{tsrul}{\t{ts}Rul}{fn.}{fészek; otthonul szolgáló védett terület pandorai állatfajok számára}{PF}

\cw{yayotsrul}{\textprimstress ja.jo.\t{ts}Rul}{fn.}{madárfészek}{yayo}{madár}{tsrul}{fészek}{PF}




Egyelőre ennyi, mert megjött a főnök...  :-X

facebook: soaia leNa`vi

P.A.'li makto

Még egy részlet:



\word{lini}{\textprimstress li.ni}{fn.}{valamely állat kicsinye}{PF}

\cw{tarnioang}{\textprimstress taR.ni.o.ang}{fn.}{ragadozó állat}{taron}{vadászik}{ioang}{állat}{PF}

\word{rong}{RoN}{fn.}{alagút}{PF}

\word{swek}{swEk\textcorner}{fn.}{bot, rúd, karó}{PF}

\cw{mektseng}{\textprimstress mEk.\t{ts}EN}{fn.}{rés, hasadás}{mek}{üres}{tseng}{hely}{PF}

\derives{tsenga}{\textprimstress \t{ts}E.Na}{ksz.}{ahol, }{tseng}{hely}{PF}

\word{fta}{fta}{fn.}{csomó, bog}{PF}

\derives{fta si}{fta s$\cdot$i}{i.(tn)}{csomóz, bogoz}{fta}{csomó, bog}{PF}

\word{fwi}{fw$\cdot$i}{i.(tn)}{csúszik, siklik}{PF}

\derives{oìsss si}{o.\textprimstress ÌSSS s$\cdot$i}{i.(tn)}{sziszeg}{oìsss}{ dühödt mordulás }{PF}

\word{il}{i$\cdot$l}{i.(tn)}{hajlik}{PF}

\word{kxakx}{k'$\cdot$ak'}{i.(tn)}{eltör, kettétörik}{PF}

\derives{ftumfa--}{\textprimstress ftum.fa}{told. }{ki-, belülről}{mìfa}{belül}{PF}

\derives{sä'eoio}{sæ.\textprimstress PE.o.i.o}{fn.}{ünnepély, rítus, szertartás}{'eoio}{ünnepélyes}{PF}

\derives{sä'eoio si}{sæ.\textprimstress PE.o.i.o s$\cdot$i}{i.(tn)}{ünnepel, ünnepélyen vesz részt}{sä'eoio}{ünnepély}{PF}

\word{kur}{k$\cdot$uR}{i.(tn)}{lóg}{PF}

\derives{nìtkan}{nIt.\textprimstress kan}{hat.}{szándékosan, akarattal}{tìkan}{cél, szándék}{PF}

\cw{nìtkanluke}{nIt.\textprimstress kan.lu.ke}{hat.}{véletlenül, akaratlanul}{nìtkan}{ szándékosan, akarattal }{luke-}{nélkül}{PF}

\word{nui}{\textprimstress n$\cdot$u.$\cdot$i}{i.(tn)}{hibázik, elbukik, eltéved, nem éri el a várt vagy kívánt eredményt}{PF}

\derives{nìnu}{nI.\textprimstress nu}{hat.}{hibásan, tévesen, eredménytelenül}{nui}{ hibázik, elbukik }{PF}



folyt. köv. ....

facebook: soaia leNa`vi

P.A.'li makto

\derives{tìnui}{tI.\textprimstress nu.i}{fn.}{bukás (elvont fogalom)}{nui}{ hibázik, elbukik}{PF}

\derives{sänui}{sæ.\textprimstress nu.i}{fn.}{bukás (konkrét sikertelenség)}{nui}{ hibázik, elbukik }{PF}

\word{fngä'}{fN$\cdot$æP}{i.(tn)}{könnyít magán; (a Földön:) kimegy a mosdóba, kimegy a fürdőszobába}{PF}


\derives{'ekxinumpe}{PE.\textprimstress k'i.num.pE}{ksz.}{milyen szoros, laza?}{'ekxinum}{szorosság, lazaság}{PF}

\derivingaffixN{tsuk--}{\t{ts}uk\textcorner}{({\bf pro.}) lehet (valamit csinálni vele)}{PF}{Fìioang lu \uline{tsuk}yom.}{Ez az állat ehető / meg lehet enni.}{mn.}

\derivingaffixN{ketsuk--}{kE.\t{ts}uk\textcorner}{({\bf pro.}) nem lehet (valamit csinálni vele)}{PF}{Swaw lamu \uline{ketsuk}tswa'}{A pillanat feledhetetlen volt.}{mn.}

\affixN{munsna--}{mun.sna}{({\bf pro.}) {\it pár}}{főnevek toldaléka}{PF}{\uline{munsna}hawnven}{egy pár cipő}{pár}

\word{okup}{\textprimstress o.kup\textcorner}{fn.}{tej}{PF}

\word{loi}{\textprimstress lo.i}{fn.}{tojás}{PF}

\word{tsyeym}{\t{ts}jEjm}{fn.}{kincs; valami ritka és nagy értékű}{PF}

\cw{wokau}{wok.\textprimstress a.u}{fn.}{ingadob}{wok}{hangos}{au}{dob}{JC,PF}

\word{srä}{sRæ}{fn.}{szövet; szövőszéken készített rongydarab}{PF}

\word{srok}{sRok\textcorner}{fn.}{gyöngy (dísz)}{PF}

\cw{pxayopin}{\textprimstress p'aj.o.pin}{mn.}{színes, több színű, tarka}{pxay}{sok}{'opin}{szín}{PF}

\loan{tsyoklìt}{\textprimstress \t{ts}jok.lIt\textcorner}{fn.}{csokoládé}{chocolate}{PF}{Eng.}

\loan{paynäpll}{\textprimstress paj.næ.p\textsyllabic{l}}{fn.}{ananász}{pineapple}{PF}{Eng.}

\derives{pamrelsiyu}{pam.\textprimstress rEl.si.ju}{fn.}{író}{pamrel}{írás}{PF}

\cw{rel arusikx}{\textprimstress rEl a.ru.\textprimstress sikx}{fn.}{film, videó}{rel}{kép}{rikx}{mozog}{PF}

\cw{lì'upuk}{\textprimstress lI.Pu.puk\textcorner}{fn.}{szótár}{li'u}{szó}{puk}{könyv (angol jövevényszó)}{PF}

\loan{lì'upuk}{\textprimstress lI.Pu.puk\textcorner}{fn.}{szótár}{szókönyv}{PF}{Navi / jövevényszó \bf{li'u puk}}

facebook: soaia leNa`vi

P.A.'li makto

\derive{nìkemweypey}{nI.kEm.\textprimstress wEj.pEj}{hat.}{türelmetlenül}{ke}{nem}{lemweypey}{türelmes}{PF}

\derive{kelemweypey}{kE.lEm.\textprimstress wEj.pEj}{mn.}{türelmetlen}{ke}{nem}{lemweypey}{türelmes}{PF}

\word{'on}{Pon}{fn.}{alak, forma}{PF}

\derive{salewfya}{sa.\textprimstress lEw.fja}{fn.}{irány, menetirány}{salew}{folyatat}{fya'o}{út}{PF}

\word{koum}{\textprimstress ko.um}{mn.}{kerek, gömbölyű, görbe}{PF}

\derive{ko'on}{\textprimstress ko.Pon}{fn.}{karika, ovális, megközelítőleg kör alakú zárt forma}{koum}{kerek}{'on}{alak}{PF}

\derive{yo'ko}{\textprimstress jo.ko}{fn.}{kör}{yo'}{tökéletes}{ko'on}{karika}{PF}

\derive{renulke}{\textprimstress RE.nul.kE}{mn.}{szabálytalan, rendszertelen, véletlenszerű}{renu}{minta}{luke}{nélkül}{PF}

\word{vawt}{vawt\textcorner}{mn.}{tömör, nem üreges}{PF}

\word{momek}{\textprimstress mo.mEk\textcorner}{mn.}{üreges, nem tömör}{PF}

\derive{yeyfya}{\textprimstress jEj.fja}{fn.}{egyenes vonal}{yey}{egyenes}{fya'o}{út}{PF}

\word{yak}{jak\textcorner}{fn.}{elágazás, szétágazás}{PF}

\derives{yak si}{j$\cdot$ak\textcorner\ s$\cdot$i}{i.(tn)}{elágazik, irányt vált, eltéved}{yak}{elágazás}{PF}

\derives{nìyeyfya}{nI.\textprimstress jEj.fja}{hat.}{egyenesen előre, egyenes vonalban}{yeyfya}{straight line}{PF}

\derives{nìftär}{nI.\textprimstress ftæR}{hat.}{balra}{ftär}{bal}{PF}

\derives{nìskien}{nI.\textprimstress ski.En}{hat.}{jobbra}{skien}{jobb}{PF}

\derives{'oratsyìp}{\textprimstress Po.Ra.\t{ts}jIp\textcorner}{fn.}{kis tó, tavacska}{'ora}{tó}{PF}

\derives{nìyawr}{nI.\textprimstress jawR}{hat.}{helyesen, jól}{eyawr}{helyes, jó}{PF}

\derives{tìsteftxaw}{tI.stE.\textprimstress ft'aw}{fn.}{vizsgálat, vizsga}{steftxaw}{vizsgál}{PF}

\word{yoa--}{\textprimstress jo.a}{told. }{cserébe}{PF}

\loan{txolar}{\textprimstress t'o.lar}{fn.}{dollár}{dollar}{PF}{Eng. }

\loan{ewro}{\textprimstress Ew.Ro}{fn.}{euro}{euro}{PF}{Eng. }

\word{lawnol}{\textprimstress law.nol}{fn.}{nagy öröm}{PF}

\word{ley}{lEj}{i.(tn)}{értékes(nek lenni), értéket képvisel, megéri}{PF}

\derives{säfmi}{sæ.\textprimstress fmi}{fn.}{próba, kísérlet}{fmi}{próbál, kísérel}{PF}

facebook: soaia leNa`vi

P.A.'li makto

#666
Még kettő szó van hátra, amelyekkel küzdök. Érteni értem, hogy mire valók, de nem tudom megfogalmazni.
Ha valakinek kedve volna segíteni, ezekről beszélek:

\word{zun}{zun}{ksz.}{ha (counterfactual use)}{PF}
\word{zel}{zEl}{hat.}{akkor (counterfactual use)}{PF}

Konkrétan a "counterfactual" szó körülírása okoz fejfájást nekem. Vannak példamondataim, és a Na'viterin meg is van magyarázva a jelentése, mégsem találom a megfelelő magyar szót rá.  :(

Ma Haaaaaaaaaaaaaaaawwwwwwwwwwwwwwwwn! Srung sivi oeru rutxe!


Mit szóltok ehhez:

\word{zun}{zun}{ksz.}{ha (..., akkor...) (a "zel" párja, nem teljesülő feltétel esetén)}{PF} Pl.: Zun zivup tompa, zel ke tsivun oe kivä. Ha esne (de nem esik!), akkor nem tudnék elmenni.
\word{zel}{zEl}{hat.}{(ha..., ) akkor... (a "zun" párja, nem teljesülő feltétel esetén)}{PF} Pl.: Zun zivup tompa, zel ke tsivun oe kivä. Ha esne (de nem esik!), akkor nem tudnék elmenni.

Nem tudom, hogy ilyen hosszú kiegészítéssel be lehet-e rakni, de példamondat nélkül nem tudok rávilágítani a használatára.
Kif?

facebook: soaia leNa`vi

Hawnuyu atxen

Uh... fel van adva a házi ;D

Amit így hirtelenjében el tudnék képzelni az valami "feltételes ha-akkor" megnevezés lenne... merthogy véglis egy ha-akkor szerkezet, amiben tudjuk, hogy mi történik, de arról beszélünk, hogy mi lehetne, ill. annak következményeként mi lenne.
Legalábbis nekem a Na'viteris példából nekem ez szűrődött le:

Txo zivup tompa, (tsakrr) ke tsun oe kivä.
       'If it's raining, (then) I can't go.'
        Ha esik, nem tudok elmenni.

Zun zivup tompa, zel ke tsivun oe kivä.
       'If it were raining, (then) I couldn't go.'
        Ha esne, nem tudnék elmenni.

Az elsőben tudás nem homályosítja el a beszélő éleslátását, vagyis nem tudja, hogy esik-e, vagy sem, csupán elmondja, hogy abban az esetben, ha esik, nem tud elmenni.
A másodikban ezzel szemben a beszélő teljes tudatában van a tiszta felhőtlen égbolt maradéktalanságának; itt a mondat jelentéstartalma arra vonatkozik, hogy ha az időjós gonoszan meglengette volna a varázsmikrofonját, hogy Micimackó mégis találkozzon más Kis Fekete Felhőkkel az égben, s a találkozó oly megható lett volna, hogy épp aznap essen az eső, akkor nem tudna elmenni.

Vagyis a txo-tsakrr szerkezetnél nem tudjuk mi a helyzet, ott arról beszélünk, hogy ebben-vagy-abban a lehetőségben mi történik, míg a zun-zel szerkezetben tudjuk azt is, hogy mi történik, és azt is, hogy ennek mi a kimenetele, de megemlítjük, hogy az ellentétes esetben mi történne.

Ötletelés közben megvilágosodám: hiszen mi tudunk algebrául! Nevezzük "(ellentétes ha)-akkor"-nak ;D Max bele kell írni a magyarázatba, hogy az ellentétesség itt a valósághoz képest értendő.
A példamondat meg menjen csak, ha odafér, szerintem ezt nem érti meg nyelvészprofesszor első látásra, hacsak nincs valami külön kifejezés erre a magyarban amit csak mi nem ismerünk :D
"Hrrap rä'ä si olo'ur smuktuä." ; "Ke'u ke lu ngay. Frakemit tung." (Assassin's Creed)

Nikre tsa'usìn!